Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-24 / 4. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 57 Enekvezérek képzése. Az énekvezérek helyzete. A Magyar Református Énekvezérek Egyesületének felterjesz­tése a konventhez. (Folytatás.) Mindezek alapján a következőkre kérik a Iíod­­ventet: 1. Vegye tudomásul a Ref. Enekvezérek Egye­sülete megalakulását ; keresse meg az egyházkerületi közgyűléseket acélból, miszerint azok saját hatáskörük­ben mondják ki, hogy a Ref. Énekvezérek Egyesületé­nek minden önálló énekvezér kötelezett, rendes tagja tartozik lenni; de óhajtandó, hogy a kátortanítók is tagjai legyenek. 2. Az egyes egyházkerületek az énekre vonatkozó tanterveket vegyék revízió alá a Ref. Enekvezérek Egyesületének meghallgatásával, illetőleg az egyesület által a legkisebb részleteket is felölelő tervezet kidol­gozásának figyelembe vételével — az énekeknek osztá­lyok szerint való uj beosztását eszközöljék. 3. A saját hatáskörében intézkedjék az iránt, hogy a tanítóképezdékben az énektanítása nagyobb figyelem­ben részesüljön, úgy, hogy minden okleveles tanító ké­pes legyen az elemi iskolában hangjegy szerint tanítani. E célból énekeink a 2. pontban tervezett uj beosztás szerint, hangjegy éneklési gyakorlatokkal kapcsolatosan, módszeres feldolgozásban legyenek tanítandók. 4. Miután a mai napon énekvezérképzésről volta képen szó sincs, hasson oda a konvent, hogy az egyház kerületek egy énekvezér-képző tanfolvamot állítsanak fel, pl. Debreczenben. A tanfolyam egy éves lenne, beiratkozhatnának azon okleveles tanítók, kik az ének­­vezéri pályára óhajtanak lépni. Tárgyai tisztán csak az elméleti és gyakorlati zene, ének, karének tanítása és vezetése, hegedű, zongora és orgonajáték gyakorlása, összhangzattan, zeneköltészettan, zenétörténelem stb. lennének. Ezenkívül az orgona szerkezete egész részle­tesen ismertetendő lenne. Mihelyt az énekvezér-képző tanfolyam fölállíttatnék, azon időponttól kezdve ének vezérnek csak az lenne megválasztható, ki vagy eddig is énekvezér volt, vagy a nevezettt tanfolyamot elvé­gezte. 5. önképzésünk egyik eszköze jelenleg az ifj. FÖvenyessy Bertalan által fenntartott Protestáns Zene­­közlöny havonként megjelenő zenemelléklete. Ebben ugyanis megjelennek a tehetségesebb énekvezérek sike­rült művei : egyházi énekek, előjátékok stb., ez által mig egyfelől Ösztönt adnak a további működésre, má-­­felől országos hirü munkatársai révén előfizetőinek évente oly gyűjteményt nyújt, melyet templomokban, iskolákban, temetéseken mindig használhatnak s aminő darabokat másként tízszeres áron is alig szerezhetné­nek be. Sajnos, az énekvezérek száma kevés és igy a Zeneközlöny előfizetői is csekély számmal vannak. Ki­adója csak ideig-óráig bírhatja a fenntartását. Egye-58 sületünk némi csekély évi járulékot kilátásba is helye­zett neki, de még igy is alig tarthatja fenn hosszasab­ban a szép jövőt ígérő lapot, ennek megszűnésével pe dig mi, ref. énékvezérek, szellemi táplálékunknak egy nagy részét veszítjük A konvent jöjjön segítségünkre e lap fenntartá­sánál, bizonyos évi járuléknak e célra való kiutalásával. 6. Az egyes egyházközségek sokszor jelentékeny anyagi kárt szenvednek az orgonaépítőknél amiatt, hogy a szerződést nem mutatják előre meg szakértő ének­vezérnek, sőt néha még az orgona átvételnél sincs szak­értő jelen. Egyesületünk úgy óhajt e bajon segíteni, hogy minden egyházkerületben a szükséghez képest 3-5 orgona szakértő énekvezért javasol kinevezni, ki­jelölt működési térrel. Addig egyetlen egyház sem köt­hetné meg az orgonaépítési szerződést, mig az illetékes orgona-szakértő énekvezér azt jóvá nem hagyja ; ugyan­csak fí teljesítené az átvételt is. Kérjük a Főtiszteletü és Méltóságos Konventet, hogy ez indítványunkat ma­gáévá tevén, megfelelő intézkedés céljából az egyes egyházkerületeket megkeresni kegyeskedjék. A fölterjesztés II. részében elmondják, hogy bár ők a lelkészek után a legközvetlenebbül és kizárólag egyházi hivatalnokok; képesítésük legalább is megfelel a tanítókénak és mindezek dacára azt kell tapasztal-.-^-. niok, hogy róluk a törvényhozás vagy épen semmit sem szól. vagy csak épen, hogy tudomást vesz. Sérel­mes, hogy a kato iái szolgálat tekintetébe az ének­vezérek nem kapják meg se a lelkészeket, se a tanítókat megillető kedvezményeket ; hadmentességi adót is köte­lesek fizetni. A községi adó sem rovatik ki a lelkészi, tanítói fizetés után. de az énekvezéré után igen. Beteg­ség esetén a helyettesítésről szó sincs egyházi törvé­nyünkben. Az henne van az egyházi törvényben, hogy csak protestáns vallásu nőt vehetnek el. De, hogy ez a protestáns vallásu nő, ha özvegyen marad, árva gyer­mekekkel, vájjon hány napig maradhat a parókhiális lakásban, már ez csupán az egyes presbitériumok jó­szívűségétől függ. Kezdő fizetésük egyenlő a tanítókéval, de mig ők a korpótlékok révén legalább is megkétszerezik az 1000 koronát, az énekvezéré változatlan marad. A tanítónak több kisebb, nyáron két hónapos vakációja van. Az énekvezér, ha kimozdul a városból, már akkor anyagi vesztesége van, mert nincs, aki helyettesítse. Az egyházak a tanító részére beszerzik a szük­séges vezérkönyveket, taneszközöket: az énekvezérnek saját költségén kell zongorát, vagy harmoniumot vennie s a szükséges hangjegyekkel magát ellátnia. Ezek előadása után kérik : 1. az egyes egyház­­kerületek az énekvezérek részére az egyházi törvények­ben biztosított 1000 kor. fizetést — lakáson és stólán kívül — haladéktalanul folyósíttassák mindenegyes egyházközséggel. 2. Évi fizetésük 2000 korona alapfizetés és 6 Íz­ben 200—200 korona ötödéves korpótlék legyen. 3. Addig is, mig a zsinat revízió alá veszi a most

Next

/
Oldalképek
Tartalom