Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-31 / 13. szám
DÜNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP. 224 223 Bartók György: Kultuszunkat látja veszélyeztetve az által, ha felforgatják teljesen zsoltárainkat. A nép bibliája egy jó énekes könyv. Inkább olvasgassa a nép az énekes könyvet, mint a bibliát. Ez utóbbi meg nem értése könnyen nevelhet nazarénusokat. Ajánlja az énekügyi bizottság javaslatának elfogadását általánosságban, hogy annak alapján a részletes tárgyalás megkezdődhessék. Dr. Balthazár Dezső az előadói zárószóval ól. Az átdolgozás szelleméről és az énekes könyv terjedelméről szól. Tiltakozik az ellen a föltevés ellen, mintha a bizottság a maradiság álláspontján lenne. Ez nem áll, csupán a fokozatokban van eltérés a bizottság és a javaslatot ellenzők között. Nem tartja lehetségesnek, hogy olyan nagy változást elfogadjon a nép, mint egyesek javasolják. A bizottság fel kíván venni az új énekes könyvbe 150 zsoltárt, 3 verssel, ez 450 zsoltár, 138 dicséret 4 verssel, elmaradna 100, jönne hozzá még 50 erdélyi ének, 20 temetési ének 5 verssel, 70 új ének 4 verssel, úgy, hogy összesen lenne 1582 vers. A bizottság javaslata mintegy kompromisszum, mely minden kerület igényét kielégíti. Elnök elrendeli a névszerinti szavazást, melynek eredménye az, hogy a zsinat 72 szavazattal 8 ellenében a bizottság jelentését fogadta el a részletes vita alapjául. Az ülés végződik délután 1 órakor. 64. ülés, március 14-én d. u. 4 órakor. Az előző ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után részleteiben tárgyalják az énekügyi bizottság jelentését s ezzel kapcsolatban a Szügyi-féle és Czinke-féle javaslatot. Czinke István ugyanis azt indítványozta, hogy a felveendő zsoltárok kiválogatása, minthogy azoknak elavult volta tette főleg szükségessé az énekes könyv megújítását, kizárólag a próba énekeskönyv átdolgozott darabjaiból történjék. Garzó Gyula ellenzi ezt az indítványt s mind a 150 zsoltár felvételét kívánja. Bartók György püspök nem köti magát mind a 150 zsoltár fölvételéhez. Sass Béla ragaszkodik ahhoz, hogy a zsoltárok teljes könyve helyet foglaljon a mi énekes könyvünkben. Dr. Antal Géza rektifikálja Czinke azon kijelentését, hogy a külföld református nemzeteinél az énekeskönyvbe sehol nincs felvéve a 150 zsoltár. Ellenkezőleg, a franciáknál és hollandoknál a 150 zsoltár teljes szövegében van az énekeskönyvbe fölvéve. Sőt erős irányzatokat találunk, melyek a templomi éneklésnél kizárólag csak a 150 zsoltárt tartják használandónak. Népünk vallásos érzületével ez a 150 zsoltár annyira összeforrott, hogy azt kihagyni ennek megsértése nélkül nem lehet. Dr. Balthazár Dezső előadó záróbeszéde után szavazatra bocsáttatván a dolog, a zsinat szótöbbséggel a bizottság javaslatát fogadta el a többi indítványok mellőzésével. A bizottsági javaslat II. szakaszát, mely szól az átdolgozás szelleméről, a zsinat szintén elfagadta a Szügyi féle indítvánnyal együtt, mely azt kívánja, hogy az új dallamokhoz tartozó énekek magyar ütemes verselésüek legyenek. A többi fejezetek is csekély változtatással elfogadásra találtattak a bizottság javaslata értelmében, csak a VI. fejezetnél indúlt nagyobb vita s a zsinat Sulyok István javaslatát fogadta el, mely így hangzik : „Zsinatunk az új énekeskönyv ügyét a további intézkedések mielőbbi megtételére való felhívással az egyetemes konventhez átteszi. Az uj énekeskönyv életbeléptetése iránt intézkedni a zsinat van hivatva.“ Ezután letárgyalták az alkotmányügyi bizottsághoz utalt ügyeket. Intézkedés történik a zsinati törvények kinyomatása tárgyában. A tárgysorozat ki lévén merítve, elnök az ülést felfüggeszti, mig a jegyzőkönyv elkészül. Szünet után a jegyzőkönyvet hitelesítik s Bánffy D. báró elnök egy tartalmas beszéddel, Antal Gábor püspök pedig egy igen szép imával bezárta a zsinatot. Az ülés végződöt este 7 óra 15 perckor. Lapszemle. A Debreceni Prot. Lap január 12-iki számában dr. Ferenczi Gyula folytatja „Gondolatok az új-esztendőben“ c. cikkét. A szabadság eszmék iránti fogékonyság és a haladás felé való törekvés jellegzetes tulajdonsága a reformációnak és a református egyháznak. Ez okon indultak meg és vivattak meg Magyarország nagy szabadságharcai. Épen ezért megállapíthatjuk azt is, hogy ott, ahol a protestántizruus hervadozni kezd, ott bizonyára a közszabadságot biztosító intézmények is fogyatékosok és ez a bajnak a tulajdonképeni oka. Ezért van társadalmi, állami életünkben kivándorlási, nemzetiségi és szociális mozgalom. A nap, a fény, a világosság a reformációnak második fővonása. Ez a fényes jelleg idők folyamán meglehetősen elhomályosodott, úgy, hogy népiskola, középiskola, egyetem — nem a föld és természet kincseit kiaknázó, hanem fogyasztó, diplomás hivatalnok urféle egyéniséget adnak e fajnak és a ref. egyháznak. S ahelyett, hogy vezetnénk, minket vezetnek, visznek a habok, ide-oda dobálnak a szelek. Setéiben ülünk, szűk a látóhatárunk, mert csak pislogó mécsekkel dolgozunk. Ezek mind nagy és szomorú igazságok, csakhogy Jobb és megbízhatóbb if— MAGVAKAT ^ olcsóbban senki sem ad, mint FÍKI41V BÉLA magkereskedése Budapest, Üllői-ut II. sz. Kálvin-tér mellett. Tessék árjegyzéket kérni
