Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-06 / 36. szám
615 DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP. 616 dasági tanács csak a rendes szóig álati évekre javasolja a 4°/0-os kamatnak az egyházkerület által befizetését és pedig nem a kerületi lelkészi özvegy-árva-gyáminté zet, nem is a tűzkár-alap terhére, vagy azoktól veendő kölcsön utján, hanem úgy, hogy az a 27000 korona közigazgatási segély, amit ez évtől kezdve kap az egyházkerület, két éven át egész összegében fordíttassék a kamatok törlesztésére; addig pedig az egyházkerületi és egyházmegyei tisztviselők elégedjenek meg eddigi tiszteletdíjukkal.“ Hát erre én, és azt hiszem velem együtt igen sokan azt mondjuk, hogy aki ennek a javaslatnak örülni tud, lelke rajta. A kerületi tisztviselő urak nagy része ugyan megelégedhetnék eddigi fizetésével és tiszteletdíjjával, mert egyik-másiknak van 3—4 esperes fizetését meghaladó jövedelme, de bizony a változott viszonyok között, a kisebb egyházban működő, gyermekeit taníttató esperesnek jogos illetménye el vonásával szándékolt segítésnek erkölcsi értéke szerintünk nagyon kétes. Tudós Márton István volt pápai professzor 1796-ban megjelent Moráljának 102—104-ik lapjain a többek között ez van : „Erkölcsi Jó t. i. mind az, ami maga magában Jó.“ „ A másravitetö Jóra törekedni Eszesség : az általános Jóra igyekezni pedig Erkölcsiség. Az Eszességet tehát az Erkölcsiségnek alája kell vetni.“ „Az Erkölcstudománynak szükségesképpen az általános Jót kell egyedül való tárgyul tenni: azoknak nem kell Eszesség Reguláinak lenni, hanem erkölcsi Törvénynek kell lenniek.“ Vagyis újabb kifejezéssel a segítésnek becsületes szándékúnak kell lenni, mert különben elveszti erkölcsi értékét. Ha a gazdasági tanács és ennek igen tisztelt elnöke segíteni óhajt rajtunk, bírnia kell a szándék komolyságával és azon vigyázattal, hogy ne másoknak jogos és nagyon is idején való, méltányos illetményükből segítsen rajtunk. Mert a könnyek árán juttatott alamizsna csak a könnyelmű lelkeket boldogíthatja. De talán magas erkölcsi testületünk, a kerület, az újabb javaslat alapján hozandó határozatával rossz példát is adna a gyülekezeteknek, mert ezek felbátorodnának, hogy ha a közigazgatási államsegélyt a kerület fordíthatja más célra is*, akkor a harangra tett alapítványokat is lehet kerítés csináltatásra fordítani. * Jóformán útját is állja ennek az egyetemes konvent 1908. április 25. ülésében, jegyzőkönyve 98. pontjában ide vonatkozólag foglalt következő határozata: az egyes egyházkerületek „a közigazgatási cimeken utalványozott összeget osszák be tisztán közigazgatási célokra s egyedül csak erre használják fel. “ Szerk. Hogy temérdek újabb dolgokkal megterhelt, szűkös fizetésükből káplántartásra kényszerített espereseinknek ne kelljen ezen újabb gazdasági tanácsjavaslat ellen felszólalniok, Kis József esperes urat kérjük, hogy lapjának 34-ik számában közölt cikkéből készítsen és terjesszen javaslatot a kér. gyűlésre. Még egyet! Olyan sokszor és olyan nagyon csalódtunk már a magas konventben, hogy ne ott kezdje a kérést, hanem a kerületi gyűlésen. Ha a konvent szive egyszer raeglágvulna a falusi prédikátorok javára is és amit nem is merünk reményleni elfogadná a 400.000 koronának a törzsbefizetésekre fordítását, akkor is jókor lesz kerületünknek a visszatérítés. De a kerületnek erkölcsi kötelessége Ígéretét beváltani, még pedig egyéni jogsérelem nélkül. November 1 -je a fizetési határidő. Még van idő, de igen kevés, arra semmi esetre se elég, hogy újabb tavaszi gyűlés vagy az egyházmegyei véleményadással elodáztassék a segítés. Kamocsa. Boross Kálmán. Az OKLE ellen intézett támadások. Az ORLE tagjai mintha csak a lelkészi testületnek aféle zabi gyermekei volnának, úgy beszélnek, Írnak róluk, úgy bánnak velük egyes lelkésztársak. Ütnek, löknek, rúgnak rajtuk egyet, amikor csak lehet. A Sárospataki Református Lapokban pedig mindig lehet. Különösen két szelidlelkü lelkésztársunk vitézkedik nagyon. Andrássy Kálmán és Szikszay András urak. Ok már egészen közel állnak ahhoz, hogy mint a pogányok az ős keresztyénekre, ránk hárítsák most az aszálynak, majd a mindent elrothasztó nedvességnek, itt a háborúnak, ott a dögvésznek, a jégverésnek — minden, de minden bajnak, kárnak gyűlöletes terhét. Oda állítanak bennünket az olvasó közönség elé mint olyanokat, akiknek bár volna ám dolguk otthon is elég, de hát ez nekünk nem kell; mert mi — az ORLE, ennek minden tagja — szerepelni akar ; mindnek szűk Macedónia ; híressé akarja tenni a nevét a faluja határán túl is. Oda állítanak, mint éheseket, akik „csak a fizetés-javítást nézik, mint az ökör a szénát. Oda állítanak mint a papi tisztesség tönkretevőit; mint a más véleményüek bojkottálóit, mint egy uj iskolának: a szeméremetlen tolakodás iskolájának megalapítóit stb. Hát már igazán lehetetlen agyonhallgatni azt a sok méltatlan vádat, amit ránk szórnak. Az ő tisztességük ORGONAÉPITÉSIMDINTÉZET.R“ ______________________________________________ BUDAPEST, ¥11. kerület, Garay-utca 48,-ik szám. Cs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgona,javításokat és hangolásokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kívánatra.
