Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-06 / 18. szám
301 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. gaink önkormányzati hatáskörében hozott intézkedései miniszteri jóváhagyástól soha függővé téve nem voltak. Jogrendészeti szempontból semmi kifogásunk sem lehet az ellen, ha törvénybe iktattatnék, hogy az ilynemű egyházhatósági intézkedések is, a föfelügyeleti jog gyakorlása szempontjából a miniszternek bejelentendök. Úgy a 33., mint a 34. §§-ok eseteiben, a történt változtatások feletti intézkedésekkel szemben a föfelügyeleti jog szempontjából, ha a miniszter ellenkező álláspontot foglalna el és ehhez az állásponthoz az egyházi főhatóság ismételt felterjesztésével szemben is ragaszkodnék; vagyis ha a célváltoztatás felett az egyházi intézkedő hatóság és az állami felügyeleti jogot gyakorló hatóság között vitás közigazgatási jogkérdés merülne fel: ehben az esetben teljes tarthatatlannak látjuk a 34. §. végbekezdésében foglalt azt az intézkedést, hogy ily esetben az egyházi főhatóság a miniszter álláspontjához alkalmazkodni köteles. Egy vitás közigazgatási jogviszony ilyen módon jogszerűen megoldható nem lehet. Érezte ezt a törvényjavaslat szerkesztője is, amikor a javaslat ide vonatkozó indokolásában megfontolandónak jelzi azt, hogy a törvénytervezet alapján felmerülő egyéb vitás esetekben s ezek között a jelen §. esetében is, nem lenne-e célirányos, ha a közigazgatási bíróságnak adatnék ügydöntő hatáskör. A mi álláspontunk ide vonatkozólag az, hogy mikor az intézkedési jogkörrel biró önkormányzati egyházi hatóság és a felügyeletet gyakorló állami hatóság között nézeteltérés fejlődik ki, a vitás jogviszony eldöntése bizassék a legfőbb közigazgatási bíróságra. A tervezet 35. §-áboz az az észrevételünk, hogy határozottan mondassák ki az, hogy az alapítványok részére külföldi értékpapír, vagy nem óvadékképes értékpapír egyáltalán nem szerezhető. Az ingatlanoknak az alapítványok részére leendő megszerezhetése kérdését az alapítványt kezelő és a helyi viszonyokat ismerő orgánumok szabad megítélésére bizandónak véljük. Egyházunk álláspontjából folyólag ezekben van szerencsénk a törvénytervezetre vonatkozólag tett észrevételeinket Nagyméltóságod elé terjeszteni és midőn köszönetünket fejezzük ki azért a kitüntető figyelemért, hogy a törvénytervezet tekintetében észrevételeink megtételére módot és alkalmat nyújtani méltóztatott: azon kérelemmel fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy amennyiben az alapítványi ügy törvényhozás utjáni rendezését elhatározná, a készítendő tör302 vénytervezetet a fentebbiekben kifejtett álláspontunk és aggodalmaink kegyes figyelemre méltatásával egészen újból kidolgoztatni, s ez újabb javaslatot velünk közölni méltóztassék. Nem -zárkózhatunk el annak hangsúlyozásától, hogy ismerjük azokat a rendkívüli nehézségeket, melyekkel az alapítványok jogi rendezése már az 1723-ik évtől fogva jár és megfigyeltük, hogy különösen az állami kezelés alatt álló alapok és alapítványok (minők az egyetemi alap, vallás-alap, a tanulmányi alap) jogi természetének meghatározása mily nagyfokú nehézségekkel jár; ha másrészről figyelembe veszszük azt, hogy az egyházi alapítványok is — arra való tekintettel, hogy azokat önkormányzati joggal biró, vagy ilyen joggal nem biró egyházak kezelik-e —, kell, hogy más-más tekintet alá essenek, ebből folyólag szükséges az, hogy a készítendő törvényjavaslat ezekre vonatkozólag is külön tekintettel legyen; — ha ezentúl hangsúlyozzuk azt, hogy a közoktatási törvényben, valamint a községek és vármegyék rendezéséről szóló törvényekben is az alapítványokra vonatkozólag már törvényhozási intézkedések is tétettek, amelyek a készítendő törvényjavaslattal összhangba hozandók volnának; — amikor végül hangsúlyozzuk azt, hogy az alapítványok magánjogi rendjének szabályozása az általános polgári törvénykönyv tervezetében is nagy mérvben hézagos intézkedésekkel van tervbe véve, amely intézkedések a most tervbe vett törvényjavaslattal együttesen összhangba hozandók volnának : úgy véljük, hogy eléggé kiemeltük mindazokat a szempontokat, amelyek az újabb tervezet szerkesztésénél figyelembe veendők lesznek. Kelt Székesfehérvárott, a dunántúli evang. reform, egyházkerületnek 1906 április hő 20-án tartott gyűléséből. Egyetemes konvent. Egyetemes konventünk a Lónyai-utcai főgimnázium dísztermében április utolsó napjaiban tartotta ez évi üléseit. A konventi tagok úgyszólván teljes számban jelentek meg. A közalap-bizottság jelentését Kenessey Béla olvasta fel. E szerint a közalap összes hátraléka 2853 K 22 fillérrel több, mint az elmúlt évben. A hátralékosok között első helyen áll a tiszántúli (26 százalék), utána a dunamelléki (12 százalék), majd a dunántúli (10 százalék), tiszáninneni (9’8 százalék), erdélyi kerület (9 százalék évi kirovásukkal. Legfeltűnőbb a tiszántúli kerületben a békésbánáti (50 százalék), a beregi és érmelléki (100 százalékkal). A Magyar Földhitel Intézet számadásai szerint a a közalap összes bevételei 1905-ben 514.675 K 77 fill., kiadások 329.944 K 27 fillér voltak. A pénztármara-18*
