Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-31 / 13. szám
221 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 222 vényekben előirt módozatok mellett: egyénenként felvett tárgyalási jegyzőkönyv igénybevétele nélkül válnak az egyesek terhévé. S mindennemű egyházi tartozások, az év utolsó hónapjában fenmaradt esetleges hátralékok már közigazgatási utón lesznek a megadott jogalapon behajtandók. A ponthoz még gróf Tisza István, dr. Segesdy Ferenc, Kenessey Béla, György Endre, Antal Gábor szólt hozzá s a javaslatot gróf Tisza István beadott módosításával fogadták el. S elfogadta a zsinat gróf Tisza Istvánnak az előbbi javaslathoz szövegezett módosítását is. Végül a kérvény ügyi bizottság jelentése került szőnyegre s itt az országos református tanítóegyesület kérvénye fejlesztett nagy vitát. Nagy Károly előadó felolvasta az egyesületnek a zsinathoz intézett kérvényét, amelyben a felekezeti tanítóknak az állami tanítókkal egyforma fizetés megállapítása érdekében kéri a zsinatot, hogy az teljes erkölcsi súlyát latba vetve, intézzen feliratot a törvényhozáshoz. Dr. Balthazár Dezső beszédében rámutatván a felekezeti tanítóság tarthatatlan helyzetére, a kérvény kedvező elintézését, illetve a felirat elhatározását kéri. Dr. Bartók György püspök mindenben hozzájárul dr. Balthazár indítványához, azonban rámutat más sebekre, a lelkipásztorok fizetésrendezésére, ami sokkal sürgősebb intézkedést igényel. Badácsi György helyesli Balthazár indítványát s a javaslatot, dr. Bartók püspök véleménye szerint alakítva, kéri elfogadni. T. i. úgy, hogy a zsinat önmagától ösztökélve intézze el a feliratot. Dr. Baksa Lajos, tekintettel arra, hogy a tanítók ügye rábizatott már a konventre, sőt a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyek intézésére kiküldött bizottságra is, kár volna azt most kiragadni s oly nagy jelentőségű mozgalmat indítani. S nem is tartozik « zsinat hatáskörébe. Ez azért nem jelentené azt, hogy a zsinat nem méltányolja a tanítók tarthatatlan állapotát. Ezeknél fogva csatlakozik Mezei Albert indítványához, amely Bzintén ilyen értelmű. Antal Gábor püspök, egyházi elnök : Csak annyit akar mondani, hogy jelenleg nem lehet másról szó, mint az országos tanító-egylet kérvényének az elintézéséről ; ezzel tehát összekapcsolni pl. a lelkészi kongruát és a memorandum-dolgokat, nem lehet, most specifikusan ennek a kérvénynek az elintézéséről van szó. Tehát a határozati javaslatok között kell választani és szavazattal dönteni. Biss Ferencnek semmi kifogása sem volna az ellen, hogy a konventre bízzák a dolgot és a kon vent terjessze azt fel, ha a kérdés nem volna annyira akut; de hiszen már pár hét múlva rákerül a sor. De másodszor sokkal nagyobb fontosságúnak tartja ezt az egész kérdést úgy a tanítóság, mint egyházunk szempontjából, semhogy fel ne használjuk a törvényhozással szemben a zsinat erkölcsi súlyát és teljes tekintélyét. Epen ezért a bizottság javaslatát fogadja el. Mezei Albert visszatér saját indítványához s a feliratot mellőzni kívánja. Még Nagy Károly és gróf Degenfeld József szólalt fel s szavazásra kerülvén a sor, a zsinat többsége elfogadta a bizottsági javaslatot s feliratot intéz a törvényhozáshoz a ref. tanítók fizetésrendezése érdekében. Az ülés végződik délután 1 óra 15 perckor. 63. ülés. Az előző ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után folytatja a zsinat az énekügyi bizottság jelentésének tárgyalását. Badácsi György az új énekeskönyv ügyét veszi védelmébe. Nem illetheti vád egyáltalán a próba énekeskönyvet készítő bizottságot, mert az a legnagyobb lelkiismeretességgel járt el. Inditványozza a Kérészy Barna által benyújtott javaslat elfogadását, ha pedig ez nem volna elfogadható, akkor a zsinat bízza az egész kérdést a kerületekre. (Nem lehet!) Sulyok István: Nem hiszi, hogy népünkből a zsoltárok iránti szeretet és kegyelet kiveszett volna. Igaz, hogy Erdély meg tud lenni a zsoltárok nélkül, de kérdés, hogy azok az indító okok, amelyek Erdélyt a zsoltárok elhagyására bírták, érvekül megállhatnak-e nálunk is ? Nem, semmi esetre sem! Tény, hogy a tiszántúliak már 1877-ben reformot akartak, de hiszen ő is, meg mindenki is akar reformot, 8 a bizottság javaslata sem szószerinti, csak szám szerinti és tartalmi átvételt jelent. Népünk élete teljesen összeforrott zsoltárainkkal. Ettől nem szabad megfosztani őt. Bartalos István azt látja, hogy a felszólalók teljesen ellenséges állásponton vannak egymással. O mint világi ember feljogosítva érzi magát felszólalni, 8 kijelenteni, hogy ő szégyenletesnek tartja azt az állapotot, hogy a hívek seregének fele sem érti soha, mit énekel. Ne hasonlítsa össze senki az énekes könyv ügyét a bibliával, amelyik vallásunk alapja. Hiszen az énekes könyv költészet és zene, amit nem szabad elzárni a haladástól. Amennyiben látja, hogy eddigelé még semmi határozat nem hozatott, ő maga nyújt be egy javaslatot, melyben kéri, hogy a próba énekes könyvet készítő bizottság a zsinaton elhangzott reformjavaslatok értelmében dolgozza át az énekes könyvet, s arról tegyen majd jelentést. A Tokaji Bortermelő Társaság szállít Tokajból 20 palack 0-7 literes 3 éves TOKAJI szamorodni bort ládában bérmentve a megrendelő vasúti állomására. 26 koronáért,
