Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-26 / 39. szám

673 előrehaladottságáról az országba valami bejuthatott és amelyen át Európából szellemi és erkölcsi buzdítások be­hatolhattak, De nem Japán volt az egyedüli nemzet, amely összeszedte magát és jogait a pápai hatalom ural kodás-vágya ellen megvédte. Európa protestáns nemzetei is tiltakoztok és harcoltak ezen hatalom és fenállása el­len. Hogyha a protestáns nemzetek küldöttjei, a városi keresztyén egyesületek, a főiskolák és egyetemek kikül­döttjei 300 évvel ezelőtt oly hatalmas gyülekezetre jöttek volna össze Japánba, mely az emberiség általános testvé­­resedését egyedül Jézus Krisztus nevében hirdeti és hogy ha akkor bátran az igazságért szabadságért küzdöttek volna : akkor Japán a szerencsétlen 300 éves elzárástól meg lett volna mentve. Ám későn jöttek. De az Úr akarta ezt igy bölcseségében. Az elzárkózottság idejében Japán művelődését és nevelését a buddhizmus tanai és bölcsészete, másrészt pe dig a koufucianizmus egykedvű é3 gyakorlati erkölcstana mozdította elő. Japánra nézve a megújhodás korszaka kezdődött. Művészet és tudomány virágzott. A konfuzia­­nizmus és buddhizmus szent iratai fölött gyakorolt maga­sabb kritika elkezdte egyrészt romboló, másrészt fölépítő erejét gyakorolni. A nagy tudósok, akik a történelemmel, régi okmányokkal és irományokkal foglalkoztak, a konfu­­cianizmus és buddhizmus tanait, megtámadták és megjaví­tották, amennyibeu azok a Japán nemzeti fejlődésnek megfeleltek. A 300 éves nemzeti fejlődés tetőpontját akkor érte el, mikor Perry Commodore jött. Japán egyszerre poli­tikai, szociális és vallási átalakításokba fogott. Isteni gond­viselés által elérte célját. Az állam és egyház elszakadása oly tökéletes volt, hogy sem a buddhizmus, sem a Schin­toismus Japán állami vallásává nem lehetett. Ezen idő­szakban kezdődött a protestáns keresztyénség behozatala is. Ezen időben nehéz volt a keresztyénségnek gyökeret verni, mert a japánok a keresztyénséggel szemben igen gyauakodólag és birálólag viselkedtek, miután fölvétele által már egy ízben keserű tapasztalatokat szereztek és miután már 300 éven át arra tanították őket, hogy a keresztyénséget úgy kell tekinteni, mint az állam és az emberiség ellenségét. Japán iparkodott, hogy erkölcsös nemzet legyen. Hanem 8mint tapasztalta, hogy Európától szellemi tekintetben nagyon hátra van, akkor meghivta nyűgét tudományát, hogy az egyoldalú erkölcsös nevelés­ben a hézagot kipótolhassa. Japán tudósok a tudomány kritikus szemeivel kezdték a keresztyénséget vizsgálni. Mig ellenben a nép az ellen a régi előítélettel volt. Mégis egyes fiatal emberek és asszonyok, akik képe­sek voltak az európai és amerikai költészetet olvasni, a keresztyén morálnak előkelőségét és hatalmát megbecsül­ték és rájöttek, hogy a vallás volt ezen erkölcsnek gyö­kere és élete. Ok a keresztyénségben hittek és egyúttal érezték, hogy kijelentésben részesültek. Megélték és meg­érezték azt, amit Pál apostol érzett, amidőn mondotta : „Meg kell tennem. És jaj nekem, ha az evangéliomot nem hirdetem !*‘ Messzelátó államférfiak hallgatag meg­engedték nekik a predikálást. Az utolsó 40 év alatt né­hány keresztyén fiatal embernek és asszonynak küzdeni 674 kellett egyrészt a tömegnek elfogultsága és előítélete el­len, másrészt a buddhizmus, európai positivizmus, pant­­heismus, materializmus, agnosticizmus és az amerikai mám* monizmus ellen. Küzdelmük kemény volt és mégis évről évre nagyobb tért hódítottak és szivüket a győzelem biz­tossága töltötte el. (Folyt, köv.) Vegyes közlemények. — Ritka vendég. Doumergue E., a tipo­lógiai fakultás igazgatója Montauban-ban Fran­ciaországban, kinek Magyarországba jöveteléről többször is, közelebb lapunk múlt számában is volt említés téve, szeptember 24-én, pénteken délután megérkezett Pápára. Igaz örömmel üdvözöljük körünkben a nagy Kálvin életének, működésének kitűnő búvárát és ismertetőjét, kinek a genfi jubileum alkalmával az a kiváló szerep jutott, hogy az ünnepségek első napján ö ismertette a Szent-Péter templomban Kálvint, mint Genf prédikátorát. A Semaine Religieuse után mi is közöltük e beszédét kivonatban. Na­gyon örülnénk, ba csupa kellemes benyomásokat szerezhetne körünkben. De ha egyben-másban fogyatékosnak talál is bennünket: azért mégis igen örvendünk a közelebbbi megismerkedés­nek, mert csak jó, emelő, buzdító származha­­tik abból ránk, egyházi életünkre . . . Pénteken délután dr. Antal Géza kalauzolása mellett meg­tekintette a főiskolát, a leánynevelö-intézetet, a nyomdát s más efféle nevezetességeket. Szomba­ton reggel részt vett a theológusok szokásos istenitiszteletén és örömét fejezte ki afölött, hogy átadhatja a mi ifjúságunknak a montaubani is­kola üdvözletét; vonzotta nagyon —monda — az a szives ragaszkodás, amit a magyarok ré­széről Genfben személye iránt tapasztalt. Vasár­nap délután távozik el Pápáról; Budapesten át Debrecenbe megy ; ott részt vesz az Országos Ref. Lelkészegyesület kongresszusán. Fogadja köszönetünket a megtisztelő látogatásért és jó kivánatainkat további útjára! — A Patronage-kongresszuson Budapesten, szept. 10. és 11-én a mi egyházkerületünkből reszt­vettek : dr. Antal Gábor püspök úr, aki 11-én a tárgya­lásban tényleg is részt vett; Csizmadia Lajos theol. akad. tanár, mint a theol. akadémia képviselője; Kis József pápai lelkész. — Egyházkerület] gyűlések. A dunamelléki egy­házkerület okt. 16-áu, az erdélyi nov. 13-án, a tiszán­­inneni okt. 5 én kezdi meg őszi közgyűlését. A mi egy­házkerületünk közgyűlése okt. 16-áD veszi kezdetét. — Tanulmányi kirándulások. Főiskolánk fő­gimnáziumának 58 növendéke 4 tanár: Barcsi József, DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

Next

/
Oldalképek
Tartalom