Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-29 / 22. szám
375 DUNÁNTÚLI PROTSTANS LAP. 376 a hosszú kocsi sor. A vendégeket szállásaikra — részben szállodákba, legnagyobbrészt azonban magánházakba — vitték el a kocsik. A városból az eső miatt felhúzott kocsiernyők alatt nem igen sokat láthattak, vigasztalták azonban magukat, hogy másnapra megváltozik az idő. Aminthogy úgy is történt. — Szállásán minden vendégünk ott talália a Pápai Hirlap múlt heti ünnepi számát. Este a Griff nagytermében gyűltek egybe vendégeink. A tanárok közül számosán feleségükkel, családjukkal érkeztek s helyet foglaltak a falak mellett keresztben elhelyezett asztaloknál. Vidám társalgás közben, cigányzene mellett jó hangulatban telt el az este; úgy 11 óra tájban oszlott szét a társaság, hogy az út fáradalmait kipihenjék. A gyűlés első napja. Kedden reggel 9 órakor a kollégium előtt gyűltek egybe a tanárok s onnan együttesen vonultak a református templomba, melynek padsorait sűrűn megtöltötték a magyar kultúra munkásai. Felhangzott a „Jövel szentlélek Úristen“ ájtatos dallama, majd a szószékre lépett lie. Rácz Kálmán főgimnázium! vallástanár, ki magasszárnyalású, megható imában kérte Isten segedelmét a kongresszus munkálkodására. Á templomból a kollégiumba vonultak a kongresszusi tagok. A gyűlés színhelye a díszes tornacsarnok volt, melynek széksorain Pápa város társadalmának színe-java, előkelő hölgyközönség is helyet foglalt. Az emelvényen felállított asztal mellett ültek : Dóczi Imre egyesületi elnök, Antal Gábor püspök, Hegedűs Sándor főgondnok, Beöthy Zsolt, az országos középiskolai tanáregyesület elnöke, Gyurátz Ferenc ág. h. ev. püspök, Ihász Lajos, a dunántúli ág. h. ev. egyházkerület felügyelője, dr. Antal Géza egyes, alelnök, S. Szabó József, debreceni tanár, egyes, főjegyző, Kincs Gyula zilahi igazgató és Benkó Imre, nagykőrösi tanár, egyes, jegyzők. Itt közöljük a közgyűlésen jelen volt tagok teljes névsorát : Adátn József (Gyünk), Apostol Pál (Kun-Szén t- Miklós), Bakcsi Gergely (Szatmár-Németi), Bányai Sándor (Hódmező-Vásárhely), Bartha János (Máramaros- Sziget), Báthory Gyula (Nagy-Enyed), Bede László (Máramaros-Sziget), Benkó Imre (Nagy-Kőrös), Benkő Gábor dr, (Zilah), Bernáth Lajos (Halas), Bernáth Miklós (Hajdú-Böszörmény), Bessenyei Lajos dr. (Hajdu- Böszörmény), Biatsy József dr. (Mezőtúr), Bodnár Bertalan (Hódmezővásárhely), Butyka Boldizsár (Hajdú- Böszörmény), Csíki Lajos igazgató (Maros-Vásárhely), Csorba György (Miskolcz), Chevassus Ferencz (Maros- Vásárhely), Dékáni Kálmán (Maros-Vásárhely), Demeter István (Hódtnező-Vásárhely), Demjén Zoltán (Máramaros-Sziget), Elekes Imre (Gyönk), Elekes Sándor (Nagykőrös^), Farkas Kálmán (Kecskemét) Fejes Áron, (Székely-Udvarhely), Fogarasi Albert (Nagy-Enyed), Fogarasi Béla igazgató (Nagy-Enyed), Garzó Béla dr. v. o. (Kecskemét), Gáspár János egyh. főgondnok (Nagy-Enyed), Gondi Sándorné (Debreczen), Gulyás Károly (Maros-Vásárhely), Gyimóthy Jenő v. o. (Gyönk), Halász Dénes (Debreozen), Halmágyi Antal (Nagy-Enyed), Hamar István (Budapest), Hantz Jenő dr. (Szatmár- Németi), Hegedűs Zsigmond (N.-Enyed), Horváth József (Maros-Vásárhely), Horváth József dr. (Csurgó), Imre Sándor (Kolozsvár), Jármi József dr. (Miskolcz), Jenei Pál (Kecskemét), Karai Sándor (Debreczen), Katona Mihály igazgató (Kecskemét), Kelemen Ferencz (Máramaros-Sziget), Kerekes János (F.-Barczika), Kincs Gyula igazgató (Zilah), Kiss Lajos (Miskolcz), Kis Ödön (Kun-Szent-Miklós), Kis Tamás (Maros-Vásárhely), Kisgyörgy János (Máramaros-Sziget), Kóbori János (Maros-Vásárhely), Konrádi Dániel dr. (Kolozsvár), Kónya Gyula (Szászváros), Kovács Dezső (Kolozsvár), Kovács Zoltán dr. (Győr), Majthényi András (Szatmár- Németi), Márk Imre (Hajdu-Nánás), Marton Lajos (Budapest), Mészáros Ferencz dr. (Szatmár-Németi), Molnár Sándor igazgató (Budapest), Mitrovics Gyula dr. (Sárospatak), Nagy Elek igazgató (Hajdu-Nánás), Nagy Elek (Debreczen), Nagy Endre (Maros-Vásárhely), Nagy Gyula (Debreczen), Nagy Lajos (Sárospatak), Nagy Sándor (Zilah), Nagy Zsigmond (Debreczen), Nemes Felix dr. (Hajdu-Nánás) Osváth Elemér (Szatmár- Németi), Páll Károly (Maros-Vásárhely), Pap János (Karczag), Pátkay Imre (Kun-Szent-Miklós), Pruzsinszky Pál dr. (Budapest), Radáosy György (Sárospatak), Rácz Lajos igazgató (Sárospatak), Ravasz Árpád (Budapest), Schuster Alfréd (Rozsnyó), Samu János (Budapest), Sáringer János dr. (Kis Ujszállás), Seprődi János (Kolozsvár), Séra István (Felső-Lövő), Sűkösd Gyula (Hódmező-Vásárhely), Szabó András (Székely- Udvarhely), Szabó Árpád (Székely-Udvarhely), S Szabó József (Debreczen), Szabó Lajos dr. (Hajdú Böszörmény), Szabó Márton dr. (Debreczen), Szalontai Sándor (Kecskemét), Szász Béla (Sepsi-Szent-György), Székely Ödön (Nagy-Enyed), Szeremley Gyula (Debreczen), Szilágyi Benő (Sárospatak), Tóth Benő (Miskolcz), Török Ferencz dr. (Szászváros), Török Péter (Debreczen), Trozner Lajos (Maros-Vásárhely), Ugray Hona igazg.-nő (Hajdú-Böszörmény), Váczy József (Hajdu-Nánás), Vaday Ferencz (Kis-lTjszállás), Varga József (Nagykőrös), Zelles Lajos (Sárospatak), Zoványi Jenő (Sárospatak), Kálmán Lajos (H.-Böszörmény), Oláh Sándor (H.-Böszörmény), Nyusztay Antal (M.-Vásárhely), Pőcz János (Békés), Lévay Márton (H-Böszörmény) Miklósy Sándor (Rozsnyó), Miskolczy Imre oszt. tanáosos (Bpest). Megnyitó. Ünnepélyes csönd állott be, midőn Dóczi Imre, a tiszántúli egyházkerületi gimnáziumok felügyelője, az egyesületi elnök belekezdett elnöki megnyitójának felolvasásába, melynek a magyar nemzeti kultúra kiépítését célzó magvas eszméi s gyönyörű költői stílusa valósággal lebilin. cselte a hallgatóságot. Dóezilmre remek elnöki megnyitóját egész terjedelmében lapunk élén közöljük. Az elnöki megnyitót többször félbeszakította a tetszés zaja s végeztével zajos lelkesedéssel tapsolt és éljenzett, a közönség. Üdvözlések. Megújult az éljenzés, midőn szólásra emelkedett főtiszt. Antal Gábor püspök úr s az egyházkerület nevében a következő szép beszéddel üdvözölte az egyesületet: Az őszinte testvéri szeretet megnyilatkozásának tekintjük mi — úgymond — az egyesület idejövetelét, amely erőt ad nekünk arra, hogy egyrészről azt a belső kapcsolatot, amelynek a mi ref. iskoláink s azok tanári kara között meg kell lenni kölcsönösen, hogy a közös szellemet ápolják, mi is a többi intézetekkel minél szorosabbra fűzni igyekezzünk, de egyszersmind ösztönöz is bennünket arra, hogy ezen mi sok vihart, megpróbáltatást látott, de Isten kegyelméből azokat szerencsésen kiállott és századokon keresztül a hazai és ref. közművelődésnek fontos és nagy szolgálatokat tett intézetünket minden ágazatában és fokozatában anyagi és szellemi és erkölcsi erőink teljes mértékének felhasználásával igyekezzünk kiépíteni, fenntartani, hogy azoknak a többi hason intézeteknek, amelyeknek képviselői itt megjelentek, méltó társa lehessen ez a mi intézetünk mindig és erre önérzettel mutathassunk rá. Támogatja ezen törekvésünket az az erős meggyőződésünk, hogy ami áldozatot a mi reformált tanügyünkre hozunk, azzal édes magyar hazánkat szolgáljuk, mert az a szellem, amely ezen ref. tanintézeket szülte, nevelte és eddig megtartotta, a közhaza igaz érdekével, annak
