Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-01 / 26. szám

443 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 444 kodjunk mindnyájan azon, hogy az a törvényjavaslat minél előbb létrejöhessen. Mády Lajos jegyző : Radácsi György! Raddcsy György: Igen tisztelt zsinat! Úgy vagyok meggyőződve, hogy reánk protestánsokra nézve az 1848. évi XX. t.-cikknek 2. §-a éppen olyan fontos, mint a harmadik. Sőt nekem fontosabb. Nekem az a három millió sem kellene, ha ma arról győződném meg, hogy a 2. §-ban kifejezett jogegyenlőséget soha nem fogjuk elérni. Nekem a jogegyenlőség drágább — ismétlem — még e három milliónál is. (Tetszés.) Nagy örömre szolgált ő exeellenoiája Darányi Ignác urnák felszólalása főképpen azért, hogy a „köz­jogi“ szót megemlítette. Igen tisztelt közgyűlés! Azt hiszem ma nekünk, a református egyház képviselőinek, nem szabad elmennünk innen anélkül, hogy ezt a „köz­jogi“ szót azokba a kifogásfélékbe vagy fentartás­­félékbe, amelyeket igen bölcsen Hegedűs Sándor ő exoellenciája méltóztatott felolvasni, — bele ne vegyük. Ezért örömre szolgál az is, hogy Miklós Ödön és Kis József t. képviselőtársaim szintén érintették ezt a dolgot, de mert ők külön ki nem emelték, én hang­súlyozom. hogy ezt a szót a fölterjesztésbe a magam részéről határozottan felvenni kívánom. Bari József azt ajánlotta, hogy az „állami segély“ elnevezés helyett „állami hozzájárulás“, vagy más meg­felelő kifejezést használjunk mindig. Egyházmegyei közgyűlés. A barsi ev. ref. egyházmegye m. hó 21-én tartotta évi rendes közgyűlését Léván a városháza dísztermében. A gyűlést az esperes szép imával nyitotta meg. Majd be­jelentette, hogy K. Sebestyén Endre főgondnok a zsinati ülések miatt akadályozva van gyűlésünkön megjelenni, az elnöki szék elfoglalására felkéri Zongor János legidősebb tanácsbirót. A gyűlés határozatképességének konstatálása után, jegyzőkönyvhitelesítés végett kiküldetnek : Birtha József lelkész és Kutassy Dénes. Első sorban az espereHi jelentést hallgatta meg a gyűlés. Minden izében lelkiisme­retes munka volt ez, kiterjeszkedve a legapróbb részle­tekre is. Különösen kiemelendő e jelentésből a kanonika­­vizitációról tett észrevételek. A gyülekezetekben mindenütt szép rend és békesség honol, elöljárók, nép és tisztviselők közt. Az iskolákban általában kielégítő eredmény konsta­tálható. Egy-két helyen emelhető kifogás a látottak és tapasztaltak miatt. Bessén és Orosziban nagyon elhanya­goltak az iskolák. Elszomorító az a körülmény, ami mutat­kozik a nagyszámú vadházasságnál és a pusztító egy gyermekrendszernél. 40 pár él egyházmegyénkben vad­házasságban. Az egy gyermekrendszer pedig megdöbben­tően szedi áldozatát. Évről-évre fogy a népesség. Az 1905. esztendőben is 24 fogyás mutatkozik. Született 478, meg­halt 502 egyén. 22154 a reformátusok száma a barsi egyházmegyében, tehát alig 2 percent a szaporodás, ami mellett természetesen a rendes létszám sem maradhat meg, mert átlag véve, a meghaltak száma 2lja és 4 percent között ingadozik rendes körülmények között. Megdöbbentő ez a statisztikai kimutatás ; rideg számok, de elrémítően beszélők mégis. Miben, hol keressünk e bajra orvosságot? ! Csak egy évtized kell ilyen, hova fogunk apadöi ?! Évről­­évre deficittel zárni a gazdálkodást, okvetlen a gazda ki­pusztulását eredményezi ; az egy gyermekrendszer meg nem akadályozása sem eredményezhet mást, mint híveinek vég­kipusztulását. Nem, ezt összedugott kézzel nem nézhetjük. Minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használni e rákfene kivágására, az általa okozott baj szanálására. Erős a hitem, hogy a vallás fegyverével legtöbbet érhetünk el ; hitben, erkölcsben kell erőssé nevelni híveinket; mert csak egy erkölcsileg alásülyedt nép képes arra, hogy esztelenül pusztítsa önmagát. Őrállók, ti vagytok a felelősek, vigyáz­zatok ! ! Az esperesi jelentés átalában és egyes részleteiben is elfogadtatott. Majd elrendeli az egyházmegye időközben esperessé választott főjegyző és tanácsbiró helyének szavazás utján való betöltését. Főisk. igazgató-tanács tagjává, vala­mint a tanügyi bizottság elnökévé Patay Károly esperes választatott meg. A tanügyi bizottság gyűléséről Csekey Dávid referál. Módosításait az iskolák látogatására, a körök beosztására vonatkozólag a gyűlés elfogadja. Az eddig alkalmazott 10 köri lelkészség helyett 5 körlelkészséget alkot a megye, s kimondja, hogy ezekben mindenütt egy időben tartandó meg az iskola látogatás, illetve vizsga. A vizsga csak május 20-án túl tartható meg. A számvevő­­széki jelentés a magtáralap számadásait kivéve, amennyi­ben a felügyelő-bizottság és számvevőszék idevonatkozó jelentései más-más eredményt tüntetnek fel, tudomásul szolgál. Mocsi Lajos indítványa, hogy a pénztáros fizetése 200 koronára emeltessék, megfontolás tárgyává tétetik. De elfogadtatott Akucs Lajos azon indítványa, hogy Varannay Sándor aljegyző kapja meg a főjegyzői fizetést, amennyiben az időközben lemondott főjegyző helyett ne­vezett vitte a főjegyzői teendőket. Pethes János tauítóképző-intézeti igazgató Pápára helyeztetett át, lemond megyei és kerületi tauácsbirói állásáról. Az utóbbi tisztségre Konkoly Thege Sándor tanácsbirót jelöli ki a megyei gyűlés. Jákó Ilona farnadi, Nagy Albert bori-i, Varga Béla nagysallói újonnan választott tanítók esküt tesznek. Elfogadja a gyűlés a lelkészi értekezlet azon indít­ványát, miszerint a lelkészi és tanítói dijlevelek átváltoz­tatásánál a naturálék : föld, gabona és fa kivételével úgy változtatandók átal, hogy ezt az egyes egyházközségek min­denütt a presbitériummal karöltve végezzék s csak ahol megegyezés nem jöhetne létre, végezze ezt az e célra ki­küldött bizottság. Foglalkozott a gyűlés azon kérdéssel is, hogy a vásárok vasárnapról kétköznapra miként lennének áthe­lyezendők. Ez ügyben felir a kerület utján a megye a kon­­veuthez, hogy tegyen lépéseket az áthelyezés tárgyában a belügyminisztériumnál. Az 1905. évi kerületi gyűlés határozata értelmében a helyi viszonyoknak megfelelőleg foglalkozott a gyűlés Varannay Sándor előadása alapján a szórványok goodo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom