Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-12 / 19. szám

337 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 338 pontjai, támaszai voltak a gazdasági exiszten­­ciáknak. Elsöpörvék a gazdasági verseny korlátái, kifejlődik az a maga egész kíméletlenségében, elpusztítva sokakat, felragadva s gyors vagyon­hoz juttatva másokat és nehéz, bizonytalan küz­delemre utalva a társadalom nagy tömegét. A vagyonszerzés óriási mérvben csigázza fel élv­vágyát nemcsak a hirtelen gazdaggá lett szeren­cséseknek, hanem mindazokét is, kik ezek szerencséjét irigy szemmel szemlélték. Előtérbe lép a materiális világnézlet, anyagi javak és testi élvezetek utáni vak hajsza, felkavarva a társa­dalom egész szellemi világát, egész lelki békéjét. A tömegeket sorsukkal való elégedetlenség, a meggazdagodás utáni vágy s a szerencsésebbek iránti gyűlölet ragadja meg. A társadalom ezen lelki állapotában nagyobb szükség van vallásra, mint volt bármikor a múltban. A lelkipásztor nem hagyhatja magára nyáját e megrázkódta­tások között. Az emberiség kevésbbé nélkülöz­heti, mint valaha a vallásnak tisztító, nemesítő, erőt és lelki békét adó segítségét; Isten szolgá­jának állást kell foglalnia a társadalmat oly mélyen megrázkódtató törekvésekkel szemben. Jézus vallása a szegény ember vallása! Mindaz, ami valóban a szegény ember javára történik, mindaz, ami az emberi méltóságot a szegény emberben elismeri s öt emberhez méltó élet­viszonyok közé juttatni törekszik, jézusi dolog, Jézus szolgáinak rokonszenvére, támogatására számíthat. De Jézus vallása a szeretet vallása, a jézusi szeretet és az osztálygyülölet áthidalhatatlan ellentétben állanak egymással. A szeretet hirdetői és az osztálygyülölet apostolai között kiegyenlít­­hetlen az ellentét. És Jézus vallása azt tanítja nekünk, hogy az emberi boldogságot nem a ma­teriális élvezetekben, nem az anyagi javakban, hanem az emberi lélek magasztosabb nemesebb, tisztább örömeiben kell keresnünk. Ez a felfogás azzal a materiálisztikus világnézettel, mely a szo­­ciáliszmus alapkövét képezi, kiegyenlíthetetlen ellentétben áll.Nemközönyösségezaz anyagi viszo­nyokkal szemben. Rút bipokrizis volna egy pár fen­­költ frázissal térni napirendre a néptömegek anyagi helyzetének javítására irányuló jogosúlt törekvések felett. Meg kell becsülnünk a meg­élhetés anyagi eszközeit, mint minden magasabb és nemesebb élvezet nélkülözhetetlen előfeltéte­lét, kötelességünk megszerezni magunknak és embertársainknak azon anyagi eszközöket, ame­lyek nélkül nem folytathatunk emberhez illő exisztenciát, nem teljesíthetjük hozzátartozóink iránti legelemibb kötelességeinket. Kegyetlen gúny közjóiéiról beszélni, míg embertársaink nagy tömege a nyomor határain tengődik. Jo­gosúlt, indokolt, mindnyájunk rokonszervére méltó az a törekvés, hogy a tömegek jogos gazdasági érdeke a társadalom gazdasági har­cában érvényesüljön. De e törekvések gyűlöle­tes és veszélyes élét el kell, hogy vegye a való­ban krisztusi felfogás, mely felebarátot, testvért lát azokban is, kik a gazdasági érdekharcban ellenfélként állanak velünk szemben; a szere­tet munkájának folynia kell a gazdasági harc küzdelmei között is és át kell hatnia annak a tudat­nak a társadalom minden rétegét, hogy az anyagi javak nélkülözhetetlen szükséges eszközök, de csak eszközei a boldogságnak, ennek lényegét nem az élvhajhászat, hanem a szeretet érzése, vi­szonzása, gyakorlása adja meg. Ahol Isten és szeretet van jelen, ott valódi boldogság honol palotában és kunyhóban egyaránt. És üres káprázat minden fény és pompa, sivár az élet szeretet nélkül a legfényesebb palotában is. Ezt a tanítást kell az egyháznak belevinnie a társadalom gondolkozásába, ez igazságot kell hirdetni a szegénynek és gazdagnak egyaránt. Gazdag? Hát bármilyen különösnek tessék is, nézzünk körül ebben a mai, vagyon és élvek után rohanó társadalomban, van-e igazán gazdag ember? Van-e olyan ember, ki meg volna anyagi helyzetével elégedve ? Van-e olyan, ki gyűlöl­ködést, irigységet, elégedetlenséget ne érezne mások nagyobb vagyonának, nagyobb fény­űzésének láttára, akinek számtalan kellemetlen érzést ne okozna az, hogy egyik vagy másik vágyát anyagi erő hiányában nem teljesítheti ? Nagyon kevés gazdag ember van a mai társa­dalomban, mert gazdag ember csak az, akinek igénye vagyonánál kevesebb, aki minden kelle­metlen érzés nélkül tud olyan vágyairól lemon­dani, amelyeknek kielégítésére anyagi ereje elég­telen. És ezt a felfogást csak az igaz keresz­tyén világnézlet olthatja az emberiségbe, amely élő tiltakozás az anyagi javak túlbecsülése ellen, nap-nap után kell, hogy hirdesse, hogy botor az az ember, aki a vagyon és élv utáni szilaj versenyfutásban elrohan az igazi boldogság leg­szebb életörömei mellett. A keresztyén felfogásnak, a keresztyén világnézetnek kell továbbá megvédelmeznie az A Tokaji Bortermelő Társaság szállít Tokajból KA liter TOKAJI szamorodni bort A A koronáért, V v kölcsön hordóban bérmentve a megrendelő vasúti állomására. Vf V

Next

/
Oldalképek
Tartalom