Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1905-06-18 / 25. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 444 44 3 okozott. Kéri azokat, akik a dologgal foglalkoznak, le­gyenek erre tekintettel. Hegedűs Sándor bizonyítgatja, hogy az özvegy és gyámintézet alapításánál éppen ott történt hiba, hogy a tervezők a mathematikai alapot elrúgták maguktól. Széli Kálmánnal egyetértve helyesli, hogy az előadói tervezetet a zsinat előtt még a közalapi bizottság re­videálja! Fejes István bármily tisztelettel viseltetik az elő­adó személye iránt, nem tartja elégségesnek, hogy az ő egyéni véleménye jusson mint törvényjavaslat a zsinat elé. A konvent elfogadta az előadói javaslatot azzal a pót­lással, hogy az előadó újjáalkotandó tervezetét egy ösz- 8zeülendő konventi ülés elé utasítja. Petri Elek előterjeszti a gyámintézeti végrehajtó bizottság jelentését. Radácsi György a parochiális könyvtárak fölállí­tása ügyében kiküldött bizottság jelentését terjesztette elő. A konvent már legutóbbi ülésén kimondotta, hogy a parochiális könyvtárakat felállítja. A bizottság fel­adata az lett, hogy ennek módjai iránt intézkedjék, s most a következő javaslatokkal járul a konvent elé: 1. Mindegyik kerület alkossa meg a parochiális könyvtárak kezelését illető szabályzatát. A bizottság mintaképpen bemutat egy szabályrendtervezetet. 2. Alakítson minden kerület egy könyvtári bizott­ságot, mely állandó kapcsolatban legyen az egyetemes parochiális könyvtár bizottsággal.' 3. Utasítsák az egyházkerületek az egyes egyház­­községeket, hogy még az 1905. év folyamán a könyv­tár elhelyezésére alkalmas szekrényről gondoskodjanak. 4. Az első 10 korona tagsági díj 1906. április hó 1-ig befizetendő. Ennek ellenében a tagok 1905—6. évi illetményül Varga: Keresztyén egyháztörténetét fogják megkapni. 5. A dunameliéki egyházkerület fölkérendő, hogy múlt évi októberi határozatát, mely a könyvek megvá­lasztását s az anyagnak tekintetében való döntést a ke­rület jogául tartotta fenn, helyezze hatályon kívül. Petri Elek a gyámintézet előadói tisztéről lemon­dott. Hegedűst megbízza a konvent, hogy birja rá Petri Eleket arra, hogy tisztjét megtartsa. Sass Béla a tanügyi bizottság jelentéseit olvassa föl. Tudomásul veszik a népiskolákról és a tanító és tanítóképző-intézetekre vonatkozó szakelőadói jelentést. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a konvent kérel­mére leiratban megígéri, hogy a szegényebb iskoláknak taneszközökkel való felszerelésében segélyére lesz az egyházközségeknek. Az 5 theologia és 4 jogakadémia a múlt évi kon­vent határozata alapján beterjesztette normál költségve­tését, mely az évi szükségletet mint egy 600,000 koro­nában mutatja ki. A konvent az adatokat átteszi az 1848 : t.-c. XX. végrehajtása érdekében tárgyaló közös protestáns bizottsághoz, azzal a kérelemmel, hogy a fe­dezendő szükségleteknek az 1848 : XX. t.-c. értelmében való államsegélyből leendő fedezése érdekében tegye meg a közös bizottság a szükséges lépéseket. A tanügyi bizottság ugyanide kívánta utalni a Debreczenben létesítendő bölcsészeti fakultás normál költségvetését. Nagy Dezső úgy találta, hogy a debreczeni filozó­fiai fakultás beterjesztett költségvetés tervezete nem fogja tudni biztosítani a fölállítandó intézmény tudo­mányos színvonalát. Javasolja, utasítsák a konventi iskolaügyi bizottsághoz, hogy a legközelebb összeülő konvent elé terjesszem megfelelő részletes jelentést. A konvent igy határozott. Az erdélyi egyházkerület igaz­gató tanácsa fölpanaszolta, hogy a kolozsvári állami gyermek menhelyen és állami dohánygyárban a helyi­ségeket katholikus pappal fölszenteltették. A konvent fölir a kultuszminisztériumhoz. A Magyar Szó után. Gróf Apponyi Albert s Hengelmüller László nagykövet és a debreczeni egyetem.*) Mindig újabb és újabb, érdekesnél érdekesebb mozzanatok kerülnek felszínre Csiky Lajos amerikai útját illetőleg, a melyekről el kell számolnunk, hogy a fontos ügyet elaludni ne engedjük. Csiky barátunk fá­radhatatlanul tör előre a maga célja felé, s egyengeti maga előtt az utat, hogy az Északamerikai Egyesült Államokban, mikor oda kijut, minél szilárdabb talajt találjon lábai alatt. Két héttel ezelőtt csak röviden em­lítettük föl, hogy közelebb fentjárt Budapesten és Bécs­­ben s gróf Apponyi Albertiéi és egy magas állású, Apponyival együtt róm. kath. vallásu diplomatával, monarchiánk most itthon időző északamerikai nagykö­vetével Hengelmüller Lászlóval érintkezett és tárgyalt az ő missziója ügyében. Engedjük át Csikynek a szót, hadd mondja el ő maga, miként jutott el ügyével a ne­vezett főrangú urakhoz. Barátunk igy irta le lapunk számára az érdekes találkozásokat. „Benedek János h.-böszörményi országgyűlési kép­viselő eleitől kezdve a legnagyobb érdeklődéssel és rokocszenvvel kisérte amerikai utam tervét, s május hó 11 én levelet irt hozzám, a melyből kiirom a követ­kező, közérdekű részletet: „Apponyival hosszasabban tárgyaltam terved dol­gában ; ő azzal nagyon rokonszenvez s szívesen ad ne­ked ajánló leveleket igen hatalmas és befolyásos ame­rikai vezéralakokhoz. Többek között ő maga említette föl Dawis urat, az amerikai sajtóegyesület elnökét stb. Ugyancsak Apponyi érdekedben már beszélt is az ame­rikai nagykövettel, Hengelmüller urrat, ki most idehaza van s itthon is marad egy pár hétig. Azt ajánlja, hogy leghelyesebb volna vele most megismerkednek, a minek közvetítésére Apponyi szivesen vállalkozik. Óhajtana egyszersmind ő is személyesen találkozni veled, amikor készséggel megírja s rendelkezésedre bocsátja a kívánt ajánlatokat.“ Ilynemű meghívást nyervén az Egyesült Állarno­*) E különlenyomat a „Debreczeni Prot. Lap“ 1905. jun. 10-ik számából hozzánk is megküldetett s im készséggel kö­zöljük. S z e r k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom