Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-10 / 15. szám
Tizenötödik évfolyam. 15. szám. Pápa, 1904. április 10. DUNÁNTÚLI A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Kis József felelős szerkesztő czimére küldendők. Az egyház és iskola köréből. * A dunántúli by. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési dijait (egész évre 8 kor., félévre 4 kor.), hirdetések, reolamatiök Faragó János I ő munka tár s ozimáre küldendők. Összhang a keresztyén vallásban. Az emberiség sokáig kereste az igazságot. A sok tévedésen át sok igazságot is találtak a régi népek s foként a „kiválasztott nép.“ De az egyetemes érvényű tökéletes igazság Jézussal lett nyilvánvalóvá s igy a keresztyén vallás az elmét az isteni dolgok felfogására a legtökéletesebben megvilágosító vallás. Ámde a keresztyénség nemcsak igazság fénye, hanem főként az életnek melegsége is. Főszékhelye a szív az ő érzelmeivel, a kedély hullámaival. Főparanesolata, törvényének összessége egyenesen a szivre van alapítva s ez a szeretet, a teljes szeretet Isten és felebarátaink iránt. Isten országát az élet és érzelem központjába, a szívbe helyezi. Az Istent a „tiszta szivüek“ látják meg. Sőt a keresztyénség praeexistentiája is az érzelem, a szeretet felé mutat, mert: „úgy szerette Istene bűnös világot, hogy az ő egyszülött Fiát adá érette . . Ámde a keresztyénség nemcsak Istennek igazsága, a szivnek melegsége, hanem az „életnek“, „élő bitnek“ cselekedete is, a megszentelt akaratnak jócselekedete, vagyis ábítatos és kegyes keresztyéni élet folytatás; ezt Pál apostol velősen igy fejezi ki: „A hit jócselekedetek nélkül meghalt önmagában.“ Az emberi lélek e 3 főtényezőjének : észnek, szivnek és akaratnak a legteljesebb és összhangzatos működésben kell lennie, vagyis egyik tényező se hanyagoltassék el és megfordítva: egyik se tengjen túl a többi rovására. Csakis ezen összhangzatos teljesség mellett fejtheti ki a keresztyén vallás tökéletes hatását, mint az elmét az isteni dolgok felfogására megvilágosító, istenes buzgóságra, szeretetre melegítő és új életfolytatást és örök idvességet szerző mennyei erő. Ha a lélek 3 főtényezője az ész, érzelem és akarat között nincs meg az összhang a vallásos életben, úgy nem is tökéletes keresztyénség az. Mert: I. Ha az ész működik túlerővel, úgy, hogy hideg fénye mellett az érzelem melegét alig engedi lobogni, ez állapot elvezethet ugyan az igazság kutatásában a magasba, ámde a szivjogáról megfeledkezvén, avagy azt mindent uraló központi szerepétől hátrább tolván : többé kevésbbé, de okvetlenül hideg, komor, dermesztő lesz bármely szellemi irányzat, igy a vallás is, avagy az egyes személy is. Nem elég, ha a vallás az ő kultuszában a tanítói elemek túlnyomó többségével terheli agyon az elmét s a kedély meghatottságára, a szív felolvasztására vagyis a valódi építésre alig ad valamit, amint hogy nem elég, hogy az egyes hívők csak az Írást tudakozzák s azt elméletileg elhigyjék, igaznak elismerjék, mert az ész belátásához a szív buzgó melegségének is kell járulnia. A szivnek buzgó érzelme az Isten imádásában lefejezi ki magát. Az ima legyen tehát egészen a szívé, ne legyen abban az észt érintő, szivet lankasztó száraz, dogmatizáló tanítói elem, hisz úgyis bőven kiveszi az ész az ő jussát a prédikációban. Lobogjon abban mindvégig az érzelmek lángja. Bármily teljes legyen is az imádság érzelemmel, de a mi szokásunk szerinti hosszú imák hosszú körmondataikkal valósággal elzsibbasztják a lelket. Ne legyünk mi belesebbek az Urnái, aki megtanított bennünket imádkozni az ő imájában a „Mi Atyánkban“, meghagyván, hogy mikor imádkozunk, ne legyünk bőbeszédűek. Milyen rövid és mégis milyen tartalmas egy ima ez ! Nincsenek ebben dagadó, hömpölygő szóáradatok, kacskaringós mondatok. Vegyük elő bármelyik imakönyvünket a „remekeket“ is: ezekben egytől egyig valamennyi imát legalább is a felére lehetne redukálni ugyanannyi eszmei tartalommal. Hosszú ima, virágos vagy cikornyás hosszú mondatok sok figyelmet és türelmet fogyasztanak. Pedig akkor legszabadabb és erősebb az érzelem, ha az ész figyelme s az akarat türelme minél kevesebb ólmot köt szárnyaira. Egy ima se le - gyen hosszabb 12—15 sornál „s mondatai lehetőleg ne legyenek hosszabbak, mint az Úri imának mondatai. Az igaz, hogy „remekelni“ akarók előtt e szűk korlát merő szárnyszegés. Hja emberi hiúság! a gyülekezeti imában nem az írónak kell magáért kitenni az embe-15
