Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-28 / 17. szám
297 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 298 volna megtakarítható; talán nem becsülöm sokra, ha évi 1300 koronára teszem. A tiszteletdíjak és utiátalányokban pedig 5200 korona lenne a megtakarítás; összesen tehát 6500 korona. Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy e mód szerint még mindig elég tisztességesen honorálnánk egyházkerületi tisztviselőinket. De nem kétlem, hogy ugyanerre a meggyőződésre jut más is, mindenki, ha az itt tervbe vett tiszteletdíjakat egybeveti a más egyházkerületekben szokásos tiszteletdíjakkal; kivált ha még azt se hagyjuk számításon kívül, hogy aránylag mi kapunk legkevesebb államsegélyt; mert, mint közöltem is már, 1905-ben a tiszántúliak kaptak 98290 koronát, a dunamellékiek 71144 koronát, mi csak 48763 koronát. Egyébiránt igen helyesnek tartanám, ha a püspökök tiszteletdíja egyformán lenne megállapítva és az Ő díjukat az államsegély egész összegéből előbb levonnák, mint mielőtt szétosztanák azt az egyházkerületek között. Hisz püspökeink úgy a konventen, mint a zsinaton, valamint az államkormánnyal való érintkezéseikben tulajdonképen nemcsak egy egyházkerületnek, hanem az egyetemes magyar református egyháznak képviselői ós szolgái. És megtörténhetik, hogy egy lélekszámra nézve kisebb egyházkerület püspöke sokkal többet használ az egyetemes egyháznak, mint nagyobb lélekszámúnál biróé. Úgy hallom, hogy a mi vezérférfiaink rajta is vannak már, hogy ez a gondolat megvalósuljon. Az a megtakarítható 6500 korona pedig ha nem kellene Bemmire és így tőkésíttetnék, már 20 év múlva is szép tőkévé lenne. Pedig ugyancsak jó volna ám tőkeképzésre is gondolni; mert . . . mert ki tudja, nem járunk-e úgy, mint a francia egyházak ? ! . . . Csakhogy lenne ám helye már is annak a megtakarított összegnek ! Mert ime jelentkeznek az egyházmegyék, hogy a tanügyi bizottságok s ezek elnökeinek költségére és tiszteletdíjaira is gondoljunk. De ott van az egyházkerületi tanügyi bizottság is. A zsinattaartásra is jó lenne félre tenni évenként 2000 koronát. Az egyházmegyei kormányzat költségeinek fedezésére, illetőleg az erre szánt államsegélynek az egyes egyházmegyék közötti felosztására nézve is az 1901-dikitől eltérő javaslatot tettem. Abból az elvből indúltam ki, hogy az espereseknek, egyházmegyei jegyzőknek, pénztárnokoknak, számvevőknek, — hogy a tanácsbirák és jegyzőkről ne is szóljak — nem a lelkekkel, hanem a gyülekezetekkel a maguk egészében, a presbitériumokkal van dolguk. Az esperesnek p. o. egy lelkész- vagy tanítóválasztás épen annyi dolgot ad egy 200 lelkes, mint egy 2000 lelkes gyülekezetben. A pénztárnokoknak, számvevőknek is mindig a gyülekezetek számadásaival van dolguk. A gyülekezetek számításában ismét nem vehetők külön a társ- és a fiókegyházak, mert ezek csak egy gyülekezetei számítanak. Külön csak az anya-, leány- és missiói egyházak vehetők fel. A társegyházaknak rendszerint még a tanítójuk is közös. így számítva a gyülekezeteket, van Barsban 42 gyük, 46 isk.-val, 16 t.-biróval. B.Somogybán 87 „ 84 „ 12 „ Drégely-Palánkban 11 „ 16 „ 8 „ Komáromban 57 „ 88 „ 16 „ Mezőföldön 39 „ 55 „ 10 „ őrségben 23 „ 27 „ 8 „ Pápaiban 41 „ 53 „ 12 „ Tatában 32 „ 50 „ 12 „ Veszprémben 41 „44 „ 10 „ Az 1901. évi megállapítás szerint a b.-somogyi esperes kapna 2000 koronát; a komáromi, mezőföldi és tatai 1500—1500 koronát, a barsi, drégelypalánki, őrségi, pápai és veszprémi 1000 —1000 koronát. Ugyanilyen arányban kapnának államsegélyt az egyházmegyék főjegyzőik, penztárnokaik, számvevőik, aztán tanácsbiráik és képviselőik költségeire. Tehát jól jegyezzük meg, hogy összes közigazgatási szükségeik fedezésére. Abban csak nem kételkedhetik senki, hogy több gyülekezet, több iskola több dolgot ád esperesnek, pénztárnoknak, számvevőknek, de még a közgyűlésnek, tehát a jegyzőknek is; hogy ugyanannyi tanácsbiró költsége egyforma itt is, ott is. így lévén a dolog, semmiképen se igazságos, még kevésbbé méltányos, hogy a mezőföldi és tatai egyházmegyék kevesebb gyülekezettel felényivel többet kapjanak, mint a barsi, pápai és veszprémi egyházmegyék. Szerintem tehát az egyházmegyék a következő arányban kapnák közigazgatási segélyeiket : b.-somogyi esperes 2000 korona ; komáromi n 1500 „ a barsi, mezőföldi, pápai, tatai és veszprémi „ 1200 * a drégely-palánki, őrségi „ 1000 „ Tehát nem lenne az 1901. tervezeten semmi más változtatás,.csakhogy a barsi, pápai és veszprémi egyházmegyék sérelme orvosoltatnék, egyenlőkké tétetvén ezek a mezőföldivel és tataival. Én úgy érzem, igazat szóltam véges-végig; de azért mégis valószínűnek tartom, hogy nem kerülöm el a megszólást se fönt, se lent. Hiszem, hogy nemcsak mindenkinek nem szóltam kedvére, de lesznek, akiknek épen nem tetszik felszólalásom. Lesznek, akik szerint irigység, ez a különösen nemtelen indulat, vagy pedig népszerüség-hajhászás, vagy épen mind a kettő együtt, vezette toliamat. De mindegy. Túl vagyok már azon a gyávaságon, hogy ilyen megszólásoktól való félelem-A Tokaji Bortelmelő Társaság szállít Tokajból KA liter TOKAJI szamorodni bort AA koronáért, i/V/ kölcsön hordóban bérmentve a megrendelő vasnti állomására, vf V
