Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-13 / 41. szám
737 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 738 Lajos, Farkas Endre, Patay Árpád Velegi István, Papp K. Ödön, Eötvös Sándor, Bolla Pál, Mészáros János, Halka Sándor, Tóth Sándor, Jakab János, Horváth Lajos, Vég János, Varga Sándor, Pécsváradi Béla, Patkó Károly, Czakó Gyula, Ceglédi Sándor, Biró László, Szabó Bálint, Beör Kálmán, Csepy Miklós, Molnár Gyula. A közgyűlésnek némely nevezetesebb intézkedéséről még a következőket jelentjük. A közgyűlés örömmel vett tudomást a pápai főgimn. anyagi állapotáról, valamint a tanári karnak áll.fizetéskiegészítéssel való ellátásáról ; püspök úrnak, illetőleg az elnökségnek azon eljárásáért, mellyel a pápai főgimnázium államsegélyének 32000 koronáról 48900 koronára való felemelése, 13 rendes tanár helyett 16 rendes tanár alkalmazása, ezek közül 6 tanárnak a kultuszminiszter által leendő kinevezése, az államsegélyből két párhuzamos osztály tartása tárgyában a szerződést megkötötte elismerést és köszönetét szavaz ; az egyetemes konventet pedig felkéri, hogy a szerződést minél előbb jóvá hagyni méltóztassék. A tatai egyházmegye lelkészi karának, Czike Lajos kir. tanácsos, húsz éves esperessége megünneplése alkalmából tett 2000 koronás, a nőnövelde javára tett alapítványáért, mint különösen a kartársi szeretet és ragaszkodásnak oly nemes megnyilatkozásáért elismerését és köszönetét fejezte ki a közgyűlés, egyszersmind a maga részéről is melegen üdvözölte a nagyérdemű férfiút. Az ehker., tekintettel arra, hogy Tatabányán 1300-nál több református lakik, és hogy e fiók-egyház az anyaegyháztól 17 kim. távolságra van s hogy az anyaegyházban is 3000 a lélekszám ; nem különben arra, hogy a bánya-társaság egyelőre lakást, fűtést, világítást és 1200 kor. készpénz fizetést biztosított a lelkész részére: kimondotta, hogy e fiók-egyházat missiói anyaegyházzá alakítja s elrendelte, hogy a lelkészi állás egyelőre helyettes-lelkésszel töltessék be, akit a tatai egyházmegye esperese ajánlatára a püspök úr nevez ki. (Folyt, köv.) Országos ref. lelkészi kongresszus. (Folytatás.) Kutass nem az állami segélyezés javításának vagy fokozásának, hanem a „szabad egyház a szabad államban“ elvnek a hive, s ebből folyólag az egyházi és iskolai vagyon szekularizálását és az államnak és az egyháznak egymástól teljes szeparálását kívánja. A szekularizáció szükséges nemzetgazdasági és kulturális szempontból. Az egyházi és iskolai kötött birtokokat parcellázni kell, hogy a nemzet fiai földhöz juthassanak és idegenbe ne vándoroljanak; a parcellázás utján befolyó összeg pedig az összes népiskolák államosítására fordítandó, hogy a népoktatás a kellő szinvoualra emeltessék, mert, szerinte a kellő nivó elérése egyedül csak az iskolák államosítása mellett lehetséges. Végül a következő határozati javaslatot terjesztette elő : „Kéressék fel a nagyméltóságu konvent, hogy az ág. bitv. ev. egyetemes gyűléssel kontaktusban teljesítse a felderítés, felvilágosítás, előkészítés nagy munkáját, ezt írva a lobogóra és kérvényezzen alantiak szerint az országgyűléshez. Lélekszámarány szerint a protestáns felekezetek tagjaira kivetendő költségből teljes apparátussal tárássá fel, hogy 1. Mi és mennyi az, ami szekularizálható lenne? 2. Hozzávetőleg mennyi folynék be az ingatlanokért, kis parcellánként, az értékesítésnél? 3. Hozzávetőleg mily jövedelemszaporításhoz jutna az állam abból, hogy ezen parcellák igazságos adóztatás, örökösödések és ingatlanforgalom tárgyaivá válnának ? 4. Körülbelül mily öszzeg kívántatik a közoktatás államosítására ? A feltárandó eredmények legraesszebbmenőleg terjesztendők lennének, felekezeti különbség nélkül, a nép körében, sajtótermékek, népgyülések utján; ezek révén kérvényminták volnának elfogadásra ajánlandók, melyekben a következők ajánltatnának az országgyűlés elé terjesztésre: 1. Szekularizáció utján vegye vissza az állam az általa adományozott fekvőségeket; vegye kezelésbe az állami forrásból eredő alapítványokat, az iskolai alaptőkéket. 2. A szekularizáltakat kis parcellákban adja vissza, adja el a nemzet fiainak. 3. Az itt szerzendő pénzerővel és kivételt, kíméletet nem ismerő törvénnyel, államosítsa az iskolákat az egész hazában, állítson újakat s díjazza az oktatókat, hitoktatókat államhoz illően, kártalanítva az egyházközségeket az iskolai épületekért. 4. Vonjon el minden felekezettől mindent, mit egyházi célokra adott, s ne adjon egyházi célokra egyik felekezetnek se semmit; minden felekezet, minden fokozaton maga gondoskodjék szükségleteiről, alkalmazottairól, korpótlékairói és nyugdíjügyéről, egyházfentartási alapról, hogy az erősebb egyházközségek a gyengébbeket segítsék.“ Kutass Bálint radikális beszédét és ugyanilyen határozati javaslatát igen vegyes érzelmekkel és többször felhangzott ellentmondással fogadta a kongresszus. Nem zárkózott ugyan el senki az elől az igazságos követelmény elől, hogy az óriási kötött birtokok felparcellázása és apró bérletekbe adása égető szociálpolitikai kérdés, amelynek bölcs megoldásából a ref. papságnak A TOKAJI BOR TOKAJI BORT termelők Társasága szállít Tokajból 3 éves szamorodni QA 07 literes QA koroűv palackot AÜ náért 5 éves aszú puttonos 0'5 literes IQ körűid palackot TÍO náért ládában bérmentve a megrendelő vasúti állomására.
