Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-26 / 39. szám
671 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 672 példát ad, mint lehet egyesíteni az egyház szeretetét az anyagi élet virágoztatásával. Az egyházmegyei közgyűlést azzal a közérzülettel fejeztük be, hogy enüek minden tagja szívesen munkálkodik és hoz áldozatot a közügy javára, hogy ezáltal édes hazánk fényre derüljön. Veszprém. Demjén Márton Franciaország és a keresztyénség. Irta Bois Henrik tanár. — Fordította Halotti Margit (Pozsony). (Folytatás és vége.) A vallásos szükségletek nemcsak a nép között ilyen mélyek és erősek, hanem a tanult emberek között íb, akik jobban érdeklődnek a vallás iránt, mint valaha. Erre reá jöttem, midőn a bordeauxi, montpellieri és párisi egyetemeken előadásokat tartottam. Az előadásokra az egyetemhez tartozókkal vitatkozások és beszélgetések következtek és én mély benyomással távoztam azon komolyságtól és részrehajlatlanságtól, amellyel katholikusok és szabadgondolkozók vallásos tételeket tárgyaltak. A mi francia keresztyén tanulóink egyesülésének éppen ez a feladata, hogy az egyetemi tanulókat minden eszközzel befolyásolják. Az egyesülés a mult években igen figyelemreméltó haladást tett. A kezdetben csak Párisra és északi Franciaországra szorítkozó — kiterjeszkedett délre is. Soha sem feledem el azon összejöveteleket, amelyek lakóhelyemen, Montaubauban ezelőtt négy évvel tartattak, amelyekben elhatároztatott egy egyesületnek dél-Franciaország részére alakítása ; azon áldott napoknak lelkesedését és örömét soha sem feledem el. Úgy látszott, mintha a mi egyetemeink ifjú emberei részére új korszak akarna előállani. Az egyesületnek van egy főtitkára, ki egyik egyetemről a másikra utazik, helyi egyesülésekre buzdít és ilyent szervez és egy időszakonkint megjelenő lapot kiad, melynek elterjedése folytonosan nagyobbodik. Azért ezen megjegyzéseim végén, az optimizmusnak, a nagy bizalomnak és kedvnek szavait hallatni kénytelen vagyok. Talán sohasem figyelte meg a valódiság számára nyílt szem Franciaországban az időnek kedvezőbb jeleit. Én a francia protestánsok hibái és tévedéseivel szemben nem adom át magamat illúzióknak. A feladat nehézségeit, a vallásos közönynek irtózatos nagyságát, a tudatlanságot és előítéletet illetőleg nincs hamis véleményem. De ha mindezt elismerem is, mégis arról mélyen meg vagyok győződve, hogy a francia protestantizmus történetének ezen egyetlen és ünnepélyes óráiban, ha küldetéséhez hű marad, országunk vallásos életére elhatározó befolyást gyakorol. Akkor megmutathatja Franciaországnak, hogy az evaneéliomban nagy népuralmi tetterő lappang, mely alkalmas úgy az egész népnek, mint az egyesnek újra képzésére és amely forrása a nagy jogelveknek, szabadságnak, egyenlőségnek és testvériségnek, melyeket az 1789-iki francia forradalom világos fénybe helyezett és amelyek minden nyugoti művelődésünknek alapjául szolgálnak. A protestantizmus Franoiaországnak Jézus Krisztust mint egyetlent mutathatja fel, amely civilizációnkat adta, amit a protestantizmus jóból és igazból bir és ő az egyetlen, mely a protestantizmust egészségesen megtarthatja. Mint a hugenotta dicső és fájdalmas kor reformációjának örököseihez, hozzánk illik, francia protestánsokhoz, hogy cselekedeteinkkel és szavainkkal bizonyítsuk be. miként egyedül a keresztyénség képes az emberi vágyakat csillapítani. A mi felelősségünk nagy. Ki termett az ilyen dolgokra ? Isten segítsen bennünket! És önöket kedves testvérek kérjük, ne feledkezzenek meg rólunk imáikban ! Japán és a keresztyénség. Irta Ebina H. lelkész Japánban — Fordította Königh Arpadin, Pozsonyban. Körülbelülbelül 300 évvel ezelőtt hozatott be Japánba a keresztyénség római katholikus név alatt. Japán nyílt szívvel fogadta, épen úgy, mint előbb a konfucianizmust és buddhismust. Kevés évtizeden át százezren vették tel a keresztyénséget. Mig azonban az új vallás ily nagy sikerrel terjedt, rájöttek, hogy a pápaságnak alapelve nem állhat meg a Japán nemzeti eszme mellett. „Senki nem szolgálhat két urnák, mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti, vagy az egyiket tiszteli és a másikat megveti“. Japán nem szolgálhatta egyszerre a pápát és császárt. A kormány határozatot bocsátott ki azzal, hogy a keresztyénséget eltörölje. Erre megkezdődött a roppant keresztyén üldözés és az idegenek kiutasítása. Habár Japán akkor a római katholicizmus kiirtásával eredményt is ért el, mégsem feledheti el azt a nagy áldozatot, melyet akkor hozott. A keresztyénség miatt, azaz a 16. századbeli keresztyénség miatt, Japán kapuit el kellett zárni és ezáltal akarata ellenére a világ művelt népeitől magát távol tartani. Csak egy protestáns hatalomnak, t. i. a hollandinak volt megengedve, hogy Japánnal a nagasaki kikötő által kereskedelmi érintkezésben maradjon. Nagasaki maradt az egyedüli kapu, amelyen át a többi népeknek általános Ifi. Stern Lápot Pápa, Kossuth Lajos-utca, Posta-palota. = Mindennemű kézimunka, himzési előnyomda = rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. Elvállal mindenféle templomi arany, ezüst és selyem díszmunkát, valamint fehér hímzéseket és kelengyék elkészítését. Lelkiismeretes* Kiszolgálás!
