Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-26 / 17. szám

275

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

276

A «Pápai ev. ref. főiskolai gyorsiró-kör» 25 éves története.

Az új eszmék, különösen, ha nincs vezérlő egyén, lassan hódítják meg a társadalom külömböző rétegeit. Ha nincs, aki felkarolja vagy a többieket figyelmesekké tegye az új eszme üdvös, hasznos voltára, bizony akkor az elvetett magból gyenge, satnya lombozatu fácska lessz; mig ha akad olyan egyén, a ki feltudja fogni az eszmét egész nagyságában s fölismeri annak a rnivelődés körében való fontosságát, akkor annak az eszmének élete biztosítva van, akkor az elvetett magból szép, terebélyes fa növekszik, melynek nem árt a kicsinyeskedő személyi érdek, nem árt, ha valami más eszme harcba hívja, nem árt, ha egy kissé megtépázzák is lombját, a letört ág helyett új, sokkalta erősebb ágakat hajt. Igazolja ezeket gyorsiró-körünk 25 éves története.

Bár halhatatlan mesterünk Markovits, már a hatvanas években alkalmazta magyar nyelvre Gabelsberger találmányát, iskolánkban, hol nem volt, ki felkarolta volna az ügyet, csak az 1876—77. évről találjuk feljegyezve az intézeti értesítőben, hogy Reichenthal Gerzson bölcsész előadta a gyorsírást számos tanulónak. Reichenthal, később Rudas Gerő dr. jelenleg kolozsvári egyetemi tanár, volt tehát az első maghintője iskolánkban a gyorsírásnak. Az ő nevéhez fűződik a kezdeményezés dicsőságe s neki köszönhető, hogy az ifjúság nagy része megismerkedett a gyorsírás nemes művészetével s azt annyira megkedvelte, hogy 1878 nov. 15-én már gyorsiró-körbe tömörült össze a lelkes ifjú sereg, melynek élén Reichenthal mellett Thúry Etele, jelenleg főiskolai tanár Pápán, Demjén Márton, ma veszprémi lelkész és Jakab Lajos, Szeged kiváló és lelkes gyorsíró tanára állott. Ez utóbbi név azt hiszem nem ismeretlen hazánk gyorsiróközönsége előtt. Bennök üdvözölhetjük körünk első tagjait s megalapitóit. Oly nagy volt az érdeklődés, hogy Reichenthal lapot is adott ki: a Pápai Gyorsírót, azonban sajnos a lap igen hamar megszűnt. Ez a négy, későbh három lelkes, tevékeny és ügyszeretettől lángoló gyorsiró igyekezett mindent elkövetni a gyorsírás terjesztésére s úgy látszik nem is volt szavuk kiáltó szó a pusztában, mert tanfolyamaikat az ifjúság nagy számmal látogatta. Az alig pár hónapos kört, azonban már is válság fenye• gette, amennyiben Jakab Lajos, a kör egyik legbuzgóbb tagja, az akkor külön vált Nagy Sándorhoz csatlakozott. De Markovits követői nem hagyták magukat s elkezdődött a nemes verseny, melyből természetesen rendszerünk került ki győztesen, maga Jakab is visszatért hozzánk s azóta mindig rendszerünk éber harcosa és Őrállója.

A következő pár évben nincs szó a gyorsíró-körről s igy valószínű, hogy meg sem alakult, mivel nem volt buzdító Jakab és Demjén eltávozása után, 1884- ben azonban újult erővel tör magának utat a gyorsírás a tanulók között. Mintha a pihenés megacélozta volna az erőket, úgy tűnik fel előttünk a kis kör vezéreivel Szilágyi József tanárelnökkel és Csomasz Béla

alelnökkel. Ezután már nem kell félteni a csemetét, lassanként megizmosodik s azzá fejlődik, amely ily fényes ünnepséggel üli meg fennállásának 25 éves évfordulóját.

De ne vágjunk eléje az eseményeknek s kövessük a történet fonalát. A gyorsírás zászlaja alá mind többen és többen csoportosulnak, a körben az élet kezd ismét mozgalmassá válni, hogy azután az állandó fejlődés és haladás útjára lépjen. Különösen szép sikerrel működött a kör élén Boross Kálmán, jelenleg kamocsai ref. lelkész, ki négy Ízben volt elnök. Az ő indítványára lépett be körünk az O. M. Gy. E. tagjai sorába s ettől kezdve lép tulajdonképpen a magyar gyorsírók táborának lelkes harcosai közé. Kiváló vezetők oly nemzedéket nevelnek a gyorsírásnak, mely már számottevő, az ország más, régebben alakult s nevesebb gyorsivó iskoláiból kikerült egyének mellett is. Különösen kitűnt az előadók közül dr. Hoffner Sándor, jelenleg pápai ügyvéd s gyorsiró-körünk egyik áldozatkész pártolója, kinek ajánlatára jöttek létre a gyakorló ülések, melyek, hogy mily fontosságúak, azt bizonyítani talán felesleges. Ezeken igazán eszményi dologért küzdenek a tanulók, mert itt nem anyagi haszonért folyik a mérkőzés, hanem csupán az ügy iránti lelkesedésből mutatják be, hogy mire képesek. Nem mondok sokat, ha azt állítom, hogy ez az intézkedés volt az, mely a rohamos fejlődés útjára terelte a kört.

Legnagyobb a fejlődés 1890 óta, amikor dr. Kapossy Lucián veszi át a tanárelnökséget. Az ő munkásságának az eredménye, hogy ma már Pápát a gyorsiró világban az elsők között említik. Az ő lankadatlan tevékenysége és a csüggedni akarókat újra felvillanyozó, bátorító szózata vezeti azóta körünket. Az ő vezetése alatt fejlődik ki oly gyorsiró tehetség, mint Halász Zoltán dr., jelenleg országgyűlési gyorsiró, ki eddig körünk tagjai közül a legnagyobb eredményt érte el. Halász neve szintén forduló pont körünk életében, mert ő ment fel először körünk tagjai közül Bpestre az országos gyorsiró versenyre és az ő példáját követve, azóta két évet kivéve, minden évben küldtünk néhány vállalkozót, kik mindenkor dicsőséggel tértek haza. Az. O. M. Gy. E. szokásos szabatos pályázatára is mindig több-több és pedig jó munka érkezik Pápáról, már pedig a haladásnak úgy a szakkörök, mint a nagy közönség előtt ezek a fokmérői.

A gyorsírás terjedése még nagyobb arányokat ölt, midőn szeretett tanárelnökünkkel való megbeszélés után kimondja a főisk. igazg. tanács, hogy mindazok, kik valami segélyben részesülnek, kívánatos ha a gyorsírást tanulják. Hogy mily fontos és mily gyakorlatias intézkedés ez, belátta a központ és belátta az I. nemzetközi Gabelsberger rendszerű gyorsiró nagygyűlés is, mely tanárelnökünk jelentése alapján jegyzőkönyvi köszönetét szavazott az igazg. tanácsnak. Dr. Kapossy Lucián tanár ur iránt érzett hálánkat róttuk le akkor, midőn 1900-ban elnökségének 10 éves évfordulóját disz-gyüléssel ünnepeltük, amikor is az O. M. Gy. E. és a .Debreceni Főisk. Gyorsírókor tb. tagjává válasz-