Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-29 / 22. szám
379 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 380 éljenzés) mindenkor őszintén, sőt mondhatom, hogy ezt a kifejezést használjam, — őszinte csodálattal tekintettem arra az összetartásra, arra a minden ízében szívük mélyéből eredő őszinte hazafiságra, amely a ref. tanintézetek működésében mindenkor nyilvánúl és azt hiszem, az a vármegye, amelynek vezetésével ez idő szerint meg vagyok bízva, a maga részéről is megtiszteltetésnek veszi azt, hogy a Magyarországi Ref. Tanáregyesület ez évi közgyűlésének színteréül e vármegye területét választotta ; üdvözlöm a Tanáregyesületet és annak az óhajomnak adok kifejezést, hogy adja a Mindenható, hogy az az összetartás és őszinte hazafias törekvés, amely századok óta megnyilvánúlt működésükben, ennek a hazának, ennek a sokat szenvedett magyar hazánknak fejlődésére és dicsőségére vezessen. (Hosszantartó, lelkes éljenzés és taps.) Mindezen valóban lélekemelő üdö/.lé=ekre Dóczi Imre láthatólag meghatva mondott köszönetét, hálás érzelemmel méltányolván a tanáregyesület iránt minden oldalról kifejezésre jutott lelkes elismerést. Dr. Nagy Zsigrnond indítványára határozatba ment, hogy úgy a templomban elhangzott ima, mint az elnöki megnyitó s az elhangzottt üdvözletek az egyesület évkönyvében kinyomassanak. Felolvasások. A közgyűlés első tárgya Zoványi Jenő, sárospataki theologiai akadémiai tanár felolvasása volt. „Az 1848. XX. törvénycikk és a protestáns iskolák“ cimmmel arról értekezett, hogy az állami segélyezést, hogyan kell a közoktatás egész mezején a népiskoláktól fel az akadémiákig életbe léptetni. Fejtegette, hogy az akadémiák jelenlegi számát csökkenteni kellene s helyettük több és jobb javadalraazásu tanárokkal ellátott akadémiákat fenntartani. Érdekes fejtegetései végén négy poutból álló határozati javaslatot terjesztett be: 1. Kéressék fel az egyetemes konvent, hogy az összes iskolák tanító személyzetének fizetését az 1848. XX. és az 1883. XXX. cikk alapján egészítse ki. 2. Valamennyi iskolafenntartó testület megkeresendő a tanári fizetések állami szinvonalra emelése végett. 3. Folyamodvány intézendő az országgyűléshez és kormányhoz, hogy törvéuyhozásilag mondassák ki a minimális tanári fizetés összege. 4. Iutéztessék átirat az országos középiskolai tanáregyesülethez, hogy a maga hatáskörében minden eszközt használjon fel, hogy az állami tanárok fizetése a Széli-féle fizetésreudezési alpon állapíttassák meg. Zoványi felolvasása nyomán hosszabb vita keletkezett. Dr. Antal Géza a túlzsúfolt egyetemekkel szemben a vidéki akadémiák létjogosultságát hangsúlyozta, lie. Rácz Kálmán a fizetési fokozatok eltörlésének szükségéről szólt; különböző szempontokból bírálat tárgyává tették a felolvasást : Radácsy György, Sarudy György, dr. Mitrovics Gyula, dr. Kápossy Lucián s hozzászóltak a kérdéshez Antal Gábor az egyetemes tanügyi bizottság, Beöthy Zsolt a középisk. tanáregyletnek a tauári fizetésrendezés ügyében kifejtett sikeres működését vázolván. A vita eredményekép Zoványi javaslatai közül csupán az elsőt fogadták el, a negyediket pedig olyasformáu, hogy a középisk. tanáregyesületnek ez ügyben kifejtett tevékenységéért köszönetét szavaztak. Kis Ernő nagy tanulmányra valló, érdekes felolvasása következett ezután Veszprémvármegye népéről. A felolvasás abból indult ki, hogy Veszprémraegye kicsiben az egész Magyarország képét nyújtja. Van egy területe a nagy magyar alföldből, ez a Mezőföld, egy másik a kis alföldből, ez Pápa vidéke, de hazánk hegyvidéke is képviselve van benne a Bakonnyal és végül az Adriai tenter fiumei öble a Balaton északkeleti sarkával. Ezen erraészeti viszonyok magyaráz zák meg a lakosság foglalkozását és mint hazánkban a magyar népnek, itt is a református lakosságnak főfoglalkozása a földmivelés. Azután a nép lakásait irta, az első és hátulsó szoba bútorzatát, a virágos kertet, a falusi emberek öltözködését. Szólott a nép táplálkozásáról is, előadván, hogy úgynevezett nemzeti eledeleink nincsenek, mert nincsenek tanyák, nincs szükség az előre elkészített egy heti eledelekre. Szólott azután a református nép keresztelői szokásairól és kiterjeszkedett a népesedés apadására, összesen 29 falu református népének száma fogyott 50 év alatt a vármegyében és csak 27-é nevekedett. Ennek okait kereste és a bajoknak gyógyítását elsőrendű teendőnek jelezte. — Ismertette azután a vármegye református népének lakodalmi szokásait a leánykéréstől kezdve a násznagyi ebédig. A hallgatóság maga előtt láthatta mintegy felvonulni az egész lakodalmi menetet, a meghívott lakodalmi s az önként hozzájuk csatlakozás előre nyargaló gyerekhaddal. Azután a temetési szokásokat mondotta el és a nép vallásosságáról hozott fel példákat. Végül az iskolai ünnepélyekneks a legációknak népies hatása feltüntetése után a felolvasás véget ért. Nagy tetszés és éljenzés mellett tolmácsolta az elnök Kis Ernőnek élvezetes előadásáért az egyesület elismerő köszönetét. Bankett. A közgyűlés első napjának tárgysora ezzel kimerült s a jelen voltak délután lj22-kor a Griff termében megtartott banketten gyűltek ismét egybe. A banketten, mely 200 résztvevővel a lehető legemelkedettebb hangulatban folyt le, az első felköszöntőt Hegedűs Sándor mondta a koronás királyra. Antal Gábor a vendégeket, Dóczi Imre az egyházkerületet és elnökeit, Mészáros Károly a tanáregyesületet, Kincs Gyula a főispánt, dr. Nagg Zsigrnond Gyurátz püspököt, dr. Antal Géza Beöthy Zsoltot, Molnár Sándor Pápa várost s a polgármesert, S. Szabó József a pápai főiskolát, Fogarasi Albert ta rendező-bizottságot s elnökét Németh Istvánt, kinek fáradhatatlan buzgalruú munkássága a legteljesebb mértékben hálára kötelezte vendégeinket, Benka Imre dr. Hegedűs Lórántot, dr. Hegedűs Lóránt a felekezetek jelenlevő képviselőit, Fogarasi Albert Sült Józsefet s végül a közkívánatra felszólalt Beöthy Zsolt a tanáregyesületet és elnökét Dóczit köszöntötte fel. A bankettről sürgönyileg üdvözölték Berzeviczy vallás- és közoktatási minisztert. A bankett, melynek jóságát nagyban emelték az Antal Géza, Barthalos István, Kluge Károly, Matus György, Saáry Lijos, Sült József és Szvoboda Vencel somlai szőlőbirtokosok ajándékozta pompás somlai borok, d. u. 4 óra tájban ért véget. Ekkor már eloszlottak a délelőtti komor felhők s a szétoszló társaság különböző irányokban indult el a város nevezetességeinek megtekintésére. Egyrészük a villamos telepre, más részük a dohánygyárba ment, sokan a különböző intézetek szertárait szemlélték meg, mások a várkertben tettek sétát. A vezetők a helybeli kollégium tanárai: Barcsi József, Gáty Zoltán, dr. Lakos Béla, Makay István voltak. Este az ev. ref. nőegylet rendezett a Griff termeiben mulatságot a vendégek tiszteletére. A gyűlés második napja. A második napi gyűlés déletó'tt 9-kor vette kezdetét. Első tárgya a Szabó József beterjesztette főjegyzői jelentés volt, melyből örömmel vették tudomásul, hogy a tagok száma ez évben 440-re^ szaporodott. Lelkesedéssel fogadták a választmány amaz indítványát, hogy az 1606. június 23-án kötött bécsi békétr mint a vallásszabadság első biztosítékát az összes prot. iskolák megünnepeljék. Ez ügyben az egyesület kérelmet intéz -a konventhez és az egyház területekhez. Hegedűs
