Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-06-18 / 25. szám
Tizenötödik évfolyam. 25. szám. Pápa, 1905. junius 18. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények ... , Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez Kis József felelős MßüjßlGllik minden V3SárD3p. 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János ■ ■ ■ szerkesztő czimére küldendők. 1 1 . ■ főmunkatárs czimére küldendők. -Zsinati beszámoló. ("Vége.) De menjünk tovább. A tanárok és tanítók házassági ügye is megérdemel egy kis refleksziót. A zsinat az egyház védelmére ugyan bölcsen és helyesen , meghozta azt a törvényt, hogy a tanítók és tanárok csakis prot. vallásu nőt vehetnek feleségül, a tanítónők pedig csakis prot. vallásu férfiakkal léphetnek házasságra,— gyermekeiket pedig a ref. vallásban tartoznak nevelni. No, lett aztán e határozatra is a klerikális sajtóban újra nagy ribillio. Jogtalannak, elítélendőnek mondják, hogy mi, a zsinat álljuk útját a szabadelvű törvények érvényesülésének. S adták az intést, hogy legyünk méltóbbak a korhoz, mely a felvilágosultság ideje és ne térjünk vissza az egyházpolitika előtti állapotra. A «Budapesti Hírlap» pedig az április 5-én kiadott számában még meg is fenyeget azzal : «hogy bármilyen kormányunk lesz is arra az időre, mikor ez a zsinati határozat a szentesítés céljából újra előkerül, bizunk benne, hogy a liberalismus szelleme mindenesetre megmarad annyira, hogy ez a paragrafus nem fogja megkapni a királyi jóváhagyást.» A népiskolai ügyeknél, a 479. §-nál, — mely a tanító lialála után a tanító özvegyét s árváit illető fizetés megállapítására vonatkozik,— az 1893. évi XXVI. t.-c. 1. §. értelmének megfelelően, Simon Károly zsinati tanítóképviselő javaslatára úgy intézkedett a zsinat, hogy a tanító halálát követő félévig az egész fizetést és lakást az özvegy és az árvák élvezik. És ez jó most már arra is, hogy jövőben az esperesek minden baj és nehézségek nélkül megfogják a ianítói jövedelmeket oszthatni. Csak az lesz az új kérdés: hogy miből fogják majd a jelzet félévi időszakban a helyettes tanítót fizetni ? Mert erről nem intézkedett a törvényhozás. A preparandiáknál az az új intézkedés, hogy, mint a lutheránusoknál, jövőben nálunk is állandó igazgatója lesz a tanítókat nevelő intézeteinknek, amely intézkedés kétség kiviil megfogja szülni nálunk is a Pál fi Józsefhez és Király Józsefhez hasonló oszlopembereket. Ami a javadalmakat illeti: a lelkész! fizetés meghatározása az Alkotmánytervezet 113. §. a) pontja elintézéséig még függőben van. A segéd lel készek fizetése: (a lelkészi választási törvénynél) a teljes ellátáson kívül évi 240 koronában lett megszabva, a tanítóké pedig a következőleg megállapítva: a) rendes tanítónak alkalmas lakáson és kerten kívül (vagy ezek helyett 250 korona) legalább 1000 koronás alapfizetés, vagy ezzel felérő természetbeli jövedelem és ötizbeli 100 korona korpótlék ; b) segédtanítónak alkalmas lakáson, vagy megfelelő lakáspénzen kívül élelmezéssel együtt legalább 300 korona, élelmezés nélkül 600 korona. A papiroson levő eredménnyel tehát meglehetnek a tanítók elégedve, mert a zsinat elvben kimondotta, hogy a felekezeti tanítók fizetése az állami tanítók jövedelmével egyenlő legyen. A jóakarat meg volt a zsinatban, hogy addig is, mig a nyerendő államsegélyből a gyakorlatban is érvényesítheti ezt a határozatot, tanítóinak megélhetését, amennyire lehet, biztosítsa. Minden felszólalásnak ez volt az alaphangja, de a legtöbb abban a méla akkordban végződött, hogy a mai sanyarú helyzetben a bizottság által javaslatba hozott 1000 koronás minimum a legtöbb, amit az egyház tanítóinak juttathat. A tanárok fizetésére vonatkozólag, következő határozatot hozta a zsinat: 25
