Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-28 / 26. szám

415 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 416 Méltóságos és Főtiszteletü Antal Gábor du­nántúli ev. ref. püspök ur egyházlátogatása a veszprémi egyházmegyében. (8-ik közlemény). Árácson Horváth Antal lelkész üdvözölte püspök urat, nemcsak mint püspököt, hanem mint ezeknek a balatonvidéki egyházaknak pártfogóját, jóltevőjét, mint akinek atyai gondoskodása nélkül nem részesültek volna oly segélyben, hogy ezek megbomlott háztartását újra helyrehozhassák. Ezen pártfogásért kifejezte szeretetü­­ket és hálájukat. Engedje Isten, hogy főpásztori mun­kájának legszebb gyümölcsét abban találja, hogy hosszú időn keresztül lássa a felügyelete alatt levő egyházak­nak, kerületnek, nemcsak anyagi, hanem szellemi s er­kölcsi mindinkább való felvirágzását. Isten éltesse sok ideig, hogy még soká közremunkálhasson egyházunk, egyházkerületünk, nemzetünk és hazánk felvirágoztatá­sában. Isten hozta vendégül e gyülekezetben ! Püspök úr hosszabb beszédben válaszolt, melynek tartalma ez. Tisztelendő Lelkész Űr! Kedves Atyám­fiái, kik itt laktok ezen arácsi egyházban. A Minden­­denható jó Isten az O bölcseségével úgy intézte sorsát ezen Balaton mellett levő egyházaknak, hogy ezek kö­zül mindegyik —- bár csekély számú hi vekkel bir — de hogy minél többször legyen alkalmuk arra, hogy Isten házát látogathassák a hívek, mint önálló anyaegyházak alakultak meg és templomokat építettek. De épen azért, ha a mire a fenntartásban számítának, csak egyszer is kimarad, az egyház léte veszélyeztetve van. De min­dig bíztak a protestáns egyházak soha ki nem apadó forrásában, az áldozatkészségben. És a filloxéra vész teljes anyagi romlást idézett elő az arácsi gyülekezet­ben is. Akkor mi mindent elkövettünk az egyetemes konventnél, hogy az arácsiak gyors segélyben részesül­jenek, hogy megélhetési és önfenntartási alapja szerez­tessék. Ez volt az első segély. Ha múltját tekintjük, itt is árva volt az ekklé­­zsia, bezáratott a templom, kiüzetett a lelkész s 50 évig nem hirdettetett istenigéje; de eljött az idő, midőn honfitársaink elismerték, hogy e hazának mi is oly jó fiai vagyunk, mint a más felekezetek legjobbjai, kik a magyar hazát igazán szolgálják. Attól fogva megnyit­hatta templomát és gyakorolja istenitiszteletét. De segítségünkre jött a magyar állam is, igaz, hogy ember, akit mindnyájan tisztelünk, (dr. Darányi Ignác) de a haza, a nemzet nevében cselekedett, a haza iránt tartozunk ezért köszönettel soha nem múló hálá­val. De éppen ez inti az arácsi gyülekezet híveit, hogy szeressék a hazát, készek legyenek ezért mindig minde­nüket, életüket és vérüket is feláldozni. A másik köte­lesség, ami ebből reánk hárul, hogy viseltessünk igaz testvéri érzülettel más vallásu magyar polgártársaink irányában, mert a nemzet ereje, a közös nemzeti aka­ratban van. A magyar ref. egyháznak a magyar haza fenntartásában nagy érdemei vannak. Ennek az egy­háznak igazi lelkes csapata van itt, amely itt Arácson megtelepedett, otthonát megtartotta, nem pusztult ki; mert meg volt benne e földhöz való igaz ragaszkodás, ez a szellem maradjon meg továbbra is. Kérem Istent, hogy e törekvésére adja szent ál­dását. A jó Isten áldása legyen e gyülekezeten, veze­tőin, összes hivein s ezeknek családjaikon. Azután szigorú vizsgálatot tartott az egyházban és kérte, hogy pillanatra se szűnjenek meg haladni azon a jó utón, melyen fennkölt lelkű papjuk irányt mutat és előttük jár, megvizsgálta az iskolát is, mely a siralmas múlt után most már szintén a javulás utján van. Ezután szívélyesen búcsút vevén püspök úr a presbitériumtól s a lelkész családtól a Balaton gyöngye, B.-Füred felé indult kíséretével, hogy másnap ott tel­jesíthesse püspöki vizsgálatát. Május 5-én este 6 órakor érkezett püspök úr B.­­Füred határába. Gyönyörű idő volt, a hanyatló nap visszaverődő fénye bearanyozta az egész fenséges tá­jat s a püspök ur fogadására lelkesedéssel iparkodó lakosságot. Felhangzottak az üdvlövések s a szép dia­dal iv alatt a község képviselő testületé ólén Begedy Gábor biró szivélyes „Isten hozott “-at mondott és há­lásan üdvözölte a főpásztort. Azután a díszbe öltözött tűzoltók s a nép sorfala között bevonultunk a lelkész­lakra, hol a presbitérium élén Segesdy Miklós esperes­lelkész mondott üdvözletét s e szép énekünk szavaival zárta be beszódés : „Vizsgálj meg és próbálj jól meg, szivemet valóban nézd meg és lásd meg mi némü va­­vagyok ! . . . Isten áldása legyen szeretett püspökünkön ! Püspök úr igen melegen és hosszabban válaszolt, kife­jezést adott a lelkész és gyülekezete iránti meleg sze­­retetének és tudja, hogy azon kitüntetés, mely legkö­zelebb esperes urat érte, emelni fogja a gyülekezet ön­érzetét is, hogy a gyülekezetek előtt minden hűségben, pontosságban és áldozatkészségben elöljárjon. Isten ál­dását kérte a lelkészre és gyülekezetre. Ezután a fá­radhatatlan és szeretetreméltó házi úrnő fogadta ben­­sőségteljes szívességgel püspök urat és az ő környeze­tében a vendégeket, kik igen nagy számmal keresték fel a lelkészlakot, hol gazdag vacsorában részesültek. Az ünnepségre megérkeztek Peti Lőrino kér. tanács­­biró, gr. Jankovich íjászló főispán, Hertelendy Ferenc képviselő, Tuss Antal és más notabilitások s igy már a püspökvizsgálat előestélye előkészítette a sziveket a következő nap eseményére. Es az a nap, május 6-dika arany betűkkel lesz felírva a bfüredi egyház történe­tébe. Az egész nagy község lobogó és virágdíszt öltött. Mindenki ünnepi hangulatban. A püspök úr oldala mel­lett gr. Jankovich László főispán úrral és illustris kíséretével virággal hintett utón, a tűzoltók és leány­kák sorfala közt vonult be a rendkívül szép templomba, mely már zsúfolásig megtelt hallgatókkal. A polgári dalegylet meghatóan énekelte Viktor János: „Csillag az égen“ cimü müvét Szabó Károly jeles karmester vezetése mellett. Majd a 74. dicséret 1 — 2. verseinek éneklése alatt lelkész a szószékbe ment és buzgó al­kalmi imát mondott. Ezután szép, lebilincselő orgona praeludiumot játszott Szabó Ernő tanítőképezdei nö­vendék, melynek hangjai alatt püspök úr ment a sző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom