Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-01 / 13. szám

211

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

212

a nép tömegének öntudatos hazaszeretete védheti meg kisded hónukat. Ennek a szent törekvésnek, a faji önfertartás ösztönének egyik legszebb alkotása a népfőiskolák fölvirágzása. Eredménye pedig az, bogy Dánia paraszt népénél ma nincs műveltebb a világon s ez a művelt, körültekintő nép azon a sovány talajon általános jólétet tudott elővarázsolni.

Igaz, hogy Dániában a népiskola szinte a tökéletességig fejlődött s a hatóságok általában páratlan gondot fordítanak a nép jólétének előmozdítására, de ez magában még nem lett volna elegendő ennek a nagy eredménynek előidézésére. Más, mélyebbre ható szer is kellett ehhez; s ez volt a népfőiskola. Dániában a múlt évben 70 népfőiskola működött s több mint 7000 paraszt ifjú nyert bennök magasabb képzést, hogy Istent, hazát, felebarátot és becsületet szerető emberként iparkodjanak a saját anyagi jólétüket előmozdítani s ezzel kapcsolatban a közérdeknek és a hazának is szolgálni.

S hogyan éri ezt el a népfőiskola ? Páratlanul okos és célszerű szervezetével, mely rávall az északi protestáns népek praktikus eszejárására, de egyúttal jellemzi az ideálizmus felé hajló lelkületűket is. A népfőiskola se nem felsőbb népiskola, se nem szakiskola. Annyira nem szakiskola, hogy eleintén egynémelyik földmives iskolával volt kapcsolatban ; de most már e kapcsolót, mint nem célszerűt, mindenütt megszüntették. Semmiféle szakismerettel nem tömik ott az ifjúság fejét, emlézésuek, könyvnélkül való tanulásnak hire-hamva sincs ; tehát még tankönyvre sincs semmi szükség, kivévén a jó olvasókönyveket s a hazai nagy költők és irók műveit. Ott a műveltség általános elemeit tanítják, amelyeket a mai demokratikus társadalomban minden honpolgárnak kötelessége tudni már csak azért is, hogy polgári kötelességeit jól betölthesse. S tanítanak neki még olyan dolgokat, amelyek szivét örömmel és gyönyörűséggel töltik el; fölemelik őt a rögtől s emelkedettebb látkört adnak neki. Ezért nem kell a tankönyv s a magolás, hanem szabad előadás és közvetlen magyarázat mindenben. Ily módon értek el oly fényes eredményt, melynek élő példája a skandináv államok mostani társadalma, ahol a földmivelő nép csak abban tér el az úgynevezett tanult osztálytól, hogy szakismereteinek mennyisége kisebb; de

különben ő is művelt ember, mert van egyéni életfelfogása, öntudatosan ismeri hivatását és kötelességet, az evésen és iváson túlemelkedő magasabb örömöket ismer s épen azért egész erővel törekszik a jól ismert jobbra. Vagyis a skandináv társadalom erősen közeledik affelé a szép ideál felé, amit a klasszikus Athén tár elénk a rabszolgaság leszámításával. Ott t. i. minden polgár meglehetősen egyforma műveltséggel rendelkezett. S nem volt oly óriási különbség, mint nálunk, ahol pl. egy egyetemi tanár és egy erdélyi hegyvidéki pásztor közt csaknem ép oly hiába keressük az összekötő kapcsolatot, mint Darwin elmélete szerint az ember és majom között. Épen ezért fejlődhetett ki az igazi demokrácia, mig nálunk épen ezért csak a jövő zenéje a valódi, korlátlan demokrácia.

Borsos István.

(Folyt, köv.)

Az ág. hitv. ev. egyházkerületi elnökségek értekezletének észrevételei az alapítványokról szóló törvénytervezetre*

Nagyméltóságu Miniszter TJr!

Az egyetemes felügyelőnkkel és püspökeinkkel véleményadás végett közölt törvénytervezetet, mellyel Nagyméltóságod az alapítványi ügyet szabályozni akarja, 1906. évi február hó 5-éu 3961. ein. szám alatt kelt felhívása folytán az egyetemes felügyelő elnöklete alatt ág. hitv. ev. keresztyén egyház egyházkerületi elnökségeinek értekezlete tárgyalás alá vette és ha bár ilyen ügyekben egyházunk véleményét csakis egyházunk egyetemes közgyűlése van hivatva tolmácsolni — mi mégis, tekintettel arra, hogy közgyűlésünket csak az év vége felé tartjuk, Nagyméltóságod pedig már most kívánja véleményünket, ezen tervezetre vonatkozólag következőkben van szerencsénk

észrevételeinket

megtenni.

Ág. hitv. ev. egyházunk az alapítványok dolgában azon álláspontot foglalja el, hogy hazai törvényeink, nevezetesen 1790—1. évi XXVI. t.-c. 10. pontja, az ezt megerősitő százados gyakorlat és Ő felsége a koronás király által 1890. évi március hó 18-án szentesített zsinati törvény értelmében az ág. kitv. ev. keresztyén egyház annak intézményei, az egyház fenhatósaga alá tartozó tanügy, az egyház tisztviselői és alkalmazottjai, azok öz* A vallás- és közoktatásügyi miniszter az alapítványokról szóló törvénytervezetet hozzászólás végett megküldte az egyházak elnökségének. A tervezetet az ág. hitv. ev. kerületi elnökségek február 28-án az egyet, felügyelő elnöklete alatt vették tárgyalás alá s dr. Sztehló Kornél egyetemes ügyész előadása alapján az itt közölt felterjesztést fogadták el, mit az Ev. Órálló után mi is jónak láttunk közölni. Sz.