Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-24 / 21. szám

337 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 338 zunkat mindenek felől ért mellőzések, törvénytelensé­gek és sérelmek megszüntetésével a „teljes és tökéletes egyenlőség és viszonosság“ elvének a gyakorlati és tényleges életben érvényei-ítése az 1848, XX. t.-cikk 2. §. alapján stb, . . . Ha ezeket a kérdéseket a köz­egyház érdekében és javára megoldaná, akkor igazi alkotó munkát teljesítene, de ha csak a tervezet sze­rinti javításokat végzi, akkor halasztassék el vagy egy­általában össze se üljön, mert azok nélkül megélünk továbbra is, úgymint eddig, mert mi a zsinattól nem foltozásokat hanem alkotásokat várunk. Berhida. Vargha Kálmán, ref. lelkész. Méltóságos és Főtiszteletü Antal Gábor du­nántúli ev. ref. püspök ur egyházlátogatása a veszprémi egyházmegyében. (3-ik közlemény). Kitüntető figyelemmel és nagy ünnepséggel fo­gadta Antal Gábor püspök urat és kíséretét május 2-án Veszprém város közönsége és az ev. ref. gyüleke­zet. Jutás állomáson szállt ki, hol Szeglethy György polgármester üdvözölte a város nevében : „Kiváló örö­mömre szolgált — úgymond — hogy engem ért a sze­rencse, tolmácsolni örömünket a városunkat ért látoga­tás alkalmából, mert nem először vagyok szerencsés Méltóságod előtt állani, kit kora ifjúságom óta ismerni és becsülni tanultam. Isten hozta Méltóságodat! Sze­rezzen kedves emlékeket és sok örömöt szeretett hívei között. Püspök ur köszönetét mondott a gyengéd figye­lemért, üdvözlésért, miben őt Veszprém városa — melyet gyermek kora óta ismer és kedvel — részesítette. Azon nagy kulturális és nemzetfenntartó hatalom, mely egy­kor a nemességben központosult, ma a városokban rej­lik. Ezen nagy feladat kifejtésében azonban az állam és a társadalom még mindig nem támogatják a városo­kat oly mértékben, mint azt megérdemelnék. Veszprém város minden időben igyekezett megfelelni nemzetfenn­tartó, kulturális nagy feladatának, különösen mióta Szeglethy polgármester áll a város élén — kit mint egykori kedvelt tanítványomat üdvözölhetek. Az ő mű­ködése óta a város minden irányú fejlődése igen nagy lendületet vett. Isten áldását kéri úgy a polgármester urra, mint a város összes lakosságára. Ezután bischer Károly nagybérlő négyes fogatán, Veszprém város és megye előkelőségei által számos úri fogatokon kisérve bevonult Veszprémbe a Kossuth La­jos utcán, hol a fellobogózott és feldíszített házak ab­lakaiból s népek ezrei által üdvözöltetve érkezett meg Kenessey Móric kir. közjegyző egyházi főgondnok vendég­­szerető házához. Aznap este püspök ur tiszteletére 112 teritékü bankett volt a „Korona“ szálló dísztermében. E bankett méltán nevezhető vacsorával egybekö­­t ött vallásos estélynek. Az egyének, kik ott megjelentek, képviselve Veszprém város egész értelmiségét, a han­gulat, mely kezdettől végig uralta lelkünket, azon tu­datot keltette bennünk, hogy a nagy lelkek, a nagy jellemek közvetlen jelenléte templommá varázsolja azt a helyet, ahol Összegyülekeznek. Kolozsváry József al­ispán, Szeglethy György polgármester, az összes hit­­felekezetek papjai, egyházi képviselői, Antal Gábor püspök, Segesdy Miklós esperes, dr. Csenkey Géza törv. széki elnök s a bírói és jegyzői kar, Kenessey Móric e. főgondnok, Mórocza Kálmán em. gondnok, Ihász Lajos főrendi tag, az ügyvédi kar, a piarista főgimn. tanári kara, az áll. polg. és kereskedelmi iskola tanári kara Udvarhelyi Gyula igazgatóval, a veszprémi pol­gárság és számos vidéki, kik ez estélyen jelen voltak, örökké szivükbe rejtik ennek kedves és tanulságos em­lékezetét. Az első felköszöntőt Kolozsváry József mondotta Antal Gábor püspök urra. Nagy ünnepe van ma a veszprémi ref. egyházközségnek — úgymond — mert kebelében tisztelheti főpásztorát. De ünnepet ül Vesz­prém vármegye is. Azért minden oly alkalommal midőn közéletünk egy kimagasló alakja teszi lábát e vármegye területére, annak jelenlétében a vármegyének hiányozni nem szabad, — különösen akkor, mikor ez a szeretett és várt vendég Antal Gábor, ki nem idegenül jött hoz­zánk, hanem ide hazajött. E vármegyében vallási torzsalkodások nem szok­tak lenni, hanemha versengések voltak, az csak a körül forgott, hogy ki és melyik szereti jobban ezt a hazát! Élteti püspök urat, mint a vallás és hazaszeretet apostolát. Azután Segesdy Miklós esperes szép szavakban köszöntötte fel püspök urat s kivánta, hogy a Minden­ható Isten, ki minden egyesek és testületek sorát vég­­hetetlen bölcsességgel intézi, az ő életét tartsa meg övéivel, szeretteivel együtt, sok éven keresztül édes ha­zánk, a közügyek és egyházunk javára. Csenkey Géza törvényszéki elnök egy görög mithósz­­ból indult ki felszólalásában. Midőn az emberiség nagy része elromlott, midőn az aranykor elpusztult, midőn már nem volt maradása e földön egyetlen erény nem­tőjének sem, elbúcsúzott innen s égi útra kelt Astraia az igazság istene is — és igen helyesen , mert ott, hol az erkölcs megszűnik hatalom lenni, ott többé az igazság­nak nincsen mit keresnie, mert ott az igazságszolgálta­tás ha helyes lesz is, de nincsen annak ethikai alapja, nincsen semmi jelentősége. Kik hivatvák ezt az er­kölcsi alapot megteremteni, kik hivatvák szivünkbe meggyökereztetni azon már is oszló erényeket, kik má­sok, mint az egyháznak felkentjei, a papok; nagyon érthető tehát, hogy én, mint az igazságszolgáltatás egyik bajnoka, felköszöntsek mindenkit, bármely egy­ház papja legyen is, aki azon küzd, hogy a pusztuló erénynek új hont teremtsen; de különösen a kedves, országszerte ismert és általában kedvelt püspököt An­tal Gábort. — aki hirdeti az istenfélelmet, a tántorit­­hatlan és semmi képen meg nem bontható felebaráti szeretet. Éljen soká a haza, a saját egyháza és az egész emberiség javára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom