Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1905-01-15 / 3. szám

43 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 44 A születések arányszáma holt ponton áll a következő gyülekezetekben: Berhida, Füle, Moór, Ősi, Siómaros, Székes- Fehérvár. Tekintve azonban azt, hogy Szfehérvár né­pessége 45% szaporodást mutat, a születések száma pedig ugyanaz, arai 20 évvel azelőtt volt, itt a születések száma tulajdonképpen nein stag­nál, hanem fogy. Csökkent a lélekszám a következő egy­házközségekben : Füle . . 35°/0 Ősi . . 12% Enying'. 3 % Fokszabadi 25 „ Berhida . 11 „ Kálóz . 2’/a „ Polgáréi . 25 „ M.Komárom 11 „ M.-Almás 2% „ Kiskeszi . 18 „ M.Sz.György 9„ Bodajk . 2 „ N.-Ladány 14 „ Hidvég . 5„ Kenese . 1 l/k „ Soponya . 12 „ Csákberény 5„ Tácz . 1 ‘/2 „ Csajág és Pál fa pedig slagnál. Ez igazán szomorú és megdöbbentő ered­mény. Húsz egyházunkban fogyás, pusztulás. Legmegdöbbentőbb Fülén 3o°/0, F-Szabadin 25°/0, Polgárdin 25°/0. Ezt már nem bírom megma­gyarázni. Lelkészeik buzgók, népük vagyonos, tömegesebb áttérések Polgárdit kivéve nem for­dultak elő, Amerikába való kivándorlás ezekből a községekből nincs. Nem lehet ennek más ma­gyarázatát adni, mint azt az átkos egy gyermek­rendszert! Annál is inkább erre az okra gon­dolok , mert az alábbi kimutatásból kitűnik, hogy az egygyermekrendszer egyházmegyénkben borzalmas arányokat kezd ölteni. Csökkent a születések száma a következő helyeken : Csákberény. 60% Fokszabadi . 40% Bodajk . . 17% Hidvég ... 60 M M.-Almás . 33 „ Bfőkajár . 15 „ Tácz . , . . 60 * Enying ... 26 „ Pálfa ... 15 „ M.Sz.György 50 „ Lepsény . . 25 „ Sz.Balhás . 15 „ M.Komárom 50 „ Soponya. , . 25 „ Igar .... 12 „ Kiskeszi . . 50 „ Polgáréi . . 25 ,, Dégk ... 15 „ Csajágh . . . 40 „ Sárkeresztes 24 „ Sár.Sz.Mih. 15 „ P.Bogáré . . 40 „ N.Ladány . . 14 „ Simontornya — Kálóz............40 „ Battyán . . 20 „ Kiskovácsi — Ez már igazán kétségbeejtő statisztika, pe­dig összehasonlítva az 1885. évi egyetemes név­tár adatait az 1902. évi kér. névtár születési adataival, (1904- és 1903-ból nincsenek szüle­tési adatok névtárainkban. Sajnos!) mindenki meggyőződhetik arról, hogy számításaim igazak. Hová jutunk igy... elképzelni is bajos?! Hogy az egygyermekrendszer majd más felekezetekre is kiterjed, ez gyenge vigasztalás! Mert hiszen azon számításom, melyben azt mutatom ki, hogy egyes gyülekezeteinkben a rom. katholikusok a 20 év előtti állapothoz mennyit szaporodtak, éppen azt bizonyítja, hogy ő náluk ez a baj ha megvan is, még csak a legkezdetén van. Ugyanis a róm. kath.-sok csak 5 egyházunkban fogytak: Csajágon 12°/0, Csákberény 12°/0, P.-Bo­­gárd 40()/0, M.-Almáson 20%, Hidvégen pedig 15%-al. A többi gyülekezeteinkben azonban min­denütt óriási mértékben szaporodtak a róm. katholikusok. Vannak olyan helyek, ahol 60°/0 a szaporodás, de 12°/0 alul ritka helyen marad ! Vannak olyan helyek is, ahol alig voltak 1885- ben nehányan e ma már rendes kis gyülekezeti létszámmal bírnak. így pld. Csőszön, ah ol 1885 ben voltak 84-en s ma vannak 280-an. íme itt van a «fekete veszedelem.» Most már az 1885-ik évi egyetemes név­tár adatait Összehasonlítva az 1904. évi püs­pöki «adattár» kimutatásával, az egész mező­földi egyházmegyét illetőleg a következő ered­ményre jutunk: 1885-ben volt a léleksz. 35150, a születéssz. 1298 1904-ben » » 35545, » » 983 Ezek szerint még sem fogyunk tehát, ha­nem szaporodunk, gondolja sok olvasóm; hi­szen ma 395-el többen vagyunk, mint 1885-ben voltunk! Ez azonban nem egyéb mint «nagy hazugság.» Mert az 1885-ik évi egyetemes név­tárban a szórványok népessége a legtöbb he­lyen el volt hagyva, mig ma már a szórványokra lelkiismeretes gond fordittatván, azoknak lélek­­száma is pontosan fel van véve a gyülekeze­teknél. Tehát a látszólagos többletet a szórvá­nyok beszámítása okozza, ami az 1885 egyet, névtárban egyáltalán nem, vagy csak igen hiá­nyosan volt felölelve. A születések számánál pedig az arány 26°/0 csökkenést mutat. Az egygyermekrendszer tehát nagyobb rést üt sorainkon, mint a mekkora az a nyereség, amit a házassági szerződéseknél kimutatunk. A lapok sablonosán azt hangoztatják, hogy egye­dül társadalmi utón korlátozható ez a veszede­­delem. En pedig azt mondom, hogy itt az utolsó óra: a törvényhozási beavatkozásra; mert kü­­löraben «elpusztulunk, elveszünk. . . .» Csukás Endre, ref. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom