Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-01 / 35. szám

Tizenhetedik évfolyam. 35. szám. Pápa, 1907. szeptember 1. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ES ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények • Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden Vasárnap, 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János - szerkesztő czimére küldendők. -— . ------ főmunkatárs czimére küldendők. = Országos lelkészi kongresszus. E most már igen nagy port fölvert s a lelkészeknek igen nagy számát élénk mozgalomba hozott üggyel kapcsolatban gyönyörűséges szép cikket olvastam a lelkészi hivatal magasztos, esz­ményi voltáról, a Sárospataki Református Lapok f. évi május 26-iki számában, Radácsy György igen tisztelt barátomtól. Ah de szép színekkel rajzolja meg benne a »gyülekezet angyalát« ! Elolvastam többször is és fehfelsóhajtottam: ah beh kívánatos volna, ha megközelíthetnénk az eszményt, — meg mindannyian; nemcsak a Pálok, de a Timótheusok is valamennyien! Le­hetetlen, hogy vonzóbb, meggyőzőbb ne lenne személyünk által is az ige, prédikálásunk és éle­tünk ; lehetetlen, hogy annyi sopánkodás, jajgatás, kenyér után való kiáltozás nyugtalanítana ben­nünket. Milyen szépen és igazán Írja Radácsy: »Rám nézve az a nehezen elviselhető, hogy azok sival­­kodását és nyughatatlanságát kellett hallanom és tapasztalnom, akik az apostolok utódai kö­zöttünk s az Ur Jézus Krisztus hivatalos szol­gái. Gyermekkorom óta megkülönböztetett tisz­telettel vonzódtam a próféták és apostolok nagy alakjai felé s szinte csodáló hódolattal viseltet­tem már ifjúságomban az Illyések, Elizeusok, az Ezsaiások, Jeremiások és a Pál apostolok iránt. Az a nemzetük javáért s eszméik diada­láért minden áldozatra kész szeretet, az a földi haszonra nem számító rajongás és halálra kész odaadás, amiknek felséges példáit ők hagy­ták ránk : — ezek maradtak meg lelkemben a lelkipásztori eszménykép fundamentumaiul — mind máig . . . Aki arra vállalkozott, hogy a nyájat — mint hű pásztor — legeltetni fogja szép kies mezőkön, üdítő vizek mellett s vessze­jével és botjával még a halál völgyében vergő­­dőket is megvigasztalja: óh hát engedheti-e, hogy őt is sodorják magukkal az innen-onnan felkerekedett szelek és záporok és begazolják őt is porral és iszappal ? ! . . . A hű pásztorról lelkemben élő eszménykép az oka, hogy én soha, egy pillantásra sem tudtam rokonszenvezni az elégedetlenkedő, a hivatalukat ócsárló, az anyagi sorsuk miatt országos zajt verő lelkipásztorok­kal . . . Honnan, kitől vegye a gyülekezet, a hívek serege a bizodalmát az élet kemény har­caihoz, a nyugodalmat kitől tanulja meg a for­­rougó nyughatatlanságban; kire nézzen, mint valami gyógyító érckigyóra, mikor háuykódnak körülte a felzaklatott elemek, ha nem a saját lelki vezérére, kormányosára, a gyülekezet an­gyalára ?« Ezért ha az egész világ meghábo­rodik is, ha mindenki a száját tátja és a kezét terjengeti is: — a gyülekezetek angyalának nem szabad homályt vonni a maga glóriájára. Az én lelkipásztori eszményen» a gyülekezet glóriáé angyala! Kezében a béke olajága, égi tüztől ihletett ajakán a békeség tanácsa, szivárvány a borúlátók felett, az Isten jó kedve, a mindent tűrő, mindent elfedező szeretetnek földi megteste­sülése.« Ugy-e, hogy csupa gyönyörűség ezt olvasni?! Ugy-e szépen van megfestve az eszmény?! Az összes iskolákban LimsziiíYInndó ^tankönyvek, iró- és rajzszerek = nagy választékban kaphatók Hajnóczky Árpád könyv-, zenemű- és papirkereskedésében. Pápa, Fő-ntca 11. Bencések templomával szemben. ...., ----- Yidéki megrendeléseket gyorsan és pontosan eszközöl. ....... ..........1 =

Next

/
Oldalképek
Tartalom