Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-13 / 41. szám
741 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 742 a terheket, és arra törekszünk, hogy ezeket a terheket lehetőleg csökkentsük : a teljes összeroppanás és tönkremenéö veszedelme nélkül bele merhetnénk-e menni a szeparációba?! A teljes szeparáció és minden állami anyagi támogattalás megszűnése mellett, ha meglevő institúcióinkat megakarnánk tartani, hiveink terhei megsokszorozódnának s ez csak megsemmisülésünket vonhatná maga után. Maradjunk meg tehát a törvény álláspontján és annak intenciói mellett. A 48 : XX.-ban benne van a szekularizáció is, de nem a francia rendszer szerint, hanem ügy, bogy az állami eredetű javak ilyenekül tekintessenek és azoknak kezelése, jövedelmeztetése, felhasználtatása szigorú állami ellenőrzés mellett történjék. Ennél tovább nem mehetünk, ha csak harcot és veszedelmet nem akarunk felidézni. Kutass és Ferenczy indítványa mellőzésével, ajánlja határozati javaslata elfogadását. Kutass Bálint szerint a 48: XX. végrehajtását követelni képtelenség és istentelenség ; mert az, a felekezeti vagyonnak a felekezetek kezében hagyása mellett, csak az állam terheit szaporítaná, holott népünk már ma sem bírja az állami terheket s másutt keres magának jobb hazát. Fenntartja és ajánlja határozati javaslatát. Ferenczy Gyula sajnálja, hogy az előadó az ő javaslatához nem járult hozzá, de a már elmondott okoknál fogva azt továbbra is fenntartja. Miután Hézser Emil az előadói javaslat III. pontja mellett felesleges indítványát visszavonta, a kongreszszus általánosságban és a részleteket illetőleg egyszerre szavazottt s az előadó határozati javaslatát fogadta el, Ferenczy Gyula pótló javaslatával együtt. így Kutass Bálint határozati javaslata mellőztetett. A kongresszus tehát, bár emelkedtek hangok mellette, egyáltalában nem irta zászlajára a szekularizációt. A kérdést nem ejtett* ugyan el teljesen, mert hiszen a választmányt megbízta annak tanulmányozásával, de megvagyunk győződve affelől, hogyha ez a tanulmányozás igazán alapos és jót és rosszat elfogulatlanul mérlegelő lesz, abból egyáltalában nem a Kutass Bálint javaslata fog kibontakozni, hanem csak egy olyan álláspont, amely a Hamar-féle elfogadott határozati javaslatnak tovább fejlesztése lesz, abban a tekintetben, hogy az állami eredetű egyházi és iskolai vagyon olyatén jövedelmeztetésére mutat reá, amely, mig a vagyont sértetlenül megóvja, másfelől nagy szociálpolitikai kérdések szerencsés megoldására is elsegíthet. (Folyt, köv.) Theologiai akadémiáink tantervrevíziója. (Folytatás.) Akik az utolsó évtizedben e kérdéssel lapjainkban foglalkoztak, azok túlnyomóan két irányban indúltak el. Xevezetesen kívánták a bibliának teljesebb megismerését és a gyakorlatiasabb kiképzést. Az első kívánságot jóval könnyebb teljesíteni, mint a másodikat. Az a javaslat, amit a budapesti theol. akad. tanári kara készített, erősen arra irányúi, hogy a leendő' papok a bibliát, ennek nemcsak külső történetét, de belső tartalmát is, már az akadémiai pályafutás idején sokkal nagyobb mértékben megismerhessék, mint ahogy az mostanság történik. Mert most valósággal úgy van, hogy papnövendékeink sokkal többet tudnak a bibliáról, mint a bibliáiéi. Tehát, hogy ismerik külsőleg, de nem ismerik belsőleg. Igaz, hogy ezen a hiányon a mostani rendszer szerint is lehetne némileg segíteni, ha a tanárok és a vizsgáló bizottságok ép úgy megkívánnák az egyes könyvek tartalmának részletes tudását, ismerését, mint ahogy megkívánják az egyetemeken az irodalomtörténet tanárai a számba vehető irodalmi termékek ismeretét. De ha találunk más jobb utat, lépjünk rá arra. Ilyennek látszik az, amire az említett javaslat rámutat. E szerint a szorosan vett bibliai tudományok tanításának alapját, központját a biblia olvasása és magyarázása képezné. A tanulás kiterjedne mind a 4 évfolyamra. Már most ami az ó-szövetséget illetti, az I. és II. évfolyam, heti három közös órán, olyképen olvasná át egyik évben a történeti, a másikban meg a tanítói és a prófétai könyveket, hogy e közben megszerezné a kortörténeti, földrajzi és régiségtani ismereteket is. A III. és IV. évfolyamon meg heti négy közös órán, főleg irodalomtörténeti és bibliai theologiai szempontból olvasnák, de nemcsak olvasnák, hanem meg is tanulnák mindazt, amit mostan a bibliai bevezetésben és és biblika theologiában tanulnak. Az ó-szövetség tanulmányozására tehát összesen 14 óra fordíttatnék ; a héber nyelv tanulására ezen kívül 3 óra. Miután a héber nyelvet kivéve, közösen adatnék elő e tantárgy : évenként épen tízre menne az órák száma. Tehát az ó-szövetségi bibliai tanulmányok előadására kellene egy tanár. Ez egészen ennek szentelhetné minden idejét s így teljesen otthonossá lehetne e nagy mezőn és olyan sikereket érhetne el, amik őt magát is, növendékeit is erősen ösztönöznék többről-többre. A tervezetek persze azt is célba veszik, hogy az ó-szövetség némely szebb része mind a 4 évfolyamon az eredeti nyelvből fordíttassék ... Vájjon múlhatatlanúl szükséges-e ez ? Igaz, hogy az ó-szövetség tanulmányozásának a tudományos színezetet ez adja meg. De ha megvalljuk A Tokaji Bortermelő Társaság szállít Tokajból liter TOKAJI szamorodni bort 3 éves -------------------------------------------kölcsön hordóban bérmentve a megrendelő vasúti állomására. koronáért,