Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-16 / 20. szám
Huszadik évfolyam. 30. szám. Pápa, 1909. május 16. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Kis József felelős ........ szerKesztő címére küldendők. — Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési díjak (egész évre 8 K,iélévre 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó Jánc i ..; főmunkatárs címére küldendők. = Gondolatok egy leverő kérdés felett! (Folytatás.) Ha tehát szükség, mellözhetlen szükség van még a templomokra, igehirdetésre, s ezekkel reánk lelkészekre is, honnan van az, hogy néptelenek a templomok, üresek a padok, nincs aki hallgassa az igét, s megfogadja tanításainkat? Miért van az, hogy a szinrnagyar rnezöség, Somogy, Baranya népe, a nagy alföldi gyülekezetek, vagy akárhány más helyeken — hisz csaknem általánosnak mondható a panasz — kerüli a templomot, sőt esztendőkön keresztül nem látja belülről az istenházát, úrvacsorával nem él, egyszóval semmibe se veszi vallásos életünk, belső vallásos érzékünk kifejezésére szolgáló, s hitfelekezeti egész lételünket, jellegzetesen kidomborító kultúránkat, nem keresi a léleknek azt az eledelét, amelyet a mi felekezetűnk egyedül képes nyújtani a vallásos érzésben kielégíttetni vágyó embernek! Mindenesetre alaposabban tudnák e kérdésre megadni a feleletet azok a lelkésztársaim, kik az ilyen lelki, vallásos tekintetben sivár helyeken élnek, s szeretnek utána nézni, keresni a bajoknak, leszállanák talán a nép lelkének, érzésének mélyére, elemezik, vizsgálják a jelenségeket, a kóros tüneteket s keresik is rá a helyes diagnózist, a megfelelő orvoslást. Mert nálunk, hála Istennek, e tekintetben panasz sehol nincs. Közönséges vasárnapokon is megtelvék templomaink, délelőtt és délután egyaránt, urvacsoraosztás, vagy ünnepek alkalmával talán nincs — a betegeket kivéve — aki elmaradjon. Hiszen csaknem minden gyülekezetünkben, ahol filia nincs, két egymás után következő vasárnapon osztunk úrvacsorát, hogy akik az első napon be nem fértek, vagy el nem jöhettek, azoknak is legyen alkalmuk élni a szeretetnek és bünbocsánatnak vendégségével. Jellemző, s azért ha talán vissza is élek az olvasók türelmével, fel kell hoznom a mi jó barsi népünk templomba járásának illusztrálására e nemrég velem történt esetet. Nagy beteghez hivtak. A sápadt, megérett beteg reszketeg, elhaló hangon tördeli: nagy az én bajom. Érzem, napjaim megvannak számlálva, de nem tudok meghalni, bánt, gyötör a lélek. Isten házába nem voltam — s itt hangja keserves sirásba tört ki — már 3 esztendő óta. Megvetettem a templomot, nem kerestem istenházát, emberek miatt. Megsértettem Istent emberi hiúságom, gyarlóságom miatt! Hogy bocsáthat meg nekem, hogy állok Ítélő széke elé! Megjegyzem, legtisztább, fedhetlenebb tagjai közé A 21211/1905. szám alatt kelt kötelező miniszteri rendelet alapján használandó üAM AÍW TYITÖTT UÖC! az iskolák és óvodák padlóit portalanítja, a rül\ Alii -riiUji UUülLll^O = tüdővész terjedését meggátolja. = A rendelet értelmében e szert egyedül a gyártó cég küldi szét: Erdős József és Társa Budapest, VI. kér., Sziv-utca 26. sz. alatt. Utasítások: ingyen.
