Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-29 / 13. szám
213 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 214 Szám Egyház Pap Tanító Lélekszám 72 Rinyaujlak, 1. e. Visontához Fülöp Péter praeorans 216 73 Viszló, a. e. Sípos Mihály Molnár János 315 74 Csertü, 1. e. „ „ Kovács Péter 241 Vásárhelyi Sámuel somogyi esperes conscriptiójából Tóth Ferenc. Közli : Tríbul. Robertsonről. — Részlet Broicher „Robertson élete levelekben“ című müvéből. — (Folytatás.) Robertson ezzel az evangélikálok dogmatikájának nyomdokait elhagyta. A vallásos ismeretet egészen más területre tette át. A szűk s gondosan kimért virágágyakból, ahol a perzselő nap heve a talajt kiszárítja, nem hűvös, félhomálya, tömjénfüstös székesegyházakba vezet, mint Neuman, hanem ki a természetbe, zöld ligetekbe, hűs vizekre és magaslatokra, ahol „a szél, ahova akar fúni, fú és zogását hallod, de nem tudod, hogy honnan jön és hova megy“. Az intellectualizmus mezejéről a költészet, az ihletés, a képzelet világába, azaz a lélek azon leghath&tósabb erejének területére visz, amellyel az isteni igazságokat átérti és álérzi. Valamint Schleiermacher szerint az emberek között a megértetésnek az értelemnél magasabb szerve is van, t. i. a szív és a képzelet: úgy áll ez az isteni igazságra vonatkozólag is. Ha nem hinném, hogy a vallás : költészet és hogy a költészet már félig: vallás, amennyiben minkettő ugyanazon a törvényen alapul, a tudománnyal ellenkezik és mindkettőnek az ihletés a szerve : úgy az irodalomról szóló, a munkások előtt tartott előadásaimra nem szenteltem volna időt. Ebben a felfogásban rejlik a vallásos gondolkodás fejlesztésének zászlóvivőire, Angolország tudós theologusa ira nézve Robertson legnagyobb jelentősége, tanítási módjának súlypontja. Sem Maurice, sem Kingsley nem találta el az igazán helyes álláspontot hitvallásokkal és formulákkal szemben — mondja Tulloch. Egyikük sem tudta megérteni azt a bizalmatlanságot, amellyel határozott lelkek viselkednek minden olyan hitvallás iránt, amely mint pl. az Athanasius-féle hitvallás, az isteni igazságot pár szóban akarja összefoglalni. Amilyen hasznosak lehetnek a hitvallások, mint a hit gyámolai, époly tűrhetetlenekké válnak, ha korlátokká emeljük azokat. Valódi vízválasztók, a múlt idők szellemi ismeretének fokmérői. Állóvizekké tenni őket, amelyekben az ismeret örökre elzárva változatlan maradjon, azonos volna eredetüknek, valamint az isteni igazság természetének félreiraerésével. Mert ez az igazság, amint Robertson lépteu-nyomon igazolja, akárcsak a költészet, csupán érezhető, de nem bizonyítható. Dr. Fajrbairn úgy véli, hogy ezen a pontou alapul Robertson eajátképeni jelentősége és erről az álláspontról átalakítólag utat törve sokkal jobban felvilágosítólag hatott a korabeli nemzedék felfogására, mint bárki más. Még pedig annál a bölcs tapintatnál fogva, amellyel a dogmatikus kérdéseket magyarázza s a megkövült dogmák helytelen voltát kimutatja. Azok a hittani elvek, amelyekhez ragaszkodni látszik, voltakőpeu nem egyebek, mint nevelésének maradványai, amelyektől még nem szabadult meg. Robertson ezt az elvet ezekben a szavakban foglalja össze : az igazságot nem dogmatikailag kell hirdetni, hanem a szivre és a képzeletre kell vele hatni. E tanmódjára találó példa „A jó pásztor“ cimü egyházi beszéde, amelyben ezeket mondja : A Krisztus tudománya isteni költészet, ó hasonlatokban, átvitt értelemben, képes kifejezésekben, példákban beszél, amelyek merész, változatos képekben fölöttébb gazdagok. Ajtónak, szőlőtőuek, pásztornak nevezi magát s minden egyes elnevezésével bizonyos érzelmeinkhez és képzeteinkhez szól, amelyek megérthetésének feltételei. E fogalmakat érző szivünkkel kell megértenünk, hideg, éles eszünkkel semmire sem mehetünk velők. Ha e fenséges szavakat, amelyek gondolatokban végtelen gazdagok, rideg, merev theologiai tételekké tesszük : az életet halálra változtatjuk, mintha pl. a vegyész, aki egy gyümölcsöt vagy virágot elemeire bont, azt képzelné, hogy virágot vagy gyümölcsöt mutat fel előttünk, holott azok alkotó részeikre bontva, elemezve, nem élnek többé, sem a gyümölcshöz, sem a virághoz nem hasonlítanak. Róluk való ismeretünk elég alapos lehet, de a gyümölcsnek vége és a virág oda van. Hasonlóan járunk el gyakorta, midőn a Krisztus szavait szétszedjük, elemezzük. A theologia époly szükséges, akár a chémia, de sokszor megöli a vallást, mivel az életet rejtő szavakat hittételekké szedi szét. Azon eretnekségeknek, amelyekbe a keresztyén szekták estek, felénél több csak úgy támadhatott, hogy lapos prózának vették azt, amit a próféták és apostolok RÉGNER PÁL templom- és diszfestő PÁPA. 0HflT Templomok festéséről számos elismerő levél! Több kiállításon kitüntetve! "BQ ......- Több pápai templom restaurátora! Elvállal szobák, termek művészi festését! aj ap itat ott ís^i-beii. ■ ■■ — Cím- és betfifestészet! Modern kivitel! Szolid árak 1 = Alapitatott is-71-ben.
