Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-05 / 14. szám
227 DUNÁNTÚLI PRlOTESTÄNS LAP. 228 ne léptesse életbe addig, mig az egyházkerületek is hozzá nem szóltak. A javaslattal senki se volt megelégedve. Hamar szerint: „Maradt a régi sablon. Ez a javaslat egy lépést se viszi elő a lelkészképzést!“ A lelkészi fizetések ügyében a választmány a közvélemény irányítása céljából kijelenti, hogy a protestáns lelkészek fizetésének rendezését elodázhatatlanul szükségesnek tartja ; a fizetésrendezés egyházjogi forrásának az 1848: XX. t.-e. alapján nyerendő állami hozzájárulást tekinti. A protestáns lelkészek törvényben meghatározott fizetéséhez szükséges összeg a 3 milliós állami hozzájárulás közigazgatási cimletének emelkedő tételeként lenne felveendő az állami költségvetésbe * ekként megszüntetendő a kongrua törvény ama sértő egyenlősítése, mely a protestáns lelkészeket a mind képzettségi, mind magyar nemzeti szemponból kevésbbé érdemesült elemekkel egy ugyanazon elbánás és méltatás kategóriájába erőszakolta s meg lenne szüntetve az a nehézség, amit a királyilag szentesített E. T.-ben meghatározott fizetésnek az összes nem katholikus lelkészekre kiterjesztése állami pénzügyi szempontból okozhatna. A választmány kéri az összes illetékes tényezőknek ezen állásponthoz csatlakozását. Elnök jelentette, hogy az orsz. prot. szövetség alapszabály tervezetét, kinyomatta, megküldte az egyházi lapoknak, a prot. egyházak egyházi és iskolai hatóságainak és egyesületeinek, amennyiben ezeknek a cime rendelkezésére állott. A szövetség eszméje és maga az alapszabály kedvező fogadtatásra talált. A sajtóban a prot. szövetség szüksége mellett a legnagyobb nyomatékkai Zsilinszky Mihály ág. hitv. ev. felügyelő emelte fel szavát és pedig oly nyomatékkai, hogy utánna minden ellenzés elhallgatott. A közzétett alapszabályhoz a sajtóban behatóan szólották Hamar István, dr. Kovás J. István és Gedulyi Henrik. A két előbbi általánosságban elfogadja az alapszabálytervezetet, megszívlelendő módosításokat ajánlva hozzá. Gedulyi Henrik uj al apszabályjavaslatot tett közzé és annak alapján azonnal meg is kezdi a szervezést. MáB oldalról a két prot. egyház hivatalos vezérférfiai vették kezükbe a szövetség ügyét, hogy teljesen egyöntetű elvek szerint vezessék be a gyakorlati életbe. Választmányunk tudomásul veszi az elnöki jelentést és mivel az ügy továbbvitelét legilletékesebb kezekben tudja, a maga réezéről leendő újabb intézkdés szükségét ez idő szerint nem látja fenforogni. A tanácskozás énekkel és imával zárult. Robertsonrél. — Részlet Broicher „Robertson élete levelekben“ című művéből. — (Folytatás.) Ezt az elvet alkalmazza Robertson legkiválóbb egyházi beszédeiben, pl. „Az igazság országa“ —■ „Pilátus kétkedése“ — „A vallásos igazságok felfogása“ című tanításaiban.* A korinthusi levelekről szóló magyárázataiban is lépten-nyomon láthatjuk ezen elv alkalmazását: Pál apostol a keresztyénséget nem csodákra vagy külső bizonyítékokra akarta alapítani. Mert az igazságnak magában rejlik a bizonyítéka és csupán lelkünk döntheti el, hogy valamely igazság Istentől való-e, vagy sem ? A csodák a testre ; az éhség és a szomjúság ösztönére hatnak. Balgaság volna azt bizonyítani, hogy szemünk, fülünk vagy tapintó érzékünk felismerhetné az igazságot, szivünk pedig nem s hogy természetünknek kevésbbé nemes része nem tévedhet, ellenben lelkünk csalatkozhatik Ítéletében. Robertsonnak a csodákról való symbolikus, részint történelmi felfogása is Herderre vall. Igazolja ezt „Az Isten fiának dicsősége“ című egyházi beszéde. E kérdésre világot vett a következő levele : Kétségtelen, hogy az apostolok várták a világ közeli elmúlását. Ám én nem tudom belátni, hogy ez a hitök miért lett volna káros ? Hiszen a keresztyéneket szorosan egybekötötte, egyetértésüket erősítette s a világot, melynek az uj vallás különben csak bölcsészeinek és nem életnek tetszett volna, — felrázta. Azon felül legyünk róla meggyőződve, hogy ezen a reménységen kívül semmi egyéb nem tudta volna az embereket azonnal s teljesen leszoktatni régi bűneikről és csodák nélkül még a természetes igazságok sem ragadták volna meg még az apostolokat sem annyira, hogy rövid idő alatt oly ember feletti erőt fejtsenek ki. A Krisztus fő tanának ezt tartom : aki igazán cselekszik, a világosságra megyen. A bölcseség megigazíttatott az ő fiaitól. A zsidók nem hallgattak az Urra, mert nem az ő juhai voltak. Ezért fordult az evangéliora kiváltképen a szívhez és nem az érzékekhez. Ezért: ha Mózeseiket és prófétáikat nem hallgatják, a legnagyobb csoda sem győzi meg Őket. De mind amellett az alacsonyabb állásponton levőkre nézve a bizonyításnak más neme nem volt kizárva. I Különösen látható ez Ján. 14., 2. verséből, ahol mind * Lásd e beszédeket Révész Imre idézett müvében. ORGONAÉPITÉSIMDINTÉZET. ______________________________ BUDAPEST, ¥11. kerület, Garay-utca 48.-ik szám, Cs. és kit. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgonajavításokat és hangolásokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kívánatra.
