Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-17 / 46. szám
825 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 826 ref. lelkészegyesület által felállítandó jótékony intézet támogatására szolgál. 27. §. Az egyesület feloszlását, vagy alapszabábályaiuak módosítását célzó határozatok, foganatosítás előtt, megerősítés végett a m. kir. belügyminiszter elé terjesztendők. 28. §. Ha az egyesület a jelen alapszabályokban kitűzött céljától és működési körétől annyira eltérne, hogy működésének folytatása az állam vagy az egyesület tagjainak anyagi érdekét veszélyeztetné: működése a m. kir. alkotmányos kormány által felfüggesztetik s az erre elrendelendő vizsgálat eredményéhez képest az egyesület az alapszabályok pontos megtartására felosztás terhe alatt utasíttatik, esetleg végleg fel is oszlattatik. 29. §. Ez alapszabályt minden belépő egyesületi tag aláirja s ez által magát annak megtartására és az általa választott tagság után illetékes tagsági díjnak 6 éven át leendő fizetésére kötelezi. A tagok aláírásával ellátott alapszabály-példány az egyesület levéltárában megőrzendő. Jelen megállapított alapszabályok megerősítés végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetnek. Robertsonról. — Részlet Broicher „Robertson élete levelekben“ című müvéből. — (Folytatás.) A pogány is Istenfia, csakhogy nem tudja. A hittérítő közli vele és felszólítja, hogy lépjen királyi jogainak gyakorlatába. Mindaddig hiába Isten fia de iure, mig csak valósággal azzá nem lesz, azaz inig életét és jellemét istenfiuságához illően meg nem nemesíti, mig tisztaságra és szentségre nem törekszik, hogy rnenynyei atyjához hasonló legyen. Ha ezt megtette, újjászületett. Mig azelőtt nem tudta, hogy Isten fia, addig most, miután újjászületett, meg van róla győződve. Igen, az egyház nyelvhasználata szerint eddig tényleg haragnak fia volt. De ez nem a sajátképeni igaz állapota, sőt hamis és emberi természetünkkel ellenkezik. Ennek igazolására néhány szentirási helyett hozok fel: „Mivelhogy pedig fiák vagytok, kibocsátotta Isten az ő lelkét a ti szivetekbe stb.“ ; tehát fiák már újjászületésük előtt. Újjászületni annyi, miut épen a fiuság alapján a fiuság leikével felruháztatni. íme ebben rejlik a különbség a de iure és a de facto közt; ez az utóbbi az előbbin alapul. Továbbá: „Az övéi közé jőve és az övéi őt be nem vevék“ ; tehát az övéi voltak, de iure : fiák. „Valakik pedig őt befogadták, ada azoknak ily méltóságot, hogy Isten fiaivá lennének, tudniillik azoknak, akik az ő nevében hisznek,“ azaz az ő atyai nevét. Ismét másutt : „Mely bárkához hasonló keresztség példája most minket is megtart“ (I. Pét. 3., 21.). Képlegesen ugyanazon a módon tart meg, amint a koronázás a királyt királylyá avatja. Ezért szeretem a keresztelési litburgia nyelvhasználatát. A keresztség tehát örök ténynek hiteles symboluma ; örök igazság, amely időben valósul meg s amelyet az „akkor és ott“ korlátái közé szorítunk. Akkor és ott — tesz Isten fiaivá. De csak olyan ténynek megvalósítása, amely már a keresztség előtt létezett. Egy Krisztus által kijelentett s az egész emberiségre nézve érvényes igazságnak megvalósulása. Én sem az exeteri püspökkel, sem Gorhammel nem értek egyet. A püspök teljesen a tridenti zsinat álláspontját képviseli és azt hiszi, hogy keresztelés közben csoda történik. Az az ember, aki jog szerint nem Isten fia, egy formulának alkalmazása és a vízzel való meghintés folytán csodás utón azzá lesz. Úgy véli, hogy az örökké való az ember varázs szavára leszáll. Ez babona és nem keresztyénség s én ellene vagyok e felfogásnak, mert egy tényt kohol, holott azt, mint a saját alapját, csak igazolnia kellene. Ellene vagyok, mert azt a tényt, amiért a Megváltó meghalt, hogy de iure minden ember Isten fia és amely kötelezi Őt, hogy de facto is azzá legyen — tagadja. Goorham véleményét még kevésbbé fogadhatom el. A püspök nézetének legalább van egy előnye : a szektás szükkeblüséggel szembeszáll és nem akarja eldönteni, ki az Isten fia s ki nem, mert azt, aki a keresztségbeu részesült, mind annak tartja. Gorham ellenben úgy vélekedik, hogy a keresztelés tartama alatt olykor csoda történik, olykor pedig nem. A csoda — ahogy ő mondja — előlegezett kegyelem folytán következik be. Véleménye szerint tehát még a megkereszteltek sem mindnyájan Isten fiai, az egész emberi nemről nem is szólva. Ezzel a szektás szükkeblüségnek, a kölcsönös megszólásnak s az annak megállapítására irányuló törekvésnek, hogy ki a választott és ki nem? — tág teret nyit. Sőt — mi több — mindenkit annak a kinos bizonytalanságnak tesz ki, hogy Isten fiának vallja magát, holott tényleg nem az. Gorham e véleményével a saját tévedése mellett még a püspök felfogásának minden hibáját is képviseli. A folyton változó, bizonytalan emberi véleményre bízza annak megítélését, vájjon a keresztség zálogul adatott-e nekünk, amelyre támaszkodhatunk ? Tudom, hogy jogom van ahhoz, hogy Isten fia legyek és Isten fia gyanánt éljek. Ha e jogommal nem élek, nem lépek a rám váró örökség élvezetébe. Honnan tudom ezt? Onnan, mert a A Tokaji Bortermelő Társaság szállít Tokajból KA titer TOKAJI szamorodni bort A A koronáért, v/vr kölcsön hordóban bérmentve a megrendelő vasúti állomására. V/V/
