Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-30 / 35. szám
569 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 570 mikor semmiféle fenyegetésekkel és kínzásokkal nem tudták hite elhagyására kényszeríteni, Eszterházy, a vár tövében elterülő tavon át, előbb becsületében megsértve, kutyahitűnek nevezte, a tóba fullasztással ijesztette, csolnakon partra szállítatta s koldus botot adva kezébe, minden birtokából gyalázatosán kivetette és száműzte. Bogács György özvegyével is ugyanezt cselekedte. A várbeli mesterembereket prot. vallásuk miatt, mesterségük gyakorlásától eltiltotta s a régi céhszabályaikba vallásukkal ellenkező cikkeket toldott. Azon jobbágyokkal, kiket a gróf református vallásuktól erőszakkal és különféle módon eltántorított, folyamodványt íratott, melyben a reformátusok templomát ezek maguk számára kérték a gróftól, aki azt a temetővel, tornyokkal, harangokkal együtt a katholikusok részére éjjel elfoglaltatta. Az evang. paplakáshoz tartozó két malmot, erőhatalommal elfoglalta. A város lakosai közül sokat elfogatott, másokat esküvel s csaknem mindnyáját, különféle ijjesztéssel róm. kath. vallásra kényszerített, mások megijjesztésére a gróf a templomhoz sok botot vitetett s ha nem lesznek katholikusokká, birtokaik és ingóságaik elkobzása után koldusbottal száműzetésbe mehetnek. Nemes Molnár Mártonnak tisztartójától egy botot küldött azon üzenettel, hogyha református vallásához ragaszkodik és nem marad meg a fogságban nejével együtt elfogadott róm. katholikus vallásban, akkor azon bottal fogja minden birtokából száműzni. Molnár lelkiismeretére hallgatva, nejével együtt elment Pápáról minden birtok és ingóságai a gróf részére elkoboztattak. 50) Eszterházy ezen erőszakos pusztításának idejét pontosan nem tudjuk meghatározni, de azon tény, hogy herceg Gonzága Alajos győri várparancsnok 1660 ápril is 12-én arról értesíti a pápai várőrség református vitézeit, hogy kérelmük folytán értekezett gróf Eszterházy Pállal s utasítja őket, hogy vallási ügyeikben ezután egyenesen a fejedelemhez folyamodjanak, kinél melletők ő is szót emel és azon körülmény, hogy ugyanezen évi junius 8-án a pápai várőrség evang. vitézei, már arról értesítik Gonzága Alajos győri főkapitányt, hogy utasitása szerint vallásügyi sérelmeikkel a fejedelemhez folyamodtak, s jóllehet a kancellár által a törvény útjára utasittattak, mégis gróf Eszterházy Pál, a kormány intézkedése ellenére zsoldosaival, templomukat, iskolájukat elfoglaltatta, lelkészeiket száműzte, a tanulóifjúságot szétverte 5l) azt bizonyítja, hogy a templom foglalás 1660 április 12-től junius 8 között történt. Mint Tóth Ferenc emlékezetban hagyta 52), ezen alkalommal a református tanulók közül némelyek a toronyba felmentek, akik közül egyet Vratarics nevű devecseri hadnagy onnan ledobatott. De ez nem volt elég. Mert midőn a gróf hajdúi, némely üldözőbe vett, de a református iskolába menekült, vallásukhoz ragaszkodó egyháztagokat el akarták fogni, az iskolának 50) História Diplomatica de Statu religionis evangelicae in Hungária. Pag. 313. 51) A pápai ref. egyház levéltára. 23. 1. 52) I. mű 25. 1. fejszével betört ajtaján benyomult hajdúk egyike, midőn fegyverét kilőtte, egyik társát golyóval megsebesítette. Ezen erőszakos betörés hire elterjedvén a várban, a reformátusok, a paplakok és iskola elfoglalásától féltek, igy vallásszabadságuk védelmére, sémi rosszat el nem követve — összesereglettek. Ezt a gróf maga, mint főkapitány elleni lázadásnak tekintette, a pápai várőrség református vitézei közül 112 a győri katonai törvényszék elé idéztetett, 53 54) hol 1660 augusztus 29-én híven előadták gróf Eszterházy Pálnak a reformátusok elleni ingerültségét s kijelentették, hogy ők nem lázadók, hanem az ország törvényei által biztosított vallásszabadság őrei s tántoríthatlan bajnokai s mint ilyenek részrehajhatlan igazságszolgáltatást kérnek. 5i) Úgy látszik azonban, hogy hiába volt minden buzgó törekvésök, mert a fejedelemhez 1661-ben benyújtott kérvényben is fájdalmasan panaszolják Eszterházy erőszakoskodásait, aki minden eszközt felhasznál megtérítésökre, börtönnel, kibecsléssel fenyegeti őket, irántuk semmi kiméletet nem ismer, úgy tesz mintha kiirtásukra törne, mert midőn egy éjjel templomukat, iskolájukat, harangjukat, temetőjüket elfoglalta, másnap a karhatalommal elvett templomban, a veszprémi püspök jelenlétében misét tartatott, sőt a prédikátorok fenntartására jövedelmező malmaikat is elfoglalta s tudatta velők azt is, hogyha szépségesen ki nem mennek a parochiából, rövid utón kiszóratja őket. 55) (Folyt, köv.) IxonyvisraeiitEtés. Protestáns Szemle. A magyar prot. irod. társaság kiadványa. Szerkeszti Szőts Farkas hittanár. A 4 ik füzet első közleményében dr. Masznyik Endre elmélkedik a „Világfi Morálról,“ vagyis : arról az erkölcsi életnézetról, „mely az egyént bizonyos, a világi életben való boldogulást nehezítő, sőt egyenesen megakadályozó körülmények és viszonyok között az erkölcsi törvény feltétlen kötelezése alól az ugymondott kényszerűség nevében feloldja. „Ismerteti e morálnak ma már igen gazdag irodalmát, ahová tartoznak általán mindazon művek, melyek a szerencsés és boldog élet művészetét tárgyalják; melyek a társadalmi élet különféle köreiben való sikeres fellépés, előhaladás, a jó ízlés és finom erkölcs, egyszóval: az önérvényesítés dolgában hasznos tanácsokkal u. n. illem- és eszélyességszabályokkal szolgálnak. Még az csak szívelhető, sőt hasznosnak mondható, ha valamely mű a tiszta erkölcs követelésének szemelőtt tartásával osztogatja tanácsait, hanem már aztán ez irodalom a fajta termékei, melyek termékei, melyek egyenesen az erkölcstelenség, hazugság, ravaszság, képmutatás igéit hirdetik : határozottan elítélendők és pedig még inkább, ha a tisztességesnek 53) Hist. Diplomatika 112. 1. Zsilinszky Mihály: Magyarországgyűlések tárgyalásai. Budapest, 1893. III. köt. 212. 1. 54) A pápai reform, egyház levéltára 23. 1. 55) U. o, 28. 1.
