Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-05 / 27. szám
43a DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 434 fással igazolását látom eddigi életem, cselekedeteim, tevékenységem helyes voltának. Fogadja a nt. és tekintetes egyházmegye s annak egyházai ígéretemet, hogy a bennem helyezett bizalomnak a legteljesebb mértékben megfelelni erős törekvésem. Elveim, céljaim a következők lesznek : Egyházi törvényeinket és a reánk vonatkozható világi törvényeket megtartom és megtartani kívánom. De a törvények alkalmazásában soha sem fogom figyelmen kivül hagyni egy percre is, hogy egyházi testület élén állok, tehát a szeretet vallása szem elől nem téveszthető. Mert a törvények szigora csak akkor áldásos, ha a szeretet vallása vele együtt van alkalmazva. Különös gondot fordítok egyházaink anyagi életére és boldogulására, számadásaira, költségvetéseire, vagyon kezelésére, azok fönntartására, az egyházaknak iskolái virágzására, tanítói és lelkészi kara sorsa emelése iránti minden törekvésekre, az egyházak gondozására, vagyis a cura pastoralisnak az egyházakban miként gyakorlása ellenőrzésére, a tanítói és lelkészi kar szép egyetértésére, egyházias, békés életére. Mert akár a tanítónál, akár a lelkésznél a szellemi képzettség és tudás legmagasabb foka hiában van meg, ha az iskolák vagy az egyházak elhanyagoltainak és rossz példát adnak ! Egyszóval én a reám ruházott jogok és kötelezettségeket buzgón és komolyan fogom venni s viselni, ebben bizhatnak és erre számíthatnak. Mivel pedig pápai egyházmegyénk azon szerencsés helyzetben van, hogy közvetlen közelben, úgyszólván kebelében vannak Pápán az egyházkerület iskolái, tanügyi intézeti és ezáltal ezek melegét legközvetlenebbül élvezi, az ebből egyházmegyénkre háramló nemes kötelezettséget, hogy a tőlünk telhető áldozatot minden idők követelményei szerint meg is kell hoznunk tanügyi téren, soha sem fogom az egyházmegye vezérletében feledni, sőt rajta leszek, hogy mindnyájan, de magam is, jó példával elöljárjunk, amennyire Isten engedi és tőlünk telik. Arra kérem a Nagytiszteletü és Tekintetes Egyházmegyét, hogy jó törekvéseimben engem és a nt. esperes úr elnöktársamat is, de velünk együtt az egész új tiszti- és tanácsbirói kart támogatni kegyeskedjenek, kik iparkodunk érdemes elődeinkhez jó cselekedeteikben méltók lenni. Ezek után Isten áldását és segítségét kérvö törekvéseinkre és egyházmegyénkre s magamat nt, esperes elnöktárs úr és az egész érdemes tanácsbirói és tiszti karnak is jó indulataiba ajánlva fogjunk hozzá a közgyűlés további teendőihez ! Barthalos István. Jegyzőkönyv jelvétetett Kulcsodon 1903. évi junius hó 15-én az alsócsallóközi ev. ref. lelkészi kör értekezletén. Jelen voltak : Ollös Károly ekecsi lelkész elnöklete alatt: Czirók János aranyosi, Czike János n.-tanyi, Gálffy Géza gelléri, Gyalókay László ns.-ócsai, Kiss Pál osicsói, Kovács Vince cs.-radványi, Kúr Géza kulcsodi, Tuba Gáspár ekeli Varga József padányi, Vályi Miklós n.-kesszii és Vargha Károly megyercsi ev. ref. lelkészek , ez utóbbi úgy is mint jegyző. Végül: Dezső Sándor cs radványi, Dezső László tolna-dorogi és Hodossy Vince kulcsodi ref. tanítók, mint szívesen látott vendégek. 1. A napi rend előtt Kúr Géza helyi lelkész üdvözli a megjelent értekezleti tagokat s felkéri őket, hogy az értekezletet az egyháznak a lelkészi lak udvarán újonnan épített népkönyvtári helyiségében tartsák meg s azt egyszersmind az Isten szent nevének segítségül hívásával avassák fel s adják át nemes rendeltetésének, mely kérelem egyhangú helyesléssel találkozván, a díszes testület ünnepies hármas harangszó hangjai mellett vonult a már akkor szép számmal összesereglett kulcsodi ref. elöljárók és hívekkel együtt a csinosan elkészített népkönyvtári helyiségbe, amely a 37-ik dicséret buzgó eléneklése, majd Ollös Károly elnöknek az ismeretek szerzésére buzdító, önmüvelődésünket előmozdító, minden szép és nemes célú intézmények pártolására serkentő tartalmas beszéde és ezt követő kenetes imádsága, végül a 122-ik zsoltár 2-ik versének áhítatos együttes eléneklése mellett felavattatott és magasztos rendeltetésének általadatott. A lelki épülést kétségkívül előmozdító ez ünnepies aktus után, egyhangú ajánlása mellett annak, hogy e dolog az elhangzott beszéd és imádsággal együtt a népkönyvtár jegyzőkönyvében megörökíttessék — minek eszközöltetésével a helyi lelkész bizatott meg — a tulajdonképpeni lelkészértekezlet megkezdődött. Alulírottnak a jegyzőkönyv vezetésével való megbízatása és a felolvasók sorrendjének megállapítása után. 2. Gyalókay László lelkész ült a felolvasó asztalhoz s a cura pastoralis mikénti gyakorlásáról tartalmas, megszivlelésre méltó felolvasást tartott. Beható eszmecsere után, egyhangú elhatározása mellett annak, hogy a jeles dolgozat a kulcsodi ev. ref. egyház jegyzőkönyvébe egész terjedelmében bevezettessék, melynek eszközlésével a helyi tanító bizatott meg, azon általános vélemény domborodott ki, hogy minden lelkész legjobb tudása szerint, a pastoralis prudentia vezetése mellett, a helyi viszonyok és körülmények okos mérlegelésével gyakorolja a cura pastoralist és lelkipásztori kötelességeihez tartozónak ismerje a híveknek „közönséges helyen és házanként“ (Csel. 20 : 20) való tanítását is, ha erre alkalom adódik. Mert akik jól szolgálandanak, jó méltóságot szereznek maguknak.“ (I. Tim. 3 : 13.) A betegeknek az úri szent vacsorában való részesíttetését, a zsinati törvénytervezettől eltérően, ezután is gyakorolni óhajtja az értekezlet. E mellett minden lelkész tisztéhez közel fekvőnek tartsa a nép értelmi, erkölcsi és szépérzéke színvonalának a tanításon és ott alkalmasnak látszó, a művelődést előmozdító intézmények létesítésén kivül, annak anyagi jobblétének a különféle szövetkezeti eszmék felkarolása által való munkálását is. 3. A harmadik felolvasás, az egyházi adózási vi-27*
