Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-01 / 1. szám
o DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 6 kellemetlen hűvös, esős időben, a regényes varsányi erdőn keresztül megérkezett Szentkirályra, hol is a lelkészlak kapujában díszes diadalkapu volt felállítva. A lelkész udvarán az elöljáróság élén Fodor Gyula helyi lelkész üdvözölte püspök urat a szeretet hangján melegen, amelyre azt válaszolta Ő méltósága, hogy dacára a téli kellemetlen időnek, igyekezett legyőzni a jövetele elé tornyosult sok akadályt, hogy osztozhassék a gyülekezet örömében. Majd az egyházmegye nevében Barthalos István egyházmegyei gondnok üdvözölte. A harangok hívogató szavának elhangzása után nagy kísérettel vonult püspök úr a nagy sokaság által körül vett templom elé. Ott láttuk Kis József pápai esperest, Barthalos István egyhm. gondnokot, Neuport Béla dereskei, Bállá Endre csetényi, Bállá Dezső kupi lelkészeket, Kovács János csetényi, Szeremley Lajos szentmiklósi tanítókat, Szőnyeghy Alajos zirci főszolgabírót, Rácz Vendel főerdészt, Kis Károly uradalmi számvevőt, Véssey József gyógyszerészt, Maller Dezső és Gáty Zoltán pápai tanárokat, Keinenezky Lajos kerületi pénztárnokot, Varga Gyula helybeli és Matisz Gyula varsányi jegyzőket, Bállá Kálmán állomásfőnököt 8 többeket a pápai theologia ifjúságából. Felhangzott a gyülekezet ajkán a 75 dicséret gyönyörű dallama, amely után az építési gondnok felkérte püspök urat, hogy Isten dicsőségére emelt templomukat szíveskedjék fölszentelni. Püspök úr gyönyörű szavakkal rajzolta a templom hivatását s a templom kulcsát a helyi lelkésznek átadta s felszólította annak felnyitására, amit az az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében teljesített. Ezután bevonultunk a templomba, a mely azomban nem volt képes befogadni a közel s távolból összsereglett nagy sokaságot. A gyülekezeti ének elhangzása után az urasztala elé lépett püspök úr s ismeretes ékesszólásával szólt a gyülekezetnek. Elsorolta ezen régi gyülekezetnek harcait, küzdelmeit, megkapó szavakkal rajzolta hithűségét s a példa ezen felmutatásával hasonló bithfíségre buzdítá a hiveket, végül egy remek és lélekemelő imával fölszentelte a templomot és orgonát. Ekkor megszólalt az Országh Sándor által beállí tott 6 változatú, csinoB kiállítású orgona Gáti Zoltán pápai zenetanár mesteri kezelése mellett s bizony sok szembe» fölcsillámlott az örömkönny mikor kíséretével a 84. zsoltárt énekeltük. Sajnos azonban, hogy az orgonának csak 4 változata volt még készen, kettő pedig teljesen hiányzott, dacára annak, hogy szerződés szerint már okt. első vasárnapjára beállítva kellett volna lennie a templomba. Országh Sándor egyátalán nem szépen jár el gyülekezeteinkkel. Mindig több-több oldalról nyilatr kozik meg iránta a bizalom s ő ezen bizalomnak nem felel meg. Ez évben csak egyházmegyénkből ez már a második gyülekezet, amelyik megjárta vele. A cseténye gyülekezet orgonáját is aug. helyett okt. hóban állította be, még pedig úgy, hogy a hibás méret miatt a szekrény aljából 60 cmetert, felülről pedig a csillagokat 1- kellett vágni s csak úgy fért be a templomba. Node ezt csak mellékesen jegyzém meg. A gyülekezet éneke után nt. Kis József esperes úr tartott a 84. zsoltár 2, 11-ik versei alapján egyházi beszédet, amelyben a templomok hivatását s lelki hasznait festette gyönyörűen, megkapó előadással. Ezután Fodor Gyula helyi lelkész az egyház történetét olvasta fel, melynek rövid ismertetését a következőkben közöljük. A bakonymagyarszentkirályi-cseszneki társegyház keletkezésének idejét biztosai! megállapítani nem lehet s csak jelekből következtethetjük, hogy az visszanyulik a ref. kezdetére. Ilyen jel az, hogy Szentkirály és Csesznek Enyingi Török Bálinté volt, aki Pápát és vidékét reformálta. Ilyen jel az, hogy Fodor Ferenc 1783 ban megírja, hogy még az ő idejében megvolt egy urvacsorai kenyérosztó tányér, melyet 1592 előtt használtak. 1681-ben nagy csapás éri a gyülekezetét. A Bécs alá vonuló török az egész helységet templomával együtt fölperzeelte. Ettőlfogva egy ideig a prédikátor Csesznekben lakott s ott tartotta az istenitiszteletet. 1692- ben Szentkirályon az utca közepén, a lelkészlak előtt templomot emelnek, amely a kuruc háború alatt szintén fölperzsel tetett. 1712-ben a lelkészlak udvarán építenek oratóriumot s ebben szolgáltak az Urnák 1798-ig Ennek helyén van most a lelkész pajtája. 1798-ban épült fel a mostani templom a melynek fnndusáért 40 öl cserfát hordott be a hívek a 40 kilométerre levő Győrbe, miről az elismervény ma is meg van a levéltárban. Ez a templom 1826-ban és 1876-ban lett renoválva. Mostani épíiése 9600 koronába került. 1884 ben építtetett mostani alakjában a lelkészlakás és 1897-ben a tanítólakás. 1894-ben alakult meg a gyülekezet egyik legszebb intézménye : a nőegylet oly célból, hogy a templomba orgonát szerez. A nőegylet alapítója, vezére, lelke, az ifjú lelkészné, aki nem ismer fáradságot, akit nem vernek le s nem kedvetlenítenek el a nehézségek. Lelkes fáradozását siker koronázta : a nőegylet felállította saját erejéből a 2200 koronába kerülő orgonát, sőt van már egy kis alapjuk az orgona jókarban tartására is. A mostani templomépítés alkalmából a következő adakozások történtek. Az egyházkerület adott 302 koronát, Csörnyei Sándorné férje emlékére adott 100 koronát s az egyik urasztali kelyhet megaranyoztatta 30 kor. éttékben. — Vadecs Imréné elhunyt férje emlékére egy keresztelő medencét és hozzá ezüst kannát vett 115 koronáért. Horvath János Budapestről küldött egy 70 korona értékű borkancsót. Bors Sándor és neje ajándékoztak egy másik 50 korona értékű borkancsót. Biró János és neje a másik kelyhet megaranyoztatták 30 koronáért. Tárkányi János és neje 24 koronáért vettek egy betegeknél használandó urvacsorai térítőt. Bors Gáborné 20 koronáért csináltatott egy kenyérosztó tányért. Horváth Dezső Budapestről küldött egy kenyérosztó tányért. Bállá Kálmán varsányi állomásfőnök egy tányért 10 1*
