Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-29 / 5. szám
83 DUNÁNTTLI PROTESTÁNS LAP. 84 Annak kijelentésével, bogy felolvasásom szövegébe az a sajtóhiba csúszott be, hogy 250 — 300 helyett 250- 800-at szedtek, Nt. Szerkesztő urnák őszinte köszönetté1, Szűcs L. barátomnak pedig kartársi üdvözlettel vagyok Sz.-Fehérvár, 1905. jan. 15. Miklós Géza. |£önyYÍsmEiitEtés. I. A Protestáns Szemle 8. füzete. Tulajdonképpen emlékkönyv a M. Prot. írod. Társ. 1904. szept. 14 — 15-én Újvidéken tartott 8-dik vándorgyűléséről. Hozzá van csatolva nevezett társaság 1903-iki évkönyve. Az emlékkönyv tartalma a következő : Baksay Sándor dunamelléki püspök magasan szárnyaló imádsága, melyet a társaság gyűlését bevezető istentiszteleten mondott. Famler A. Gáspár torzsai ág. hitv. ev. lelkész magvas, evangéliumi szellemtől duzzadó alkalmi prédikációja. Kir. 19, 7—8-on felépített eme szép beszéd olvasva is lelkesíti az embert. Az ezt követő záróbeszéddel és áldással pedig Baksay Sándor nemosak az istentiszteleten résztvevő közönséget ragadta magával, hanem a hideg betű alakjában is mozgásba hozza a sziveket. S mi mást lehetne mondani Antal Gábor dunántúli püspök közgyűlési beszédéről is, minthogy az alak és tartalom tekintetében egyaránt megfelelt a nevezetes alkalomnak s az egybegyülekezett választékos közönségnek. Bővebben nem szólunk Hegedűs Sándor díszgyülési beszédéről sem. Úgyis tudja mindenki, hogy ez a mi kiváló világi papunk mindig eltalálja a módját, hogyan kell a szivet lángra gyujtaui s amit mond, mindaz egyházát szerető, vallásában buzgó s cselekedetben példás férfiúról, ref. keresztyén emberről tesz bizonyságot. Vajha szavainak hatása amily ellenállhatatlan pillanatra, oly állandó volna sokaknál. Ezt követi Jausz Vilmos soproni theologiai tanár felolvasása: „A biblia és a legújabb ásatások“ címmel. Nagy apparátussal kezeli kétségkívül igen érdekes tárgyát s megállapítja, hogy az a nagy történeti anyag, melyet az alig 50—60 esztendős két tudumány: az egyptologia és assziriologia felhalmozott, teljesen megmagyarázzák e fiatal tudományok mivelőinek azon egyoldalúságát, hogy mai műveltségünknek majdnem öszszes elemeit Bábelből származtatják. Összehasonlítást tesz Babilon és Izrael között a művelődés különféle terein, majd meg egybeveti e kettőnek történelmi feljegyzéseit. Az összehasonlításból nyilvánvaló, hogy attól a lehetőségtől, melyet az ásatások nyomán előkerülő emlékektől a vallás ellenségei kárörvendve reméltek s melyre a kishitüek félve gondoltak, hogy nevezetesen Isten választott népének nem lett volna különös kijelentése s igy az ó-testamentommal szerves kapcsolatban álló újszövetségi történetnek se volna természetfeletti alapja : e lehetőségtől semmiképpen se kell tartanunk. Az ó testamentom szelleme messze túlszárnyalja Babilont. A bibliának Kopernikus igazságai sem ártanak, mint eleintén hitték. Aki felismerte a biblia lényegét, az tisztába van vele, hogy az nem a földrajz, világtörténelem, asztronómia, földtan stb. kézikönyve, hanem ennél sokkalta több : vallási igazságaink kútfeje. Szilassy Aladár tolnai egyházmegyei és budapesti egyházi gondviselő beszéde „az ifjúság kér. gondozásáról“ valódi remeke az ilynemű müveknek. Tele tűzzel, az ifjúság iránti forró szeretettel, számos tanulsággal. Csaknem minden mondatát, mint arany igazságot tanulhatná meg akár könyv nélkül is szüléknek és ifjaknak egész serege éppen manapság, mikor mindkét nembeli ifjúságunk lelki gondozásának terén alig történik valami s ennek miatta nagy a testi-lelki kifejletlenség vagy elsatnyulás. „Az egyház socialis feladatáról“ elmélkedik Bernát István. A tárgy nem éppen új, de még mindig nincs kimerítve. S B. I. e kérdésben új mozzanatokat, új eszméket hoz elő s komoly intelme, hogy az egyház tartsa elsőrendű kötelességének a socialis bajok enyhítésén buzgólkodni. Ott van előttünk a külföld jó példával; rajta, vegyük kezünkbe mi is híveink szivét a bölcsőtől a koporsóig. Teremtsünk szervezeteket, intézményeket, melyek a nagy munkában segítségünkre lesznek. Szaboloska Mihály koszorús költő — papunk gyönyörködtette aztán a vándorgyűlést négy újabb költeményének felolvasásával. Ezek elseje: „Az örökszép“ megkapóau fejti ki az alapeszmét: „A szeretet a boldogság, s az örökszép a világon!“ A többi cime : „Lelkünk“, „Hír a falunkból“, „Dal az imádságról.“ Valamennyi a költemények legjavából. A Szemle 2-ik felében titkári jelentés, gyűlési jegyzőkönyvek, a tisztikar s választmány névsora, számadás, vagyonkimutatás, költségvetés stb. foglaltatik. A társulat működéséről, állapotáról, jövőre irányuló terveiről mindezekből tiszta képet nyerhetünk. Mezőlak G. Szabó Mihály, ev. ref. lelkész. II. 1. Bibliai Képek. 2. Kiss kdám Egyházi Beszédeiből. A Szentirás szószóki magyarázásának áldásos munkájában nagy buzgósággal és dicséretreméltó eredménnyel fáradozó vagy talán nem is fáradozó, hanem örömmel foglalatoskodó lelkósztársunktól : Szentkuthy Kiss Károly nagyigmándi ev. ref. lelkésztől a múlt év folyamán 2 értékes munka jelent meg. Az egyik egészen az ő szellemét tükrözi vissza, mert a saját leikéből merítette, ez a Bibliai Képek. Rövid s népszerű bibliamagyarázatok. Már a IV. kötet. Ára 5 kor. A másik : egy kötet új kiadás Kiss kdám egyházi beszédeiből. Ára szintén 5 kor. A Bibliai Képekben 235 lapon 34 magyarázat van.
