Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-24 / 12. szám
/ 205 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP. 206 vaslata az egyházi törvények kinyomatá9a tárgyában. Elnök bemutatja, továbbá dr. Antal Géza zsinati pótképviselő indítványát magyar ref. egyházunknak Hollandia nagy fia, de Ruijter háromszázados születési évfordulója alkalmából rendezendő ünnepélyeken való részvétele tárgyában. Ezen indítvány a kérvényi bizottságnak adatott ki. Az egyházalkotmányi bizottság előadójának elnöki felhívásra készült két határozati javaslata, az egyetemes konvent működéséről szóló összefoglaló jelentés, valamint az erdélyi egyházkerületnek egyházi törvényeink által érintetlenül hagyott alkotmányos szervezetét feltüntető jelentés, az alkotmányügyi bizottsághoz utasíttatott. A ref. tanítók országos egyesületének kérvényét a tanítói fizetések rendezése tárgyában, illetőleg, hogy tanítóink fizetése az államiakéval teljesen egyenlő alapon rendeztessék, jelentés végett kiadják a kérvényi bizottságnak. Végül bemutatja az elnök a Bethlen Gábor-kör kérvényét erkölcsi támogatás tárgyában. Ezután megállapítja a zsinat a következő napi ülés idejét és tárgysorozatát. Végül az elnök örömmel jelenti, hogy ő Felsége, a király, Sass Bélát, a zsinat jegyzőjét, a III. osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. Felolvastatván a miniszterelnöknek erre vonatkozó tudósítását, annak megbízásából feltüzi a kitüntetett érdemes férfiú mellére a rendjelet s átnyújtja neki az erre vonatkozó okmányokat. Végződik az ülés d. e. 11 órakor. LXII. ülés, március 13-áu <1. e. 10 órakor. Báró Bánffy Dezső világi elnök megnyitván a tanácskozás sorát, dr. Balthazár Dezső az énekügyi bizottság jelentését terjesztette elő. Jelentése szerint a bizottság igyekezett a kerületek között megegyezést létesíteni s az volt a főtörekvése, hogy az új énekeskönyvben meg legyen az átmeneti elem s meglegyen a biztosíték is arra, hogy a könnyvet nyugalom, rokonszenv és elismerés fogadja a nagyközönség részéről. A bizottság tudatában volt annak, hogy javaslata nélkülözi azt a határozottságot és azt a következetességet, amellyel az elmélet sarkalatos elveinek érvényt kellene szerezni. De szem előtt tartva azokat a nehézségeket, amelyekbe az elmélet sarkelveinek erőltetése a gyakorlati életben és különösen az egyházi életnek ezen felette érzékeny és kényes pontján ütközik, helyénvalónak látta azt, hogy a gyakorlati kasználhatóság szempontja által szelídítse a változásokat. Rámutat azokra s azok túlzására, akik — úgymond — rögeszméjüknek túlzott imádása közben megfeledkeznek a gyakorlati élet igényeiről. Kifejti, hogy nem tudósok s nem a zeneszakértők finomult igényei, hanem a nagy tömeg középuton haladó érdeke kell, hogy irányítsa az új énekeskönyv ügyét. A bizottság javaslata kielégíti a haladás kívánalmait is s eleget tesz a múltnak, a kegyeletnek, a megszokottnak is. Meg van — úgymond — győződve arról, hogy javaslatának elfogadásával és érvényesítésével rövid időn belül sikerül egy olyan énekeskönyvet teremteni, amely kizárja az istentiszteletre nézve sokszorosan káros jelentőségű zűrzavart és elégedetlenséget s egyben a magyar református egyetemes egyház különböző vidékei, különböző kerületei között a benső egységnek is hathatós eszközét fogja képezni. A bizottság javaslatának elfogadását kéri. Kérészy Barna szólalt fel ezután. Kárhoztatja az általa vélt maradiság irányát az énekeskönyvben, amelyet a kor kívánalmainak és Ízlésének megfelelően kellett volna összeállítani. A reformátusok — folytatja tovább — híresek arról, hogy a haladás, felvilágosodottság zászlóvivői. Itt azonban szerinte a maradiság bélyegét sütik magukra. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint, mondaná ki a zsinat, hogy a bizottság javaslatát nem fogadja el s utasítsa a konventet arra, hogy az énekeskönyv egyes énekdarabjait megváltoztassa s az egészet azután ismét a zsinat elé terjessze. Czinke István nem tartja ugyan helyesnek az énekügyi bizottság javaslatát, mert az nagyon is konzervatív, de viszont Kérészy B. kívánalmait is túlzottaknak véli. Rámutat azokra a kivihetetlen dolgokra, melyeket előtte szóló javasolt; ő nem nézi, hogy valamely ének régi, vagy új, hanem azt, szép-e, jó e, építő hatású-e. A híveknek nem új, kiforgatott, hanem csak megújhodott énekeskönyvre, bevehető szellemi és lelki eledelre van szükségünk. Kéri a zsinatot, hogy a lelki megnyugvás érdekében Kérészy indítványával szemben a bizottság javaslatát fogadja el, még pedig a még tegnap bemutatott Szügyi-féle javaslat tekintetbe vételével. Grót Degenfeld József a bizottsági javaslat elfogadását kéri. Baksay Sándor püspök egy kiválóan érdekes és meggyőzően indokolt beszédben szintén a bizottság javaslatának elfogadását indítványozza. (Folyt, köv.) Lapszemle. Az Erdélyi Prot. Lap január J0-iki számában Király Béla ajánlja a betegek látogatását, mert az az irgalmas samaritánus, ki gyógyít, enyhít, továbbá örömöt békességet, engesztelődést önt a szivekbe, ez az ember nagyobb jót tett, mint sok politikus, aki elkeseredést, gyűlöletet, A Tokaji Bortermelő Társaság szállít Tokajból 20 palack 0-7 literes 3 éves TOKAJI szamorodni bort ládában bérmentve a megrendelő vasúti állomására. 26 koronáért,
