Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-12 / 19. szám
337 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 338 pontjai, támaszai voltak a gazdasági exisztenciáknak. Elsöpörvék a gazdasági verseny korlátái, kifejlődik az a maga egész kíméletlenségében, elpusztítva sokakat, felragadva s gyors vagyonhoz juttatva másokat és nehéz, bizonytalan küzdelemre utalva a társadalom nagy tömegét. A vagyonszerzés óriási mérvben csigázza fel élvvágyát nemcsak a hirtelen gazdaggá lett szerencséseknek, hanem mindazokét is, kik ezek szerencséjét irigy szemmel szemlélték. Előtérbe lép a materiális világnézlet, anyagi javak és testi élvezetek utáni vak hajsza, felkavarva a társadalom egész szellemi világát, egész lelki békéjét. A tömegeket sorsukkal való elégedetlenség, a meggazdagodás utáni vágy s a szerencsésebbek iránti gyűlölet ragadja meg. A társadalom ezen lelki állapotában nagyobb szükség van vallásra, mint volt bármikor a múltban. A lelkipásztor nem hagyhatja magára nyáját e megrázkódtatások között. Az emberiség kevésbbé nélkülözheti, mint valaha a vallásnak tisztító, nemesítő, erőt és lelki békét adó segítségét; Isten szolgájának állást kell foglalnia a társadalmat oly mélyen megrázkódtató törekvésekkel szemben. Jézus vallása a szegény ember vallása! Mindaz, ami valóban a szegény ember javára történik, mindaz, ami az emberi méltóságot a szegény emberben elismeri s öt emberhez méltó életviszonyok közé juttatni törekszik, jézusi dolog, Jézus szolgáinak rokonszenvére, támogatására számíthat. De Jézus vallása a szeretet vallása, a jézusi szeretet és az osztálygyülölet áthidalhatatlan ellentétben állanak egymással. A szeretet hirdetői és az osztálygyülölet apostolai között kiegyenlíthetlen az ellentét. És Jézus vallása azt tanítja nekünk, hogy az emberi boldogságot nem a materiális élvezetekben, nem az anyagi javakban, hanem az emberi lélek magasztosabb nemesebb, tisztább örömeiben kell keresnünk. Ez a felfogás azzal a materiálisztikus világnézettel, mely a szociáliszmus alapkövét képezi, kiegyenlíthetetlen ellentétben áll.Nemközönyösségezaz anyagi viszonyokkal szemben. Rút bipokrizis volna egy pár fenkölt frázissal térni napirendre a néptömegek anyagi helyzetének javítására irányuló jogosúlt törekvések felett. Meg kell becsülnünk a megélhetés anyagi eszközeit, mint minden magasabb és nemesebb élvezet nélkülözhetetlen előfeltételét, kötelességünk megszerezni magunknak és embertársainknak azon anyagi eszközöket, amelyek nélkül nem folytathatunk emberhez illő exisztenciát, nem teljesíthetjük hozzátartozóink iránti legelemibb kötelességeinket. Kegyetlen gúny közjóiéiról beszélni, míg embertársaink nagy tömege a nyomor határain tengődik. Jogosúlt, indokolt, mindnyájunk rokonszervére méltó az a törekvés, hogy a tömegek jogos gazdasági érdeke a társadalom gazdasági harcában érvényesüljön. De e törekvések gyűlöletes és veszélyes élét el kell, hogy vegye a valóban krisztusi felfogás, mely felebarátot, testvért lát azokban is, kik a gazdasági érdekharcban ellenfélként állanak velünk szemben; a szeretet munkájának folynia kell a gazdasági harc küzdelmei között is és át kell hatnia annak a tudatnak a társadalom minden rétegét, hogy az anyagi javak nélkülözhetetlen szükséges eszközök, de csak eszközei a boldogságnak, ennek lényegét nem az élvhajhászat, hanem a szeretet érzése, viszonzása, gyakorlása adja meg. Ahol Isten és szeretet van jelen, ott valódi boldogság honol palotában és kunyhóban egyaránt. És üres káprázat minden fény és pompa, sivár az élet szeretet nélkül a legfényesebb palotában is. Ezt a tanítást kell az egyháznak belevinnie a társadalom gondolkozásába, ez igazságot kell hirdetni a szegénynek és gazdagnak egyaránt. Gazdag? Hát bármilyen különösnek tessék is, nézzünk körül ebben a mai, vagyon és élvek után rohanó társadalomban, van-e igazán gazdag ember? Van-e olyan ember, ki meg volna anyagi helyzetével elégedve ? Van-e olyan, ki gyűlölködést, irigységet, elégedetlenséget ne érezne mások nagyobb vagyonának, nagyobb fényűzésének láttára, akinek számtalan kellemetlen érzést ne okozna az, hogy egyik vagy másik vágyát anyagi erő hiányában nem teljesítheti ? Nagyon kevés gazdag ember van a mai társadalomban, mert gazdag ember csak az, akinek igénye vagyonánál kevesebb, aki minden kellemetlen érzés nélkül tud olyan vágyairól lemondani, amelyeknek kielégítésére anyagi ereje elégtelen. És ezt a felfogást csak az igaz keresztyén világnézlet olthatja az emberiségbe, amely élő tiltakozás az anyagi javak túlbecsülése ellen, nap-nap után kell, hogy hirdesse, hogy botor az az ember, aki a vagyon és élv utáni szilaj versenyfutásban elrohan az igazi boldogság legszebb életörömei mellett. A keresztyén felfogásnak, a keresztyén világnézetnek kell továbbá megvédelmeznie az A Tokaji Bortermelő Társaság szállít Tokajból KA liter TOKAJI szamorodni bort A A koronáért, V v kölcsön hordóban bérmentve a megrendelő vasúti állomására. Vf V
