Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-08-27 / 35. szám
615 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 616 én erre vonatkozólag irt soraimat, különben nem irt volna helyreigazítást, mert helyreigazítása ugyanaz, a mit én Írtam s nem az, amit nekem tulajdonított. Én szóról szóra ezt Írtam : Szűcs László senyeházi lelkész úr kijelentette. bogit a kérdés föltevésére csakis az intézkedés intenciójának, illetve az indítványnak és a vonatkozó jegyzőkönyvi pontnak félreértése indította. O e soraimat szószerint ugv reprodukálta, mintha azt mondottam volna, hogy csakis a vonatkozó jegyzőkönyv félreértése indította nyilt kérdésre. Kijavította azután úgy, ahogyan én voltaképen csaknem szószerint megirtam, mely szerint azt állította, hogy : a megtett indítvány és a jeoyzőköuyvbe foglalt határozat közötti különbség következménye volt a nyílt kérdés. Azt hiszem, hogy ez közelebb áll az én szavaimhoz, mint a mit nekem tulajdonított. Csupán a félreértés szót hagyta el, amit pedig tényleg nyilvánított, mert higyje el, hogy nekem, mint abban a félrecsavart, famózus ügyben közvetlenül érdekeltnek nagyon is érdekemben állott jól megjegyezni, hogy a nyilt kérdés föltevŐjeJ mivel fogja mindenkitől kifogásolt eljárását menteni. G. Szabó Mihály úr legutóbbi válaszára kevés mondani valóm van. Megnyugvással vette tudomásul, hogy voltaképen köztünk elvif kérdésben van különbség. De hát hiszen először is elvi szempontból vettem föl az általa zokon vett ügyet, mert azt is úgy tüntettem fel, mint szerintem egyik kedvezőtlen jelenséget, anélkül, hogy annak képviselőire, pártolóira^távolról is sértőleg akartam volna hatni, vagy bármelyiket civakodási viszketegből kikezdeni óhajtottam volna. Azért kár is volt, indokolatlan is volt a nagy felháborodás; de különösen indokolatlan volt az egyházmegyénk dolgaiba, mintegy szomszéd család beliigyeibe való beleavatkozás. Különösen mikor sem a személyekkel, sem a tárgyakkal, sem a tettek rugóival nincs ismeretségijén. Mert hiszen például a kollégiális viszony dolgában felhozott indítványaimra, annak előadására, elvetésének indokaira nézve olyan adatokkal szolgálhatok, melyek azt az egész ügyet valóban meglepő világításban tüntetik föl. Ezzel be is fejezem ezt a polémiát, ha csak valami szembeszökő, bántó valótlanság nem kerül bármely oldalról is felszínre. Mivel pedig ismételten megtanultam ebből azt, hogy kerületünkben akár szükebb, akár tágabb körben nincs oly nemes indítvány, olyan javítást célzó felszólalás, mely félre ne magyaráztatnék s leggyakrabban személyes üggyé ne tétetnék, — egyrészről sajnálatomat fejezem ki a fölött, hogy a tanügyi apróságokat közzé tettem ; másrészről megnyugtatom az én jó barátaimat a felől, hogy itt ezen a téren — nagy lelki örömükre — legalább mostanában, nekik alkalmatlankodni nem fogok. Körmend. FüLÖP JÓZSEF, ______ lelkész. ^Eyyes közlemények;. — Gondol Gábor síremlékének leleplezése. Kegyeletes emlékünnepet tartott egyházkerületünk f. hó 20 án, mikor is az iváncsai temetőben felavatta főiskolánk legnagyobb alapítójának Gondol Gábor nyug. miniszteri tanácsosnak a síremlékét. Az ünnepélyen egyházkerületünk képviseletében ott voltak: Antal Gábor püspök, Sárközi/ Aurél egyházm. főgondnok, Medgtfasszay "Vince esperes. Bakó Imre, Csikós Péter, Miklós Géza, Szabó Kálmán, Farkas Endre lelkészek, Kálmán Vince egyházm. tanácsbiró, dr. Szily János kér. képviselő,. sálamon Károly tanító; a főiskolát Csizmadia Lajos főiskolai és Faraqó János főgiranáziumi igazgatók képviselték; a dunamelléki egyházkerület vértesaljai egyházmegyéjéből ott voltak: Koncz Imre esperes, Urháztf László 'és Tóth Kálmán lelkészek, a helybeli lelkész és s.-lelkész. Fejérmegyét Huszár Ágoston alispán és Huszár J. főszolgabíró képviselték. A rokonság részéről megjelentek: Gondol Dezső és neje, Csontos Andor baracskai birtokosok, ott volt az egész Iváncsa Község, a szomszéd Dunaadonyból is sokan. Az ünnepély az iváncsai ev. ref. templomban kezdődött, hol Csizmadia Lajos főiskolai igazgató tartott alkalmi egyházi beszédet, szépen rajzolván a nemes emberbarát életét; a templomból a temetőbe ment az ünneplő közönség, hol Antal Gábor püspök remek beszéd kíséretében fölavatta a síremléket. Faragó János főgimnáziumi igazgató pedig kői tői lendületű beszéd kíséretében megkoszorúzta azt. Az ünnepélyen a baracskai polgári dalárda szerepelt s mindenkit meglepett szép, szabatos éneklésével. A síremlék, mely fekete u. n. svéd márványból készült, kemény talapzaton áll, piramis alakú, fölirata ez: „Gondol Gábor 1824—1904. A pápai ev. ref. főiskola egykori tanára és nagy jóltevője áldott emlékének a dunántúli ev. ref. egyházkerület.“ A sirt vasrácsozat veszi körül. Az egész gyönyörűen sikerült s a legnagyobb mértékben dicséri Havranek Antal székesfehérvári szobrász műizlését. Az ünnepély végeztével a rokonság ebédet adott a vendégek tiszteletére, hol szebbnél-szebb felköszöntők hangzottak el. Általában az egész ünnepély nagyon jól sikerült, maradandó és mély hatást tett az ott jelenlevő közönségre s ez első sorban Antal Gábor püspök urunk érdeme, aminthogy neki köszönhetjük az egész Gondol hagyatékot is, melynél nagyobb hagyomány eddig még nincs főiskolánknál. Áldott legyen a Gondol Gábor emlékezete ! Főiskolánk theol. akadémiáján az alap- é. lelkészképesítő vizsgálatok szept 4 én veszik kezdetöketg Felelős 'szerkesztő és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatárs: Faragó János. Epén most jelent meg; a legújabb 1905/6. tanévre szóló könyv, tanszer, egyházi müvek = ÁRJEGYZÉKE és az S. SZABÓ JÓZSEF debreceni főiskolai tanár szerkesztésében a Magyar Protestáns Történeti Irka rendkívül finom, vastag papiron, kemény, vastag, simított fedéllel, magyar, német, diktandó és számtani vonalozással és 16 életrajzzal. 100 drb. ára kor. 1*80, 1000 drb. ára kor. 16*20. Kívántra úgy a jegyzékből, mint az irkákból mutatvány példányt küld ingyen és bérmentve HEGEDŰS és SÁNDOR előbb LÁSZLÓ ALBERT és TÁRSA protestáns irodalmi könyvkereskedése és iskolai tanszerraktára X> ebrecenben. Pápán, az ev. ref. főisk. könyvnyomda betűivel ny. Kis Tivadar. 1905.
