Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-14 / 15. szám
Tizenhetedik évfolyam. 15. szám. Pápa, 1907. április 14. A lap szellemi részét illető közlemények ... , Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden vasárnap. 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János ===== szerkesztő czimére küldendők. ...főmunkatárs czimére küldendők. -Felirat a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az 1848: XX. t.-c. 2. §. végrehajtása tárgyában. (Folytatás.) Súlyos jogsérelmét képezi végül az evangélikusoknak a r. katb. kegyurasági terhekkel való megterheltetése. A külföldi eredetű kegyurasági intézmény jogi alapja szerint egészen más volt, mivé az idők folyamán különösen Ausztriában és osztrák minta után (Concordatum) nálunk kifejlődött. Eredetileg ez egy kitüntetés, egy jutalmazás volt az egyház részéről azért, hogy egy-egy hitbuzgó hive templomot épített, azt jó karban tartotta és a plébános ellátásáról gondoskodott. A szolgáltatás teljesen önkéntes volt, kényszerre nem gondolt senki, a szolgáltatás volt a prius, aztán jött a jutalmazás, a kegyúri jog adományozása. Az egyház lassan egyet fordított a dolgon és így okoskodott „őseid javadalmat alapítottak, már most te utód tartsd fenn, mert ha azt nem teszed, elveszem tőled az ezzel járó kegyúri jogot.“ A kegyúri terhek teljesítésének elmulasztása tehát csakis a kegyúri jog elvesztését vonta maga után, a kéDyszerbehajtására akkor az egyház még nem gondolt. Arról azonban, hogy az egyház összes személyi és dologi kiadásait a kegyur fedezze, a közönséges egyházjogban sehol nincs szó. A tridenti zsinat rendelete szerint a székes és társas egyházak összes kiadásait a főpapok jövedelmeiből, a lelkipásztorkodással járó egyház javadalomnál első sorban az egyház vagyon feles jövedelméből kell fedezni. (Kőnek egyházi jogtan kézi kézi könyve V. kiadás 226. 1. Dr. Szeredy József Egyházjog II. kötet 1376. I.) Az egyházi építkezéshez a tridenti zsinat (Sess. XXI. Cap. 7. de. ref.) szerint a kegyur csak akkor volt köteles hozzájárulni, ha az egyház vagy javadalom után bizonyos jövedelemben részesül, így magyarázzák a tridenti zsinat idézett szabályát Schulte, Walter, Permaneder és dr. Szeredy egyházjogi irók íb. Ezt a nézetet osztotta XIV. Benedek pápa is, állítván, hogy abból, mivel a kegyur az egyház felépítésével már egy jótéteményt szerzett, nem következik, hogy még egy másik jótétemény szerzésére is szorítható. (Kőnek id. helyen 228. 1.) Szeredy id. műve u. ott, ki azt is mondja: ha mindezekből a kívánt költség nem kerülne ki, akkor a plébánia kath. hívei szólítandók fel, miután kiválóan ezek érdeke forog fenn. A magyar törvény, amelyre Kőnek és Szeredy annak megokolása végett hivatkoznak, hogy nálunk a kegyur tartozik az egyház építkezés költségeit fizetni, az 1723 :71 ezt egy szóval sem mondja, sőt ellenkezőleg az 1. §-ban azt rendeli, hogy ahol a főpapok és egyházi javadalom birtokosai a javadalmakról nem gondoskodnának és azokat pusztulni hagynák, javadalmaik zár alá vétessenek és épületek helyreállítása és javítása a zárlat jövedelmeiből eszközöltessék. A 2. §. pedig szőrül szóra ezt rendeli ; Praeterea etiam eo refleotendum, ut Episcopi et Eoclesiarum Patroni de Parochorum intertentione et Subsistentia a populo (ubi necesse esset) praestanda; prospiciant. Ezen törvény szerint tehát, a mely pedig újabb magyar törvénnyel megváltoztatva nincs, nemcsak az építkezés, hanem még a plébánosok eltartása sem követelhető a kegyurtól, ez ■ a püspökkel együtt csak gondoskodni köteles, hogy ezen költségek, ahol szükséges, a néptől behajtassanak. A magyar egyházjogi irók ezen téves tanítása azonban úgy átment a köztudatba, hogy ma azt már minden bíróság kétségtelen jogszabály gyanánt elismeri, hogy a kegyurasági teher dologi teher, amely a nemesi birtok vagy annak bármely birtokrészecskéjét akként terheli, hogy a kegyur köteles nemcsak a plébános teljes ellátásáról gondoskodni, hanem az épületeket javítani és a romba dőlteket újból felépíteni. A dologi teher létezését a canonica visitatióról felvett jegyzőkönyvvel látják megállapítva, amelyről a Kúria 31. sz. döntvényében kimondotta, hogy egymagában a dologi teher létezését nem állapítja meg. Habár pedig a fentiek szerint a kegyúri tartozások terjedelme és dologi terhi minősége a magyar törvények szempontjából nagyon is kifogásolható, minket protestánsokat ez kevésbbé érdekel; de igen is sérelmes reánk nézve az, hogy mi egy oly róm. kath. egyház
