Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-12 / 15. szám
247 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 248 rendezést ne az 1898. évi XIV. t.-o. fejlesztése, hanem az 1848. XX. t.-c. részleges végrehajtása, illetve a 3 milliós állami hozzájárulás fokozásával sürgessük és szorgalmazzuk. Ha a kormányban megfelelő jóakarat és méltányossági érzék lenne az egyik legerősebb nemzetfentartó elem : a protestáns egyházak, respektive a prot. lelkészi kar iránt, nem kellene nekünk sürgetni és szorgalmazni. De igy legjogosultabb igényeink kielégítéséért meg kell feszíteni minden erőnket s hogy ez az erő a siker bizonyos reményével léphessen akcióba, vállatvállhoz kell vetnünk mindannyiónknak az O. R. L. E.-ben. Minél erősebb ez, annál közelebb van a fizetésrendezés, minél gyengébb, annál távolabb. Ha sikert érünk, annak érdeme minden egyesületi tag homlokára fényt vet, ha elbukunk, Ítéljenek maguk felett azok, akik nem nyújtják felénk segítő karjukat. Meg vagyok róla győződve, hogy a hivatalos egyház is fel fogja karolni fizetés-rendezés iránti kérésünket; de mind a mellett is saját magunk érdekeinek legilletékesebb képviselői, saját szükségeink legpontosabb és legérzékenyebb ismerői, saját céljaink leghivatottabb és legelszántabb harcosai mégis kell. hogy mi magunk legyünk. Anyagi helyzetünk rendezése elsőrangú kötelességünkké teendi, hogy szellemi színvonalunk és lelkipásztori munkánk értéke soha se tegye kérdésessé a korszerű javadalomra való érdemesültségünket, sőt min den vitán kívül helyezze azt. Ebből a szempontból is, de egyetemes egyházunk közjavát érintőleg is a lelkészképzés reformjára kell törekednünk. A mai lelkészképzés nem elégíti ki sem a tudományos haladás, sem a gyakorlati lelkészet intezív fejlesztésének igényeit, jóformán fegyvertelenül bocsátja ki az ifjú papi nemzedéket a gyakorlati élet küzdelmeibe. A lelkészképzést tehát akként kell és pedig sürgősen reformálni, hogy a most említett igényeknek teljesen megfeleljen. Ügy ezeknek, mint minden többi akcióinknak sikerét nagyban előmozdítja az egyleti közlöny, amely összegyűjti és szétárasztja az erőt. Hivatalos közlönyünk a „Lelkészegyesület“, utolsó találkozásunk óta jelent meg. Lehet kicsinyelni, lehet gúnyolni, de nekünk becses, mert igazán a miénk. A mi anyagi és szellemi erőnk tarja fenn, ami anyagi és szellemi erőnket van hivatva fokozni. Idegen szellem, idegen érdek nem férkőzhetik hozzá, mert eredete, fenntartása és célja családi szentély magaslatára emelik, melyben testvéri szeretet áldásos érzésével találkoznak és szereznek termékeny kölcsönhatást a nagy családnak, a kálvinista lelkészi karnak tagjai. Tudjuk, ismerjük a sajtó jelentőségét, és ez a jelentősége van meg a mi közlönyünknek is, igye kezzünk ezt a jelentőséget fokozni az anyagi és szellemi istápoláa áldozatával, mert a reá fordított erőt a közös nagy célok előmozdítása által bőven fizeti vissza. Fejlesztéséhez hathatósan fog hozzájárulni, ha a szövetkezeti ügyet sikerül bevezetni a lelkészegyesület háztartásába, mert ez által a hirdetéseknek olyan nagy menynyiségére tehetünk szert, hogy azok díjából a szükséglet lényeges részét fedezni tudjuk. Ezen a gyűlésen a szövetkezeti kérdés is szőnyegre kerül. Anyagi kérdés, de van szellemi vonatkozása is, mert minél több téren füzzük össze az együvé tartozás láncait, szellemerkölosi küzdelmeinkben annál erősebbek vagyunk, de ha tisztán anyagi vonatkozásánál maradunk is, még akkor is kiváló fontosságot kell neki tulajdotanunk. Háztartási, gazdasági érdekeink úgy a termelés, mint az értékesítés és fogyasztás terén szövetkezeti alapon védelmezhetŐk és érvényesíthetők legsikeresebben, e mellett a bevásárlási és fogyasztási ágakban a külső érdekeltek effektiv anyagi hasznot is fognak nyújtani az egyesületnek. A szövetkezetnek tiszta hasznából, valamint más nyitandó forrásokból lelkészárvák számára árvaházat, lelkészek tanuló gyermekei számára a ref. főiskolák székhelyein internáfcusokat kell állítanunk, ekként felkarolnunk minden irányban, minden oldalról a lelkészek legvitálisabb érdekeit. Az 1848. XX. t.-c. végrehajtásának ügye alig ment előre valamit, sőt ha tekintjük a klerikálizmus terjeszkedését és erősbödését, politikai és társadalmi gyors és agressiv térfoglalását 8 vele szemben a védelem lassú, bizonytalan lépéseit, tartanunk kell tőle, hogy az 1848. XX. t.-c. végrehajtásának kérdése a klerikális tábor dispoziciója alá kerül, amig pedig ott lesz, addig „alvó leányzónál“ nem jelent egyebet, alvó leányzónál, akinek lázálmaiban az összes állami adománytermészetű egyházi javakat bekebelező katholikus autonómia nemzeti veszedelme kisért. Mi állandóan zengésben tartjuk az ébresztés harsonáját, de igénytelen nézetem szerint ez a harsona mindaddig „bizonytalan hangot teszen“, mig a teljes végrehajtás szerintem egyedül lehetséges útját : a szekulárizációt nem jelöli meg, sőt ha megjelöli is, hangja a pusztában fog elhangzani, mig a táborban ott nem lesz az összes hazai protestántizmus és vele együtt minden magyar liberális tényező. A szekulárizációtól tartózkodnak sokan, félvén a felekezeti háborútól, pedig ez a háború már zug a fejünk felett, nem mi általunk támasztva, hanem ellenünk irányulva. És ez a háború a mi katasztrófánkkal fog végződni, ha nem érvényesítjük az élethalál harc min-0R60NAÉPITÉSI MŰINTÉZET mm °TM, cs. és klr. udvari orgonagyára, ____________________________________________[ BUDAPEST, YII, kerület, Garay-utca 48,-ik szám. Cs. és kit. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomási! csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgonajavításokat és hangolásokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kívánatra.
