Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-06 / 23. szám
383 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 384 emellett keresik a közélet minden terét, hol az ész és munkakedv nagy hasznot szerezhet nagy tömeg embernek. Mert ég bennük a nevelői buzgalom, hogy ne csak az iskola falai közt élő s aránylag könnyen kezelhető kis sereget, hanem a közélet sokkal rakoncátlanabb tömegeit formálják és vezessék a saját helyes elveik és meggyőződéseik szerint. Antal Gábor ez utóbbiak közé tartozott. A főiskolának a külvilágra vonatkozó dolgaiban, az egyházkerület! gyűléseken, városi és megyei ügyekben mindenütt tevékeny részt vett 8 eszével és jellemével nemcsak hasznos szolgálatokat telt a közügynek, hanem egyúttal magának is tekintélyt és méltó elismerést szerzett. Sűrűn érték a mindenféle megbízatások, amelyekhez ész és kitartó munka kellett s az ő bámulatosan kitartó testi és szellemi ereje bírta a ráhalmozott sok munkát. S mikor tizenkilenc évi tanárság titán elfogadta a fényes ácsi gyülekezet meghívását, mindenki sajnálta ugyan, hogy a tanári katedra helyett, amelyre annyira rátermett, a templomi szószék szent szolgálatát vállalja magára, de bele is nyugodtak nagyszámú tisztelői és barátai. Mert előre tudták, hogy ez ő nála csak lépcső lesz egy nagyobb és sokkal fontosabb munkatér elnyerésére. S ez néhány év múlva be is következett, midőn nagy lelkesedéssel a dunántúli egyházkerület püspökévé megválasztották. S ebben nem kis része volt tanítványai hálás seregének, akik nem szűnő szeretettel környezték egykori tanárukat s meg voltak győződve, hogy általuk jól ismert és méltányolt kiváló tulajdonságaival még sokkal magasabb munkakörre van hivatva, ahol sokkal több áldást áraszthat. S épen tanítványainak ez a kitartó, lelkes szeretete legfényesebb bizonyítók az ő tanári kiválósága mellett. Borsos István. A keresztyénség mai állapota. Nagybritannia és a keresztyénség. Irta Lcnwood Frank. Fordította Dalotti Margit. (Pozsony;) Egy szempillantásra forduljunk a nyilvános élet felé s mit találunk ? A keresztyénség nem hogy tért nem veszít itt, ellenkezőleg folyton erősebb lesz befolyása. Sok ember talán nem jár templomba, de annál inkább törekesznek Krisztus tanait megérteni. Én még igen jól emlékezem azon időre, mikor a nagy napilapok semmi gyakorlati vonatkozásban sem voltak a vallással. Most minden naey újságnak meg van a vallásos tudósítások rovata és a vallásos életnek fontos kérdései kimerítőleg, gyakran heteken keresztül tárgyaltainak. A kiadók nem boosátanának rendelkezésre helyet, ha nem tudnák, hogy olvasóik érdeklődnek vallásos dolgok iránt. Ez a változás az utóbbi tiz év alatt ment végbe. Az angol politikai életben uj párt alakult: a munkás párt. Szabad becslés szerint a tagok egyharmadrésze a nyilvános beszédben való gyakorlatukat bizonyos vallási működésben szerezték és közülök sokan arra 1 ordítják vasárnapukat, hogy prédikáljanak vagy cikkeket Írjanak az embereknek Jézushoz való közelebb juttatása végett. Vagy vegyünk más olyan példát, mely kimutatja, mit jelent a keresztyénség Angolországi’a nézve. Gladstone halálakor, Salisbury lord, nagy politikai ellenfele, egyúttal azonban mély vallásossága férfiú, a lordok házában nemes elismeréssel szólt az elhunyt életéről s a lehető legnagyobb dicséretül ezt mondta: „De mindennél több ez: kiváló keresztyén volt“. Angolországban sokan elhanyagolják a keresztyénséget, lebirálják, elitélik ; ha azonban nagy férfiú hal meg, legfőbb dicsérete, amiben része lehet, nem az, hogy nagy angol, hanem az, hegy nagy keresztyén volt. A britt nemzet, mint ilyen hisz a keiesztyénségben, ha mindjárt gyakran vakon és felületesen is. Tényleg a keresztyénség nagy erő népéletünk erkölcsi megújulásában. Nem tekintve Krisztus befolyását, ki merné megkísérelni az iszákos lány fölsegélését ? Ki nyújtana segédkezet a szegényeknek és elziillötteknek, akik részére ennek több értéke van, mint a pénznek ? Ha alapokat gyűjtenek szerencsétlenségek enyhítésére, kihez fordulhatnának a jótékonysági egyletek, ha nem a papokhoz, hogy pénzük bölcsen és igazságosan osztassák ki ? A keresztyének azok, akik a betegeket fölkeresik s ami tőlük telik, megteszik, hogy a munkásoknak és munkaadóknak ellenséges pártjait kölcsönös bizalomra és bátorságra gerjesszék és nagy városaink központjain tiszta és nemes társas életet hozzanak létre. Némely városok templomait hétről-bétre minden este valamely jó célra használják fel. A keresztyén tan szolgál nagy korlátul a materializmus árja ellen, azon hit ellen, mely csak pénzt, szerencsét és gyönyört ismer, mely országunkra nézve irtózatos veszélyt jelent. Ha a keresztyénség nem létezett volna, már sok év előtt teljes önzésbe merültünk volna. Mint minden más országot, Angolországot is minden oldalról nagy erkölcsi veszélyek környezik, melyek a nép életét fenyegetik. Megvigasztalódva mondhatjuk : ha a keresztyénség meg nem mentheti, akkor senki sem menti meg. És ámbár némely mjsszionárusok nem mindig viselkedtek bölcsen, mégis van annak jelentősége, hogy angol keresztyének annyira hevülnek Jézus Krisztus evangéliumának elterjesztéseért, hogy száz, sőt ezer font sterlinget is készek adni a keresztyén munka támogatása érdekében olyan országokban, melyeknek úgyszólván semmi igényük sincs támogatásukra. A keresztyének százai, sőt ezrei találkoznak Angolországban, akik Indiáért, Chináért vagy Japánért imádkoznak. Vájjon terem-e ilyen gyümölcsöt más vallás ? A keresztyénség népéletünk minden rétegében az a hatalom, mely a tisztátalanság között tisztaságra törekszik, önzetlenségre a sóvárgás között és szeretetre a nemtörődömség helyett. (Folyt, köv.)
