Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-20 / 51. szám

835 . DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 836 kinek a házában jöttek össze első isteni tiszteletre, ki volt a községben az első áttérő, nő volt-e vagy férfi ? Kik éltek ott elsőben a szent vacsorával, ki sütötte a kenyeret, ki adta a bort, ki hozta az első áldozatot az új egyház oltárára ? Elmondanák, miféle akadályokkal kellett küzdeniük, kik voltak az ellenfelek, ki gördítette a köveket utjokba. Elmondanák, hogy éltek-e már ak­kor is a mostani családok elődei, vagy kihaltak, el­költöztek az alapvetők. Banán a XVI—XVII-dik században volt birtokos köznemesség, de Bábolna urának, gróf Szapáry Miklós­nak is nagykiterjedésü birtoka volt. És a reformáció a mai napig is türelmes, szabadelvű Szapáryak alatt Ba­nán szépen fejlődött. A szájhagyomány szerint ez a Szapáry Miklós azon Szapáry Péternek utóda, kit a budai basa : Hamzsa bég eke elé fogatott és vele szán­­tatott s aki midőn a basa 1686-ban Buda visszavéte­lénél elfogatván Károly lotharingia herceg által, neki átadatott s a kölcsönt visszafizethette volna, igy szólt: „Visszaadhatnám most, amit velem cselekedtél, de a keresztyének Istene nem a bosszuállásnak Istene“ és őt szabadon ereszté, mely tény annyira meghatotta a ba­sát, hogy azonnal a kér. hitre tért. Vájjon ma megvan-e a kér. hitnek ezen ereje, igy cselekesznek-e ennek tagjai ? Nem pirulunk-e el, midőn cselekedeteinken ennek ellenkezője látszik ? Ha a Szapáryak magok nyíltan nem is követték a megtisztított vallást, de Banán úgy mutatja különö­sen egy tényök, hogy jóindulatú pártfogói voltak a ref. egyháznak. T. i. az egyház hivatalnokai számára 66 katasztrális hold és 746 Q öl földet adnak akkor, mi­dőn a római egyház részére semmit. Minden bántalom, minden támadás és üldözés nélkül volt a banai ref. egyház. Békében élvén, szépen is fejlődött. Bár határa kicsiny, de bőven termő. Népe boldogan élt, mulatott, amiért vig Banának is hivták. Mig az egyik szomszéd községben, Mező-Őrsön az Esz­­terházyak minden üldözésének ki volt téve a ref. egy­ház, templomuk felégettetett, addig Banán a Szapáryak, Sebők-, Zámoryak-, Pulayak alatt igen szépen fejlődött. Legyenek áldottak ! Vegyük sorba, miként építették templomaikat, is­koláikat, lelkész lakukat. Kik voltak lelkészeik, iskola­tanítóik. Adományaikkal kik gyámolították. Templom. A banai ref. egyház háromizben épített. De mindig ugyanazon helyen, a falu közepén, főutcá­jának derekán. Megjegyzem egyszersmind azt is, hogy ma Bana, Komárom vármegyének legszebb, legtisz­tább, legcsinosabb községei közé tartozik. Ezt szüli azonban egyenes, róna fekvése, a csinos házak és a nagy, régi nemesi fundusok. A régi nemesi családok részint elköltözvén, részint kihalván, ma már ezeket a szép fundusokat szorgalmas, takarékos volt jobbágy, kálvinista magyar népünk birja. Vajha igy leendne ez a jövendőben is. De lelki szemeimmel vészt látok, mert a nagyzási hóbort egyes családoknál már mutatkozik, ami pedig vészthozó szokott lenni. Első temploma a szájhagyomány szerint 1620 körül épült s ezt a török a csatázásban felégette. E tény egyik anyakönyvé­ben fel van jegyezve. A felégetés 1660 körül történt. A római hit papjai sokszor vádolnak bennünket, hogy egyetértettünk a törökkel. íme ez a körülmény is megcáfolja rút vádaskodásaikat. Második temploma Margitai uram lelkészségében készült újra fából 1680 körül. Ennek a második tem­plomnak talpfáit a Rédén túl lévő Hagymási pusztá­ról hozták az istenfélő hívek. Nagy István lelkésznek beszélték ezt el 1753-ban öreg Hegyi Kovács István, öreg Kollérné, öreg Horváth Mihálynak anyja, öreg Németh Péterné, kinek ipa az 1753-ban még használt harangot és prédikátort a Bakonyban rejtegette Var­­sány körül, hol hét falu népe volt együtt, fával ke­rítve be magát és mind a prédikátort, mind a harangot Németh Péterné ipa : Németh János meg is hozta. Ezt elbeszélték Nagy István lelkésznek, öreg Tóth Györgyné: Póts Anna. Ns. Szómási Ádám. Öreg Farkas György és egyéb esküdt emberek Bana helységben. Ezen tem­plomot 1788-ban Harmadik templom váltotta fel. így szól róla a feljegyzés: „1788-ban a régi fatemplom, mely még a feljebb való században készült, már nagyon megron­­gyollott lévén, lerontatott és annak helyében, ugyan­abban az esztendőben Felséges II-dik József uralkodása alatt, a banai ref. híveknek nem kicsiny gyönyörűsé­gekre, téglából fundamentomától fogva felépíttetett, egy kis czinteriummal és fatornyocskával eggyütt, melyek azelőtt nem voltának.“ Ebben a toronyban két harang volt, melyek a ref. hívek adakozásából készültek, azon régi harang helyett, melyhez azelőtt a róm. kath. hivek is jogot formáltak. Erre nézve a feljegyzés igy szól: „A fa­templom mellett falábakon állt ezen peres harang, A A falábak a régiségtől megemésztetvén, valami lovas szekértől elvonattatván, ledöntetett és meghasadt. Ez a harang itt jóllehet reform, ekklésia lévén s más val­­lásuak kevesen lakván, a reformátusoké volt, mindazon­által most a katholikus atyafiak miatt per alatt vagyon s feléhez jussokat tartják. Ezen per alatt levő harang betétetett a reformátusok által a templomba s ott a rozsdától s időtől sokáig haszontalanul emésztetett.“ Ezen harangról való feljegyzés azt bizonyítja, hogy e községben valamint ma, úgy a régebbi időben is a protestánsok erősebbek voltak. Sőt még arra is lehet következtetni, hogy róm. kath. templom és plébánia a reformáció után nem is volt e községben. Ácsnak volt a róm. kath. egyház filiája és csak a XVIII. század eleje körül anyásíttatott. A harmadik templomon 1816-ban némi reparáció tétetett. 1858-ban pedig a fatorony helyett téglából új torony építtetett Páli Lajos helyettes lelkészsége ide­jében. 1806-ban a kisebbik harang meghasadt s e he­lyett Győrből másik hozatott, melyre özv. Hegyi Éva neve vágatott fel, mivel 100 frtot a harangra ő adott. De ugyanekkor önkéntes adakozásból egy másik is vé­tetett s a kettőnek ára kitett 283 frt 30 krt. Az adó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom