Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-06-18 / 25. szám
441 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 442 esett meg, hogy a közpapok 10—12 évek előtti mozgalmát demagóg mozgalomnak nevezte. De ezzel is leszámolt jó Marjay Péter,— minek fájna hát tovább is a fejünk miatta? Az iskolák (esetleges) államosítására vonatkozó szóáradatban pedig az történt, hogy Uray Imre a beregi egyházmegye gondnoka, csak úgy abrupto, azt találta mondani, hogy a papok készakarva segítik elő a ref. iskolák államosítását azért, mert igy szabadulhatnak meg az ellenőrzés és felelősség terhétől. Sőt mondott affélét is, hogy a vallástanítás azokban az iskolák b a n van 1 e g n agyobb részt elhanyagolva, ahol a lelkész teljesíti a vallástanítást. Ezt a papság elleni két kirohanást is lecáfolta ugyan Révész Kálmán és a nevezett gondnok úr saját esperese és elnöktársa Süttő Kálmán, midőn hiteles jegyzőkönyvi adatokkal bizonyította be, hogy Bereg megyében sem áll az államosítás ügye úgy, mint ahogy azt Uray előadta: de ezt az egyet mégis jó lesz felírni pro memoria azért, amiért egy egyházmegye gondnoka, az egyház legfőbb testületé előtt pelengére állította a saját egyházmegyebeli papjait, akiknek díszes méltóságát is legfőképpen is köszönheti. . . Még a zsiuati közszellemről is lehetne írni valamit, de hiszen azt jeleztem már más alkalommal. Most csak annyit, hogy az üléseken szokás szerint találkoztunk s a névszerinti szavazások alkalmával pedig most is még — ismerkedtünk. Hogyis mondta csak, megint az öreg Schiller ? Jó barátim igazat beszéljünk, — Volt már szebb kor, mint melyet mi élünk S élt előttünk szebb, jobb ivadék. A történelem ha néma volna, Sok kő tenne tanulságot róla. Miután a zsinat elnapoltatott, az őszön összehívandó ciklusra, most már nem m.rad más hátra, mint a törvénytervezet alkotmányügyi része, a liturgia s a tárgysorozatba beillesztett, de még tárgyalásra nem került részek, melyek közt ott lebeg fejünk felett a rokkantság rém intézményével a lelkészi nyugdíjintézet is. Melyre azonban, mint a közhangulatból látszik, alighanem : a halál várakozik. Az őszig azonban még nagy idő vagyon. Addig jó időhaladék marad arra is, hogy a közvélemény megérlelődjék és hogy minden irányban kialakuljon. Bakakonyi Kristóf, zsin. képv. Az ev. ref. egyetemes konvent ülése. A f. hó 14-éu megnyílt konventi ülésen Kun Bertalan gyönyörű imával kérte az Úr segedelmét a tanácskozásokhoz. Utánna báró Bánffy Dezső világi elnök szólott: Mi, akik joggal nevezhetjük magunkat magyar nemzeti egyháznak, kell, hogy a fájdalom érzésével emlékezzünk meg az uralkodó háznak imént elhunyt tagjáról, József főhercegről, aki egy nyelven beszélt és egy szivvel érzett velünk. Javaslom, hogy a konvent őszinte részvétének jegyzőkönyvi kifejezést adjon. Kenessey Béla a közalapi végrehajtó bizottság évi jelentését terjeszti elő. A kivetett közalapi járulékok összege mintegy 52 ezer korona, melynek 20 százaléka mintegy 16 ezer korona bebajthatlan. Legtöbb hátraléka van a tiszántúli ev. ref. egyházkerületnek (27.5 százaléka), legkisebb a tiszáninnneninek (fél százalék). A közalapi számadások egészen rendben vannak, helyesen vezettetnek. A konvent helybenhagyta a kiutalt segélyeket, a kivetett járulékokat. Kenessey Bél a előterjeszti a lelkészi nyugdíj Ó3 gyámintézet tervezetéről szóló jelentést. Az összes egyházkerületek beküldték jelentéseiket. A dunamelléki kerület az egyházmegyéket kívánja meghallgatni határozathozatala előtt. A tiszáninneni egyházkerület részletezés nélkül, elvi nyilatkozatokkal elégedik meg, annak kimondására szorítkozván, hogy óhajtja, hogy a nyugdíjintézet ne rokkantsági nyugdíjintézet legyen. Az erdélyi egyházkerület a tervezet alapelveit elfogadja, egyes §§• hoz módosítást ajánl. A dunántúli és tiszántúli egyházkerületek más elvi alapokon egészen új szervezetet javasolnak az eredeti tervezettel szemben. A dunántúli kerület javasolja, hogy 70 évnél idősebb tagok a nyugdíjintézettől állandó nyugdíjat húzzanak. A lelkészi fizetések megállapítása vétessék revízió alá s a nyugdíjintézeti járulékokat ennek az új számításnak az alapján rójják ki. A tiszántúli egyházkerület nem c=ak a 70 éves kor, de 40 éves lelkészi szolgálat esetére is megkívánja adni a nyugdíjjogosultságot. A konvent első alkalommal egy rokkantsági nyugdíjintézet számára ejtette meg a szakértői számításokat. Amennyiben még e számítások mellett felvilágosításokra van szükség, javasolja, hatalmazza föl az előadót arra, hogy a szakértőkkel érintkezve tőlük a szükséges felvilágosításokat beszerezhesse. Javasolja, utasítsa előadót a konvent, hogy a tiszántúli és dunántúli ev. ref. egyházkerületek tervezeteinek figyelembevételével 40 évi szolgálatot, illetve 70 éves életkort véve a nyugdíjjogosultság alapjául dolgozza át a törvényjavaslatot s terjessze azt a zsinat elé. Hegedűs Sándor, Antal Gábor az előadói javaslatot pártolják. Antal Gábor óhajtaná azonban, hogy az előadói tervezetről az egyházkerületek a zsinati határozat előtt még egyszer nyilatkozzanak. Baksay Sándor a mathematikai és statisztikai tudomány elméleteitől félti a fölállítandó nyugdíjintézet gyakorlati életképességét. Darányi Ignác hátráltatni nem akarja az ügyet s elismeréssel van az előkészítés munkálatai iránt, de szükségesnek látja a lelkiismeretes megfontolást. Az állatni nyugdíjintézet felállításánál is megesett, hogy a számadási alapba beosuszott hiba utólag csalódásokat 25*
