Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-21 / 42. szám

727

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

728

lasztott, a pótlékra egyformán jogosult tanárok közül az egyik megkapja a nagyobb pótlékot, a másik, mert a szám talán be van töltve, nem. Mi lesz most az irányadó az elsőség megállapításánál? A véletlen? vagy az önkény ? vagy a politikai magatartás ? vagy a személyi kiválóság? Ha — ami leghelyesebb és legméltányosabb volna — ez utóbbi, akkor ki bírálja felül a tanárokat ebből a szempontból ? A fenntartó testület nem, mert az csak a maga iskolájának tanárait ismeri, már pedig az 5. §. szerint „az egy közös főhatóság alá tartozó tanszemélyzet, a személyi pótlék megállapítása szempontjából, egy státusnak fog tekintetni“ és a 3. §. szerint az egyházi főhatóságok utján kapja a pótlékot. Az egyházi főhatóság képviselőjének, a püspök urnák, elfoglaltsága miatt nincs módjában a kerületéhez tartozó iskolák tanárait egyénenként annyira ismerni, hogy személyi kiválóságuk, szellemi képességeik, paedagogiai ügyességük és tanításuk eredménye fölött elfogulatlan bírálatot mondhatna. Tehát ő sem vállalkozhatik arra, hogy két, esetleg több egyforma képesítéssel és szolgálati idővel rendelkező tanár közül a legérdemesebbet ajánlja magasabb pótlékra. És még kevésbbé teheti azt a minisztérium, amelynek megbízottja: a főigazgató vagy kormánybiztos, tanárainkat még csak névleg sem ismeri.

Ez tehát nyílt kérdés. Valamint nyílt kérdés az is, hogy a IX. és VIII. fizetési osztály első fokozatával mi történik ? Betölti-e azt a minisztérium vagy nem ?

Az 1904. évi I.t.-c. a pótlék megállapításánál külömbséget tesz a 4 évnél rövidebb és 4 évnél hosszabb, illetőleg

5 évnél rövidebb és 5 évnél hosszabb szolgálati idő, közt, amennyiben valamely fizetési osztályban töltött 4, illetőleg 5 évnél rövidebb idő kevesebb, a 4 illetőleg 5 évnél hosszabb idő pedig nagyobb pótlékra jogosít. Egy, ez idén kiadott újabb miniszteri rendelet ezt kibővíti oly formán, hogy az egy fizetési fokozaton belül töltött hosszabb szolgálati idővel (8, 10, 15, 20 év) a pótlék is mind magasabbra, tehát korpótlékszerüleg, emelkedik. Reánk is vonatkozik ezen rendelet ? Érdekünkben állana ezt határozottan tudni, mert a „Szabályzat“ 1. §-a csak az 1903. évi IV. és az 1904. évi I. t.-c.-rol szól.

Amit a 6. §. első kikezdése az igazgatókról mond, hogy t. i. az állandóan alkalmazott igazgatók fele a VII, fele a VIII. fizetési osztálynak megfelelt személyi pótlékban részesül, az kizárólag a kath. iskolákra előnyös. A mi rendtartásunk az állandóan alkalmazott igazgatók intézményét nem ismeri, mert a mi igazgatóink

6 évre választatnak meg, bár a 6 év elteltével újra választhatók. E szerint a mi igazgatóink soha sem juthatnak a VII. fizetési osztályba. Pedig ugyanazt a munkát végezik, mint a kath. középiskolák igazgatói, sőt a tanítás óraszámát tekintve, többet. Annyit tehát mindenesetre megkivánhatunk, hogy a prot. iskolák igazgatói vagy egy fokkal magasabb fizetési osztályba helyeztessenek, vagy hogy számukra olyan igazgatói pótlék utalványoztassék ki, amely a köztük és a kath.

községi és törvényhatósági középiskolák igazgatói közt levő különbségeket a fizetés tekintetében elenyésztesse. Ha mint igazgatók mennek nyugalomba, akkor ez az igazgatói tiszteletdíj a nyugdíjba is beszámíttassák. Ha pedig mindez nehézségekbe ütköznék, akkor tegye lehetővé a minisztérium, hogy az egy státusba tartozó tanárok közül a legidősebbek vagy legérdemesebbek a VII. fizetési osztályba helyeztessenek ép úgy, amint az állami tanárok legérdemesebbjeit igazgatói vagy főigazgatói oimmel és jelleggel tünteti ki. Az igy kitüntetendő tanárok vagy igazgatók számát megadja a 6. §. első kikezdése, amelynek értelmében az igazgatók fele részesül a VII. fizetési osztálynak megfelelő pótlékban.

A 8. §. foglalkozik a szerzetes rendek által egészen vagy részben ellátott középiskolákkal. A szerzetesrendi iskolák tanárai eddig tudvalevőleg a teljes ellátáson kívül 400 —1200 koronáig terjedő fizetést húztak. A szabályzat idézett pontja kiegészíti e fizetést először is 2400, illetőleg 2800 és 3200 koronára és azonfelül megadja a tanároknak a törvényes pótlékot. így tehát átlag minden szerzetesrendi tanár 3275 kor. fizetést fog kapni. Ebből az összegből 120ü kor. betudatik a természetben bírt teljes ellátásra, átlag 800 kor. a jelenlegi tanári fizetésre és így átlag 1275 kor. az, amit pótlék fejében minden szerzetesrendi tanár kaphat. Ha most figyelembe vesszük, hogy a szerzetesrendi tanárok természetben bírt ellátása olyan, amely minden külön kiadást e célra feleslegessé tesz és hogy a családfenntartás, a gyermeknevelés gondja vállaikra egyáltalán nem nehezedhetik: úgy világos, hogy a „Szabályzat“ elsősorban a katholikus érdekek előmozdítását célozza.

Elvben fényes tanúbizonysága az állam jóindulatának a 20. §., mely a felekezeti tanároknak kiutalt pótlékért a tanintézeteket semmi ellenszolgálatra nem kötelezi A szabályzaton végigvonuló szellem alapossá teszi azt a feltevést, hogy ezt az ellenszolgálatot az nem azért nem kívánja, mintha ezzel a protestáns iskolák autonom jogkörét akarná megóvni, hanem azért, mert különben a kath. iskolákat, különösen a szerzetesieket nem részeltethette volna a pótlékban. És ebben magasabb politikai szempontból óriási veszedelem, a protestáns iskolákkal szemben pedig nem kevésbbé nagy igazságtalanság rejlik. Mert amint a szerzetesi iskolák autonómiája érintetlenül megmarad, épen úgy kell, hogy tiszteletben tartsa az állam az oláh, szerb és szász középiskolák autonómiáját is és ugyanazon az alapon, amelyen a szerzetesi középiskolák részesülnek pótlékban, kijár a pótlék a nevezett nemzetiségek iskoláinak is. Tudvalevőleg azok az iskolák nem vettek eddig igénybe államsegélyt, hogy az állam beavatkozási jogát minél szükebb korlátok közé szorítsák és e miatt tanáraik fizetését sem emelhették oly arányban, amint az az állami, vagy az államilag segélyezett felekezeti középiskolák tanárainál történt. Tehát az állam itt is kénytelen első sorban a tanári fizetéseket a IX. és VIII. illetőleg az igazgatóknál a VIII és VII. fizetési osztálynak megfelelőleg felemelni és még azonfelül a tör-