Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-01 / 18. szám

305 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 306 nak, megengedi azonban, hogy Adás-Tevelhez csatla­kozhatnak, az ott levő imaházat megnagyobbíthatják, szükség esetén második lelkészt is tarthatnak, de ha keresztelés, esketés vagy temetések alkalmával ennek szolgálatával élnek is, azért a stólát a pápai plébános részére is tartoznak megfizetni, iskolát is állíthatnak, de az csak a grammatikáig emelkedhetik. 13) Ugyanazon napon a helytartó tanács utasította a vármegyét, hogy a reformátusoktól elvett épületeket becsültesse meg, melyről ugyan — Kiss Sándor alispán dicséretére le­gyen itt feljegyezve — már előbb is intézkedett, 14) mégis az uradalommal való sok huza-vona után csak 2825 forint 22 dénárban állapították azt meg. Az egyház azonban, bár a helytartó tanács és a vármegye több­ször elrendelte, ezen összeget nem vette fel, hanem két­századnál tovább élvezett szabad vallásgyakorlatára hi­vatkozott és követelte elfoglalt telke és épületei visz­­szaadását, igy ezen Összeget a kamarai pénztárba letétbe helyezték, 15) s mivel hiába kérvényeztek ezután, több alkalommal is Mária Teréziánál, az ő uralkodása alatt vallásuk szabad gyakorlatát nem nyerhették vissza. Ily szomorú helyzetükben mit tehettek mást, mint hogy éltek a királyi engedélyben adott jogokkal: az adás-teveli reform, templomot ötezer forint költséggel megnagyobbították, egy harangjukat is ide vitték, de kijelentették, hogy enuek megtérítését sohasem fogják követelni ottani hitrokonaiktól. 16) De ha királyi enge­délyük volt is arról, hogy Tevelen lelkészt és isko­lákat tarthatnak, mégis a helytartó tanács vizsgála­tot rendelt el, van-e erre valóban szükség, s megtör­ténhetik e az a lakosok megterheltetése nélkül? melyre az egyház a maga részéről jóllehet a szükségeseket ki­mutatta, mégis a győri püspök tiltakozott mind a kettő ellen, mert szerinte szükség egyikre sincs. Mikor az al­ispán 1755 juh 14-én Tevelen megjelent, úgy találta, hogy itt 68U reform, lakos van, a pápai egyháznak pe­dig 1159 tagja van, majd kimutatták a derék teveliek azon helyet, hol a lelkész és tanítók számára alkalmas lakást lehetne építeni, s miután a pápaiak magukra vál­lalták a teveli lelkész fizetésének felét: a Hajdán fa­míliától egy kuriális nemes fundust vettek a teveli pa­­rochlalis ház felső szomszédságában, s arra iskolájukat felépítették ; ebbe Nagy Mihály nevű tanítójukat ren­delték, ki ott harminckét esztendeig tanított nagy ha­szonnal. 17) Torkos Jakab egyszersmind a dunántúli reform, egyházkerület püspöke, mint a pápaiak lelkésze is ide költözött. Harminc küzdelemmel teljes esztendő, telt el, mig a pápai reform, egyház tagjai a vakhitüség, rosszaka­rat és jezsuita szellem tói megteremtett s minden igaz­ságos alapot nélkülöző siralmaß számkivetésükben Adás- Tevelre jártak istenitiszteletre, itt tartották lelkészüket, tanítójukat, ide járatták iskolába gyermekeiket, több 13) U. o. 318. sz. u) U. o. 308. sz. 1752. jul. 1. kelt végzés. 15) U. o. 399. 396. 405. 407—410. 420. ie) U. o. 326. sz. 17) Tóth Ferenc: Idézett mű 35. 1. család ugyan állandóan oda költözött, de a Pápán la­kók hitükben állhatatosan megmaradtak s egy 1756 jan. 15-ről kelt alispáni jelentés szerint 756-an voltak, akik innen isteni tiszteletre és az úrvacsorával való élésre Tevelre jártak. 1S). Végre segített a jóltevő halál, s mint a mennyei jelenések védangyala, megjelent II. József fenkölt szel­lemű fejedelem türelmi parancsa 1781 október 25-én, melyet Veszprémvármegye, a helytartó tanács rendele­tére 1782 január 15-én a pápaiakkal, s midőn ezt a rendeletet Veszprémben, a január 25-én tartott várme­gyei gyűlésen kihirdették, a pápai reform, egyház jelen­volt tagjai annak küldöttség utján való közhírré téte­lét kérték, s jóllehet ezt megígérték, mégis ennek el­lenére Kun László megyei ügyész indítványára úgy határozták, hogy hajlandó a vármegye a türelmi rende­let végrehajtását a jövő országgyűlésig elhalasztani, mely végzés ellen hiába tiltakoztak, egy nyilatkozatuk­ban a gyűlésen jelenvolt protestánsok, mert a vármegye azt minden észrevétel nélkül visszaadta. 19). A vármegye határozatával azonban a pápai reform, egyház tagjai mit sem gondoltak, hanem a türelmi ren­deletben adott jogukkal élve, 1782 február 14-én kelt folyamodványukban magasztalva a fejedelem nagylelkű­ségét, alázatosan kérik nyilvános vallásgyakorlatuk mi­előbbi elkezdhetését. A kérvényt Sándor Gergely és Osváld Zsigmond vitték fel Béesbe s február 26-án személyesen nyújtották át II. Józsefnek, ki azon Ígé­rettel bocsátotta el őket, hogy kérelmüket elintézi, s a választ a pozsonyi helytartó tanács utján lefogja kül­deni. 20) (Folyt. kövv Thúry Etele. Üzérkedés az alamizsnálkodással. Néhány év óta különösen gyors egymásután ér­keznek a lelkészi hivatalokhoz a meghatóbbnál megha­­tóbb segélykérvények az építkező egyházak részéről. Egyik másik csatolja is öt-hatszögletü és 2—3 tornyu templomának tervrajzát. Az ilyenek legnagyobb részé­vel még csak könnyen végezünk. Megmutatjuk a kurá­toroknak és minden jót kívánva a szép szándékhoz, a képes kérvényt levéltárba helyezzük. Ámde a protestáns szabadság sok helyen nem is tartja eléggé kielégítőnek a gyűjtő íven való kérvénye­zési. Hanem az évszakokra való tekintet nélkül, a szél­rózsa minden irányába elbocsátják 20—50°0 jövede­lemre felfogadott embereiket az építkező egyházak. A mieink mellett ág. h. ev. testvéreink is elég gyakran megtisztelnek bizalmas felkeresésükkel. Pál apostolnak a korintusbeliekhez intézett buzdí­tását mi is magunkra vesszük, hogy „adakozzatok: kiki amint elhatározta szivében, nem kedvetlenül vagy kény­­telenségből. Mert a jókedvű adakozót szereti az Isten. “ 18) Pápai reform, egyház levéltára. 346. sz. 19) U. o. 448. sz. a. 20) U. o. 451. és 449. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom