Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-01 / 13. szám
Tizenhatodik évfolyam. 13. szám. Pápa, 1906. április 1. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények Az előüzetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden Vasárnap, 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János ~~ szerkesztő czimére küldendők. — == főmunkatárs czimére küldendők. ----Népfőiskolák egy nagy cél szolgálatában. Ismeretes dolog, hogy Dánia, Norvégia és Svédhon (hozzájuk lehet még számítani Finnországot is ősi összeköttetésénél fogva.) az általános népműveltséget tekintve Európa vezető államai. Az olvasni és írni tudók száma itt a legnagyobb. A hülyéket s azokat a szerencsétleneket leszámítva, akiket valami nagy csapás megfosztott szellemi tehetségük szabad használatától, mindenki tud olvasni és Írni. Ezt ugyan lehet egyszerűen azzal okadatolni, hogy a skandináv népek kizárólag protestánsok s igy már a biblia olvashatása szempontjából is a legnagyobb gondot fordítanak a műveltség ezen legegyszerűbb elemeinek elsajátítására. Ugyde vannak más protestáns népek is — és pedig sokkal szerencsésebb helyzetben — s még sem jutottak ennyire. De a skandináv népek már túl vannak azon, hogy náluk az Írni és olvasni tudás legyen az általános műveltség fokmérője. Általában magasabb értelmiség, mélyebb belátás s emelkedettebb erkölcsi gondolkodás jellemzi e népeket. Az úri osztály és a nép között sokkal kisebb a távolság, mint nálunk s az európai kontivensen bárhol. Az úri osztály csak abban múlja felül a köznép tömegét, hogy olyan ismeretekkel is rendelkezik, melyek gyönyörködtetik az emberi szellemet s egy vagy más tekintetben hasznosak; de a helyes, okszerű és keresztyénies életre nézve nem okvetlenül szükségesek. S ez az igazi fokmérője a valódi keresztyénies műveltségnek. Mindnyájan testvérek vagyunk, mindnyájunknak lehetőleg egyformáknak kell lennünk. S az volna valójában az igazi keresztyén társadalom ideálja, s okvetlen erre is kell törekednünk, hogy a legfőbb célpontokat, melyek felé mindannyiunknak teljes erőnkkel haladnunk kell, egyformán lássuk. S ezek a célpontok : a Krisztus által hirdetett Isten- és emberszeretet, haza és becsület. S e szerint pl. egy püspök és egy falusi gazdaember közt legfeljebb csak az a különbség lehet, hogy a püspök több theologiai s esetleg egyéb szakismerettel rendelkezik; de a főcélt a parasztember is ép úgy látjs, mint a püspök. S épen ebben áll a skandináv népek magasabb műveltsége; vagy ha nem éppen ily magas is, de effelé közeledik. Mutatja ezt az is, hogy általában igen mostoha földön, részint homokos, részint sziklás, vagy ködök és késői fagyok által látogatott területeken a jólét magas fokára emelkedtek. S ezt már azután nem lehet tulajdonítani egyedül a betűk ismeretének. A betű magában nem tanít meg arra, hogy mikép lehet a homokból, a sziklából s a ködjárta területből tűrhető jólétet kifacsarni. Ehhez már magasabb intelligentia kell. S ezt a magasabb értelmiséget a skandináv népeknek az iskolák s jórészt a népfőiskolák adták meg. A népfőiskola hazája Dánia s onnét terjedt el a szomszéd skandináv népekhez. Dániát 1864-ben az a nagy csapás érte, hogy az egyesült porosz-osztrák hadak megtámadták s elvették tőle déli tartományait, Schleswig-Holsteint. De ez a nagy csapás nem vitte romlásba ezt a kis, alig pár milliónyi nemzetet. Szívós, akaraterős lelkűkben csak annál erőteljesebben emelkedett fel az önfentartás ösztöne. Belátták, hogy csak a magasabb műveltség, az általános jólét s 13 DUNÁNTÚLI
