Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-24 / 17. szám
283 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 284 Legérdekesebb e feljegyzések közt az, hogy Keresztúri István pápai professzor feleséges ember volt. Bizonyítéka ez annak, hogy a 18-ik század elejétől kezdve a rektorságot ami iskolánkban már nem tekintették csak átmeneti állomásnak. Olyan állás volt az, hogy meglehetett rá házasodni. Ezt bizonyítja különben az az eddig ismert legrégibb díjlevél is, mely szintén ezen időtájból maradt ránk. Borsos István. Szép áldozatkészség. Nagytiszteletü Szerkesztő Úr! Mélyen Tisztelt Uram ! A hajmáskéri kisded, csak alig 170 gyónó lelket számláló és a mellett a múltban sok csapásokat látott 8 szegény ref. gyülekezet és főképp annak elöljárósága igen szép és manap ritka jelét adta egyháza iránt való buzgóságának, midőn példát mutatott arra, hogy a kevesek és gyengék is nagy dolgokat mivelhetnek, ha a lelkesedés szent tüze hatja át kebleiket és összetartanak. Az elöljáróság ugyanis, Nagy Sándor, Fülöp Dániel és Csillag József vezetése mellett a maga körében megbeszélte, hogy két kisszerű (a kisebb csak 15 kiló súlyú) hivatásuknak meg nem felelő harang helyett, amelyek nemcsak régiek és kopottak, hanem az 1862. évi tűzvész alatt megsérülvén és hangjukat elveszítvén teljesen alkalmatlanok, új harangokat szerzendő, az önkéntes adakozásra mozgalmat indít; — amely tervüket midőn a lelkésszel közölték, ez, bár a létfentartással küzdő és az egyházmegyében legnagyobb terhet viselő nép körülményeire tekintve aggodalommal, de az elöljáróságnak már több Ízben tapasztalt és kipróbált hűségére és áldozatkészségére támaszkodva, megtette erre a lépést azzal, hogy f. hó 17-én I. Krön. XVII: 2. alapján buzdító beszédet tartott, melynek eredménye az lett, hogy az elöljáróság nyomban az istenitisztelet végeztével a lelkészlakra ment, és ott a készletben levő ívet a maga részéről a következő összegekkel irta alá: Fülöp Dániel elöljáró 220 korona ; Nagy Sándor, Csillag József elöljárók 200—200 korona ; Kiss János, Péter Dániel, Fülöp Károly elöljárók, Zergi Ádám gondnok 100—100 korona; Péter Ferenc, id. Zergi Ferenc, Fülöp Imre f., F. Fülöp Sándor elöljárók, Jákói Pál lelkész, Balassa Gábor tanító 50 — 50 korona; Surányi György, Angyal Károly 30—30 kör., összesen 1380 kor. Majd az ív a népközt meghordoztatván, aláíratott még 490 kor. 70 fillér és igy a teljes összeg 1870 kor. 70 fillér. A közönség közül is kiemelkedők a következő adományok : özv. Kiss Jánosné, Budai Márton, Rosenberger Pál helybeli izr. vendéglős 50—50 kor.; Zergi Károly 40 kor.; ifj. Zergi Károly, Kőszegi István 50 — 30 kor.; Suri Gábor, Fülöp János, Fülöp Gábor, Csőszi János szegény napszámos 20—20 kor.; Simon Imre szegény szolga 5 koipna. Bizony a buzgóságnak igen szép megnyilatkozása ez napjainkban ! Mély tisztelettel vagyok Nagytiszteletednek alázatos szolgája : JÁKÓY PÁL, ev. ref. lelkész. A pápai reform, egyház története. Laki Mártonnak 1670 körül történt halála utárr révkomáromi lelkészi állomásról 1672 január 27-éa Csúzi Cseh Jakab tisztársával együtt Szécheny György kalocsai érsek által fegyveres katonasággal elűzött Veresmarty Mihály lett a pápai egyház másik lelkésze, ki 1672-ben jött Pápára. Mivel itteni szolgálata ellen az akkor már mind általánosabbá válni kezdő üldözők részéről azon vádat emelték, hogy a török hódoltságból hozták, 1674 márc. 29-én a veszprémi főbíró tanukat hallgatott ki arra nézve, honnan került ide Veresmarty ? Mind a hat tanú egyező értelemmel vallotta, hogy Kocsról hozták s fényes nappal, mikor az új kapun bejöttek vele, megmondták a tizedesnek, hogy a kapitánynak kirül adják, hogy prédikátort hoztak a városba. *) Mig Séllyei a gályarabságból vissza nem került, Veresmarty egyedül teljesítette a lelkészi szolgálatot, mikor pedig 1691-ben a győri lelkészi állomásra költözött, helyébe Lepsényi Gergelyt Kocsról, Séllyei helyébe pedig 1692. őszén dr. Csúzi Cseh Jakabot hozták Debrecenből, akit az 1693 aug. 8—9-én Veszprémben tartott közgyűlésen a dunántúli reform, egyházkerület püspökévé választottak. A kora tudományosságának színvonalán álló kiváló férfiú azonban közhaszonra világolt munkás életét csakhamar bevégezte, 1695 márc. 22 én meghalt, helyébe Dobraviczai Sáfár Miklóst hozták az akkor már pápai egyházmegyei esperes, Lepsényi mellé lelkésznek. A két kormányra termett férfiú azonban nem fért meg egymás mellett, s az 1697 máro- 10 — 11. tartott veszprémi egyházkerületi gyűlésen mindkettőnek elbocsátását kérték a pápaiak. Dobravicait a gyűlés ekkor Csoórra rendelte, helyébe Körösi Mihályt hozták, de az csak egy évig volt itt, mert az 1698 március 10-diki veszprémi egyházkerületi gyűlés Csúzi Cseh Józsefet avatta fel a pápai lelkészi állomásra. — Lepsényit 1709 júniusban Csöglére vitték lelkésznek, s miután akkor a rácok pusztításai és a Rákóozi forrodalomban vallott kárai megtéréséül ezer koronát követelt az egyházon, azt a választ nyerte, hogy sokkal nagyobb kárt tett ő ennél, mivel a pápai egyháznak és a pápai egyházmegyében levő reformált egyházaknak három nagy darabból álló régi jegyzőkönyvét, melyek minden pápai papnak és esperesnek hűsége alá bízattak, elvesztette. 2) Helyébe Gyimóthi István felsőörsi lelkészt rendelte a kerületi gyűlés. Az 1711 február 2. borsosgyőri egyházmegyei gyűlés az elhunyt Lepsényi helyébe Gyimóthit pápai esperessé választotta, ki ekkor *) Az eredeti tanuhallgatás a pápai ref. egyház levéltárában, a) Tóth Ferenc: Pápai reform, egyh. históriája. 69 ]. UH-bU, 3ö3 / 3*8-330.
