Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-08 / 32. szám
555 ' DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 556 tíik a régi várnak nagy kiterjedésű börtönhelyiségeit is, amik természetesen legalul vannak; nagyobbrészt sziklába vájva. Itt volt elzárva Bonivard, Svájcz szabadsághőse, akiről Byron „A chilloni fogoly“ cimü költeményét irta. Ennek megtekintése után átgyalogoltunk a gyönyörű Territet-be és megnéztük Erzsébet királyné igen szép márvány szobrát. A másik hajó Bouveres-ben kötött ki. Igen szép nyaralóhely ez. Az utasok itt „villásreggeliztek“, persze mint mi — egy órakor délután. Ennek végeztével hajóra szálltak és áthajóztak Territet-be. Gyönyörű hely ez; a tó partján, óriás és igen meredek hegy lábánál. Nagy urak nyaralója. Ez a csoport is természetesen Erzsébet királyné szobrához törekedett. Elénekelték a Himnuszt, később a Szózatot. Roehrich genfi lelkész néhány szót szentelt a királyné emlékének, amit Tóth Sándor tolmácsolt ; köszönetét mondva Roehrich úrnak is. Hazajövet az Halié igen vig és zajos volt. Francia és magyar nóták zengtek felváltva. Az ebédet (este 6 órakor) a hajókon szolgálták fel. Hazaérkeztünk 9 óra előtt. Erre az estére volt kitűzve a tó partjának fényes kivilágítása, tűzijátékkal. Ügy volt tervezve, hogy ezt a gyönyörűnek Ígérkező látványt a vendégek a hajóikról szemlélik meg. Az alkalmatlan idő miatt nem lett belőle semmi. Másnapra kellett halasztani. Nagy köszönettel tartozunk e napért is a genfi rendező-bizottságnak. Julius 8-án kezdődtek meg az egyetem ünnepélyei a Szent-Péter kathedralisban tartott gyűléssel. Sajnos, ezt a napot is nagyon zavarta az eső és ez különösen a fölvonulásnak volt nagy hátrányára. Nyolc órától kezdve már egyre jöttek a delegátusok az egyetemhez a közös gyülekező helyre. Ott szervezkedve, de kissé megkésve, megkezdődött a fölvonulás; elől ment a csendőrség szakasza, utána a genfi egyetem zászlóját vitték, melyet a diákegyesületek elnökei követtek, körülvéve zászlótartóktól; majd az egyetemi hallgatók és az egyetemi nőhallgatók bájos csoportja. Azután jött a rector: Chodat, körülvéve az egyetemi tanácstól; azután a volt rectorok, azután az idegen egyetemek és főiskolák delegátusai; a menetet a genfi egyetem professzorai zárták be. 220 egyetem és tudományos egyesület volt képviselve : Németországból 20, Egyesült Államokból 35; Argentinia köztársaságból 2, Ausztráliából 5, Ausztriából 3, Belgiumból 3, Brazíliából 1, Bulgáriából 1, Ganadából 4, Dániából 1, Egyptomból 2, Franciaországból 28, Nagy-Britannia és Irland 35, Görögország 2, Magyarország 11, India 5, Itália 10, Mexikó 1, Norvégia 1, Hollandia 2, Portugália 2, Románia 2, Oroszország 10, Svédország 3, Schweitz 31. Ide nem számítva a különböző országok száz meg száz egyetemi hallgatóját. Mig a menet a templomhoz ért, az alatt szólt annak minden harangja. Dacára az esőnek és a korai időnek, mégis igen nagy volt e ritka látvány szemlélője; általában elismerték, hogy Genf még nem látott ilyen festői és eredeti felvonulást, amelyből igazán csak a napsugár hiányzott, hogy érvényesülhessenek az akadémiák sajátos kosztürtijei ; némelyik közülök nagyon gazdag és nagyon régi; a külföldi delegátusok majdnem kivétel nélkül iskolájuk kosztümében jelentek meg. A delegátusok tarka kosztümjébe vegyültek a diákok különböző színei és ez a látvány valóban (színes) festői volt. Az államtanács és város tekintélyei a városháza előtt csoportosultak és és előttük vonult el a diákok menete. A templom oszlopos bejáratánál a zászlóvivő diákok zászlóikkal, a többi diákok pedig már az idevezető utcán álltak sorfalat. Oly sokan jelentek meg a templomban, hogy a leggondosabb rendezés mellett is idő kellett rá, mig mindenki elfoglalhatta helyét. Rosier, Genf közoktatásügyi minisztere szólt először. Üdvözli az egyetem illusztris vendégeit. Örömét fejezi ki afölött, hogy az egyetem mostani jubileumát a szövetség oltalma alá helyezhették. Visszaemlékezik az 1859-iki jubileumra, melyet akkor a diákok rendeztek. Igen üdvösnek tartja az ily jubileumokat, hogy mérlegelhessük a haladást és tanulságokat vonjunk a jövőre. Ha az alatt a 372 század alatt a mi egyetemünk hozott is hasznot kívülről, de ennek ellenében Genf is dicsekedhetik azzal, hogy sok ragyogó csillagot adott az emberiségnek. Igazat ad Amiéinek, aki 1859- ben azt mondta: Mindazok, akik a genfi egyetemet ismerik, tudják, hogy egyaránt művelte a tudományt és a komoly erkölcsöt; az akadémia fejlődésének minden fázisán a nevelő éberség és a praktikus irányzat észlelhető; idővel a szigorú konfessziók és a komoly hit lassanként engednek merevségükből és — ha szabad azt mondanunk, az intézet lépésről lépésre humanizálódik ; az akadémia mindamellett megőrzi ered etiségét: a gondolat komolyságát, az élet nagy princípiumainak tiszteletét s a keresztyén reménységhez való ragaszkodását. Gyors menetben vázolta ezt a fejlődést és kiemeli az utolsó 50 év munkásságát; nem felejtve el, hogy 1888-ban akadémiai társaság alakult; amely úgy erkölcsi, mint anyagi segéllyel nagy szolgálatokat tett az egyetemnek. Ez az 50 év a régi akadémiára sok változást hozott. Mindaz az épület, ami ma az egyetemé, ez alatt az idő alatt épült. A tanárok száma RÉGNER PÁL templom- és diszfestő PÁPA. WT Templomok festéséről számos elismerő levél! Több kiállításon kitüntetve! “H01 ------------ Több pápai templom restaurátora! Elvállal szobák, termek művészi festését! ..... Alapítatott i87i-ben. ===== Cilii- és betüfestészet! Modern kivitel! Szolid árak ! == Alapítatott i87i-ben
