Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-24 / 4. szám

55 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 56 képzett, az igazságot kereső, becsületes lélekkel kereső és hirdető lelkipásztori kart állítson az egyház élére. Akkor ércnél maradandéhb emléket állít maga számára. Isten éltesse ! II. Az ember értéke. Tisza István másodszor is felszólalt, hogy Jánosi toasztjára reflektáljon, aki a református papok egyik fő hivatásának a kis emberek érdekében való munkálkodásf állította. Méltóztassék megengedni, hogy még egyszer szót emeljek. Méltóztassék elhinni, hogy nem ellentmondási, vagy vitatkozási viszketeg adja a szót ajkaimra, de az a tudat, hogy előttem szólott tagtársuuk nagy jóakarattal és lelkesedéssel oly nagy horderejű problémákat környé­kezett meg, amelyekre nézve fontos dolog tisztán látni. A most elhangzott igen értékes felköszöntőben kis embe­reket hallottunk emlegetni. Nem tehetek róla, engem e szó mindig kellemetlenül csiklandoz, én ezen fogalmat se magyar fogalomnak, se református fogalomnak nem tar­tom. Én kis embernek legfeljebb azt tartom, aki a maga hivatásának alatta marad. De egyenlően kicsinynek és egyenlően megbecsülendő, abszolút értékkel bíró faktor­nak tartok minden embert, aki ott, ahova az isteni gond­viselés állította, igyekezik, iparkodik igaz, egész embernek lenni. Ha szabad egy kérést intéznem, hagyjunk mi békét a kis emberek fogalmának és legföljebb azokat tekintsük kis embereknek, és itt azután félek, hogy a legelőkelőbb társaságból jutnak ezen kategóriába sokan, azokat tekint­sük kis embereknek, akik azon működési körben, ahova az isteni gondviselés Őket állította, megmérettek és köny­­nyüeknek találtattak. Hát tisztelt uraim, ha mi arról be­szélünk, hogy mi a protestáns papnak hivatása, mondjuk azt, hogy a lelkére bizott nyáj lelkipásztora legyen és annak tagjai közt ne ismerjen különbséget. Ne osztályozza azokat kis és nagy emberek szerint, hanem tekintse azo­kat, mindnyájukat az Ur Isten egyenlő teremtményeinek, akiket az Isten kiszámíthatatlan bölcsessége nehéz fel­adatok elé állított gyenge erőkkel, amely feladatuknak megoldásánál segítségre vannak szorulva. Segítséget hozzon a lelkipásztor mindenkinek és le­gyen róla meggyőződve, hogy ha szüksége van ezen tá­mogatásra a szegényebb néposztályoknak, szüksége van a gazdagabb osztályoknak is, és legyen róla meggyőződve, hogy ha az igazi lelkipásztori gondoskodás találhat hálás talajra a szegények között, találhat ép úgy a gazdagab­bak között is, és legyenek meggyőződve, hogy az a lelki­­pásztor, aki mintegy testvéri munkában akarja egyesíteni a társadalom szegény és gazdag rétegeit, erre egyformán fog munkatársakra találni ezen táborban is, amabban is. És ha arról beszélünk, — hiszen a pont rá volt téve az i-re, — hogy a szociálista tanítások krisztusi eredetűek, hát engedjék meg, hogy erre nézve is figyelmükbe ajánl­jak bizonyos különhöztetést. Igen, krisztusi eredetű azon tan, amely az emberi egyenlőséget, az ember hitványságát, az ember porszem voltát a legmagasabb állásban is felismeri és az emberi méltóságot a legalacsonyabban is. Amely azt hirdeti, és kell, hogy hirdesse, nemcsak frázisokban, hanem tettekben is, hogy egyenlők vagyunk Krisztus előtt. De antikrisztusi eredetű az osztálygyülölet hirdetése. Antikrisztusi eredetű az emberi gyomor jogának hirdetése. Igeuis, igyekezzünk minden embertársunkat abba a helyzetbe juttatni, hogy az anyagiak terén is megkapja a tisztes emberi életfölté­­leleket, de azután hirdessük azt is, hogy szánalomra, ala­mizsnára méltó, az utolsó koldusnál szegényebb az, aki az ember életjavait az anyagiakban való duskálódásban keresi És ami lelkipásztori karunknak nem hivatása, hogy kacérkodjék a szociálizmussal. Hanem inkább az, hogy egy sokkal magasabb álláspontra felemelkedve, magához ragadja azt a szociálizmus tanaiból, ami krisztusi eredetű ; az ő álláspontja: egyesítése az osztálykülöubséget nem ismerő emberbaráti szeretetnek, a minden anyagi felett uralkodó szellemieknek és emberiességnek hirdetésével. Nem azért mondtam el mindezeket, mintha azt hinném, hogy előttem felszólalt tisztelt tagtársunk mindezeket ne hirdetné, hanem, hogy bizonyos kétértelműségeknek vegyem elejét, hogy azon kívánsággal ürítsek poharat, hogy lel­­készi karunk foglalkozzék a mai társadalom bajaival, ka­rolja fel a segítésre szorulókat, orvosolni igyekezzék a mizériákat minden társadalmi osztály keretén belül és azután felül emelkedve minden modern áramlat anyagias alacsony színvonala felett, igyekezzék teljesíteni köteles­ségét a tesvéri szeretet, az emberi méltóság kölcsönös el­ismerésének áldásos munkája terén, akkor leszünk Krisztus követői és akkor leszünk az annyi bajjal küzdő emberiség igaz szeretői. Az Isten azt a lelki­pásztori kart éltesse, amely ezen magaslatra tud fel­emelkedni. ORGONAÉPITÉSI MŰINTÉZET. _______________________________________________ BUDAPEST, YII. kerület, Garay-utca 48,-ik szám. Cs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Leg­olcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerei (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 84 évj óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgonajavításokat és hangolá­sokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kívánatra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom