Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-28 / 17. szám
299 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 300 bői hallgassak. Ezeket ép oly kevéssé vehetem figyelembe, mint amily sokra becsülöm a nyíltan kifejezett ellenkező véleményt. Én úgy éreztem, hogy szólnom kell. Dixi et salvavi animam meam! Pápán. Kis József. Indítvány. Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés ! Ismeretes, hogy a középosztálynak, a hivatalnoki karnak megélhetése mennyire megnehezedett; ismeretes, hogy ezek között egyedül a prot. lelkészi kar az, melynek halvány reménye sem lehet ahhoz, hogy a fizetése a megélhetés megnehezedéséhez mérve, akár az egyházközségek, akár az állam által emeltessék. Tekintettel tehát a mai viszonyok nyomasztó hatására, tisztelettel indítványozom, mondja ki a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés, hogy : „a 10 évet rendes lelkészi szolgálatban eltöltött lelkészeknek 100 korona, a 15 évi szolgálattal biró lelkészeknek 150 korona, a 20 évi szolgálattal biró lelkészeknek 200 korona évi személyi pótlékot utalványoz ki 1908. év? január 1-től kezdődőleg az egyházkerületi közpénztárból. Utasítja egyúttal a gazdasági tanácsot, hogy a kerületi közpénztár 1908. évi költségvetését ezen határozatnak megfelelően elkészítve terjessze a f. évi őszi egyházkerületi közgyűlés elé.“ Indítványom támogatására, illetve elfogadható voltának indokolására vagyok bátor tisztelettel a következőket felhozni. Már a közelebbi zsinat elismerte, hogy a mai viszonyok között lelkészhez illően megélni s gyermekeket taníttatni 1600 koronából nem lehet s a már szentesített egyházi törvényben a lelkészi fizetés minimumát 2400 koronában állapította meg. De belátta ezt a testvér ág. hitv. ev. egyházkerület is s már a múlt évben 200—200 korona személyi pótlékot utalt ki az államsegélyből mindazon lelkészeknek, akik régebb idő óta szolgálnak s gyermekeket taníttatnak. Mi reform, lelkészek sem vagyunk kedvezőbb viszonyok között, mint ők. Minket is nyom az élelmiszernek, ruházatnak, munkabérnek, cselédtartásnak sőt a taníttatásnak megdrágulása is; mi is ki vagyunk téve csapásoknak, szerencsétlenségeknek. Itt van tehát az utolsó óra, hogy a ref. lelkészi kar szomorú helyzete is felkarolva legyen b habár szerényen is, de mégis a teljes fizetés rendezésig legalább megélhetése s gyermekeinek taníttatása némileg elősegíttessék. Javaslatomban a személyi pótlék elnyerhetéséhez azt a szolgálati időt kötöttem, amely után a gyermekek taníttatása előreláthatólag már elkezdődik. Ami azt a kérdést illeti, hogy ezen terhet az egyházkerületi közpónztár miként bírná meg, szabad legyen erre a következőket felhoznom. Az 1908. évi január 1 ével konventi határozat alapján megkezdődik az egyházi adórendezés a már akkor kézben levő 3 millió kor. államsegélyből. Ezen 3 millió egy részének az a rendeltetése, hogy a közigazgatási vagy kormányzati célokra fordíttassék. Felszabadul ez által az egyházkerületi közpénztárnak 32745 koronája, ami nemcsak fedezi az indítványom elfogadása által keletkezett új kiadást, de még marad is belőle. Ezen 32745 korona a következő tételekből áll elő : Tiszteletdíjak 17150 korona. Irodaátalányok 1540 „ Fizetések 7725 „ Napidíjak 6000 „ Konventi adminisztráció 330 „ Összesen : 32745 korona. (Lásd az 1906. évi szept. 18-án tartott kerületi közgyűlés jegyzőkönyvében levő 1907. évi közpénztári költségelőirányzatot.) Egyházkerületünkben 20 évnél több rendes szolgálati ideje van 108 lelkésznek, á 200 K —21600 K; 15 évet betöltött, de még 20 évet nem szolgált, 48 lelkész, a 150 K = 7200 K ; 10 évet betöltött, de még 15 éve nem rendes lelkész 26, á 100 K = 2600 K; összes szükséglet tehát 31400 K, melyet teljesen biztosít az általam kimutatott fedezet.* Indítványomat elfogadásra ajánlva, kiváló tisztelettel vagyok Csetényben, 1907. április 16. Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlésnek alázatos szolgája : Bállá Endre kér. képviselő. A református egyetemes konvent gyűlése. (Folytatás.) Dávidházy folytatva előadó jelentését, beszámol a kedvezőtlen jelentésekről. Sok helyütt civódás dúl a missziói körökben, máshol a lelkész nem képes annyi hívet összehozni, hogy istentiszteletet tarthasson. Maros- Hlye kölcsönösszegét nem képes fizetni, Horaonnáu a templom leégett, ami 100 K terhet ró a misszió-bizottságra. Minajou, Egerben, Rozsnyón szintén szomorú állapotok uralkodnak. Máshol örvendetes állapotok uralkodnak. Yukováron, Mitrovicán, Tiszakálmánfalván nagy a hívek buzgalma. A vértesaljai misszió egyike a legjobbaknak. A dunántúli kerületben Brekinszkán új iskola épült, a kerület misszió-hiveinek buzgósága emelkedik és áldozatkészsége is nő. Ugyanezt jelentik a többi kerületek is. Újabb misszió pontok szerveztetnek mindenfelé a kerületekben, Segélyezésért igen sok misszió-kör folyamodik. A bizottság, bár elismeri a kérvényezők kérelmének jogosultságát, mégis tekintettel a helyzetre, azt meg nem nem adhatja, hanem felhívja az egyházkerületeket az iránt való nyilatkozatra, hogy a missziói segélyeket régebben élvező s ezek révén már megerősödött missziói pontok, érdekeik veszélyeztetése nélkül nem engedhetnének e járulékaikból valamint az újabb segélyezések javára ? A vallás- és közokt. miniszter egy leiratában kimondja, * Indítványomat a hivatalos lapban azért közlöm előre, hogy tisztelt tagtársaim a gyűlésig felette gondolkozhassanak. B. E.
