Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-26 / 39. szám
673 előrehaladottságáról az országba valami bejuthatott és amelyen át Európából szellemi és erkölcsi buzdítások behatolhattak, De nem Japán volt az egyedüli nemzet, amely összeszedte magát és jogait a pápai hatalom ural kodás-vágya ellen megvédte. Európa protestáns nemzetei is tiltakoztok és harcoltak ezen hatalom és fenállása ellen. Hogyha a protestáns nemzetek küldöttjei, a városi keresztyén egyesületek, a főiskolák és egyetemek kiküldöttjei 300 évvel ezelőtt oly hatalmas gyülekezetre jöttek volna össze Japánba, mely az emberiség általános testvéresedését egyedül Jézus Krisztus nevében hirdeti és hogy ha akkor bátran az igazságért szabadságért küzdöttek volna : akkor Japán a szerencsétlen 300 éves elzárástól meg lett volna mentve. Ám későn jöttek. De az Úr akarta ezt igy bölcseségében. Az elzárkózottság idejében Japán művelődését és nevelését a buddhizmus tanai és bölcsészete, másrészt pe dig a koufucianizmus egykedvű é3 gyakorlati erkölcstana mozdította elő. Japánra nézve a megújhodás korszaka kezdődött. Művészet és tudomány virágzott. A konfuzianizmus és buddhizmus szent iratai fölött gyakorolt magasabb kritika elkezdte egyrészt romboló, másrészt fölépítő erejét gyakorolni. A nagy tudósok, akik a történelemmel, régi okmányokkal és irományokkal foglalkoztak, a konfucianizmus és buddhizmus tanait, megtámadták és megjavították, amennyibeu azok a Japán nemzeti fejlődésnek megfeleltek. A 300 éves nemzeti fejlődés tetőpontját akkor érte el, mikor Perry Commodore jött. Japán egyszerre politikai, szociális és vallási átalakításokba fogott. Isteni gondviselés által elérte célját. Az állam és egyház elszakadása oly tökéletes volt, hogy sem a buddhizmus, sem a Schintoismus Japán állami vallásává nem lehetett. Ezen időszakban kezdődött a protestáns keresztyénség behozatala is. Ezen időben nehéz volt a keresztyénségnek gyökeret verni, mert a japánok a keresztyénséggel szemben igen gyauakodólag és birálólag viselkedtek, miután fölvétele által már egy ízben keserű tapasztalatokat szereztek és miután már 300 éven át arra tanították őket, hogy a keresztyénséget úgy kell tekinteni, mint az állam és az emberiség ellenségét. Japán iparkodott, hogy erkölcsös nemzet legyen. Hanem 8mint tapasztalta, hogy Európától szellemi tekintetben nagyon hátra van, akkor meghivta nyűgét tudományát, hogy az egyoldalú erkölcsös nevelésben a hézagot kipótolhassa. Japán tudósok a tudomány kritikus szemeivel kezdték a keresztyénséget vizsgálni. Mig ellenben a nép az ellen a régi előítélettel volt. Mégis egyes fiatal emberek és asszonyok, akik képesek voltak az európai és amerikai költészetet olvasni, a keresztyén morálnak előkelőségét és hatalmát megbecsülték és rájöttek, hogy a vallás volt ezen erkölcsnek gyökere és élete. Ok a keresztyénségben hittek és egyúttal érezték, hogy kijelentésben részesültek. Megélték és megérezték azt, amit Pál apostol érzett, amidőn mondotta : „Meg kell tennem. És jaj nekem, ha az evangéliomot nem hirdetem !*‘ Messzelátó államférfiak hallgatag megengedték nekik a predikálást. Az utolsó 40 év alatt néhány keresztyén fiatal embernek és asszonynak küzdeni 674 kellett egyrészt a tömegnek elfogultsága és előítélete ellen, másrészt a buddhizmus, európai positivizmus, pantheismus, materializmus, agnosticizmus és az amerikai mám* monizmus ellen. Küzdelmük kemény volt és mégis évről évre nagyobb tért hódítottak és szivüket a győzelem biztossága töltötte el. (Folyt, köv.) Vegyes közlemények. — Ritka vendég. Doumergue E., a tipológiai fakultás igazgatója Montauban-ban Franciaországban, kinek Magyarországba jöveteléről többször is, közelebb lapunk múlt számában is volt említés téve, szeptember 24-én, pénteken délután megérkezett Pápára. Igaz örömmel üdvözöljük körünkben a nagy Kálvin életének, működésének kitűnő búvárát és ismertetőjét, kinek a genfi jubileum alkalmával az a kiváló szerep jutott, hogy az ünnepségek első napján ö ismertette a Szent-Péter templomban Kálvint, mint Genf prédikátorát. A Semaine Religieuse után mi is közöltük e beszédét kivonatban. Nagyon örülnénk, ba csupa kellemes benyomásokat szerezhetne körünkben. De ha egyben-másban fogyatékosnak talál is bennünket: azért mégis igen örvendünk a közelebbbi megismerkedésnek, mert csak jó, emelő, buzdító származhatik abból ránk, egyházi életünkre . . . Pénteken délután dr. Antal Géza kalauzolása mellett megtekintette a főiskolát, a leánynevelö-intézetet, a nyomdát s más efféle nevezetességeket. Szombaton reggel részt vett a theológusok szokásos istenitiszteletén és örömét fejezte ki afölött, hogy átadhatja a mi ifjúságunknak a montaubani iskola üdvözletét; vonzotta nagyon —monda — az a szives ragaszkodás, amit a magyarok részéről Genfben személye iránt tapasztalt. Vasárnap délután távozik el Pápáról; Budapesten át Debrecenbe megy ; ott részt vesz az Országos Ref. Lelkészegyesület kongresszusán. Fogadja köszönetünket a megtisztelő látogatásért és jó kivánatainkat további útjára! — A Patronage-kongresszuson Budapesten, szept. 10. és 11-én a mi egyházkerületünkből resztvettek : dr. Antal Gábor püspök úr, aki 11-én a tárgyalásban tényleg is részt vett; Csizmadia Lajos theol. akad. tanár, mint a theol. akadémia képviselője; Kis József pápai lelkész. — Egyházkerület] gyűlések. A dunamelléki egyházkerület okt. 16-áu, az erdélyi nov. 13-án, a tiszáninneni okt. 5 én kezdi meg őszi közgyűlését. A mi egyházkerületünk közgyűlése okt. 16-áD veszi kezdetét. — Tanulmányi kirándulások. Főiskolánk főgimnáziumának 58 növendéke 4 tanár: Barcsi József, DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.
