Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-19 / 16. szám
259 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 260 sen a kaszálásnak, kapálásnak, szalma széna és trágyahordásnak, sőt még a géppel cséplésnek végzését se, ha az nem ott történik, ahol az ünnepi körmenet elvonul vagy nem oly közel a körmenethez, illetőleg a templomhoz, hogy az ott ájtatoskodők vallásos érzését megbotránkoztatná. Ahol mégis egyáltalán minden mezei munkában akadályozzák híveinket hatósági közbelépéssel, ez eljárás ellen, mint a törvénynyel ellenkező zaklatás és erőszakoskodás ellen föltétlenül élni kell a jogorvoslatokkal. Nemcsak a büntetés alól való folmentést kell kérni, de a hivatalos hatalommal való visszaélés ellen is ganaszt kell emelni. Miután főiemlitetett egy •esetet, amely bizonyítja, hogy a törvény alkalmazását illetőleg a hatóságok sincsenek egyértelemben ; kérni fogja a közgyűlés a kormányt, hogy a belügyminiszternek a törvény értelmezése tekintetében megjelent rendeletéi, illetőleg döntéseit foglalja össze s az igazságügyminiszterrel küldesse meg azokat a járásbíróságoknak is. A b.-somogyi egyházmegye 1903 március 19-én Csurgón tartott közgyűlése 3. p. alatt inditványozzah°gy a protestáns és magyar nemzeti szempontból nagy missziót teljesítő egyetlen napilapnak a „Magyar Szó u nak erkölcsileg is, de főként anyagilag gyülekezetenként megfelelő számú részvények jegyzésével leendő támogatását az egyházkerület a maga részéről is rendelje el. Az egyházkerületi közgyűlés bár készségesen elismeri azokat a kiváló szolgálatokat, melyeket a „Magyar Szó“ c. politikai napi lap a prot. egyháznak azon szabadelvű, felvilágosodott magyar nemzeti irány által, a melyet független meggyőződéséből követ és azon jóakarat által, a melyet a prot. egyház iránt tanúsít, bár készségesen elismeri a lapnak ama nagy érdemét, hogy azon kérdéseket, amelyeknek helyes megoldásától függ egyházunk jövendő jóléte és virágzása, állandóan felszínen tartja, s igy a jövendőben óhajtott eredmény elérését nagymértékben elősegíti: ez oknál fogva az egyházkerületi közgyűlés e független állású politikai napilapot egyházunk lapokat járató híveinek, lelkészeinek és egyházközségeink előfizetések megrendelése és hirdetvények közlése által leendő támogatását a legmelegebben ajánlja. Tekintettel azonban arra, hogy az egyházkerület, mint az egyház egyik kormányzó hatósága nem tartja célravezetőnek azt, hogy az egyház egyeteme, mint ilyen hivatalosan, bármely politikai irányzathoz csatlakozzék s ez utón akár a politikai irányzatért, melyet a lap követ, akár azokért az anyagi veszteségekért, melyek a lapot érhetik, az egyház mint ilyen felelősségre vonható legyen; tekintve, hogy az egyház hivatalos állásfoglalása magának a lapnak is hátrányára szolgálhat az által, hogy független helyzetét elveszítve, a prot. egyház fizetett orgánumává minősülve s igy politikai tekintélyének súlya is nagyban alászállna s ez által azokat a célokat sem szolgálhatná olyan erkölcsi súllyal és olyan tekintéllyel, mint azt jelen független helyzetéből kifolyólag teheti; — tekintve, hogy a lap helyzetének ilyes módon való megváltoztatása képes volna a prot. egyház egyetemét is megosztani, arnenynyiben a prot. egyház tekintélyes része e lap politikai irányát ma sem teszi teljesen a magáévá, mindazon által a lap politikai irányzatát nem tekintvén ma a prot. egyház hivatalos irányának, hanem a lap független jellegéből folyó magánvéleményének, s igy egyházunk azon tényezői is, kik a lap politikai irányzatával azonos állásponton nincsenek, mégis egyházunk érdekei szempontjából támogatják és méltán támogathatják e lapott: ez okoknál fogva az egyházkerületi közgyűlés, bár a lapnak előfizetések és hirdetések általi támogatását legmelegebben ajánlja a belső-somogyi egyházmegyének azt az indítványát, hogy a lapnak támogatása egyszersmind részvények kötelező jegyzése által is támogattassék — mellőzi. A belső-somogyi, őrségi és komáromi egyházmegyék indítványa az 1848. évi NX. t.-c. végrehajtása tárgyában : tekintettel arra, hogy ezen indítványok tárgyában, az egyházkerületi közgyűlés a püspöki jelentés tárgyalása alkalmából érdemleg határozott, ezen indítványokat oda csatolja s külön határozathozatalát szükségesnek nem látja. Czike Lajos esperes a főiskolai gondnokságról való lemondását a közgyűlés igen meleghangú, a legnagyobb bizalmat és ragaszkodást tanúsító kérésére visszavonta. A Körmendy Sándor és Bóné Géza halálával megüresedett konventi helyekre megválasztottak: Veress Ede esperes és dr. Segesdy Ferenc kér. aljegyző urak ; Körmendy Sándor helyére a főiskolai igazgató-tanácsba Dózsa József tatai lelkész. A zsinati törvényjavaslat tárgyában történt megállapodásokat lapunk jövő számában egész terjedelemben közölni fogjuk. Itt csak azt említjük fel jóleső megelégedéssel, hogy a lelkészi javadalmazás kérdésében Molnár Béla főisk. gondnok ur'foglalt el, a lelkészi kar már tovább nem halasztható javadalmazása javításának tekintetében nagyon határozott álláspontot, s a kérdés minden részére kiterjeszkedő alapos érvelésének meg is lett az a kivánt eredménye, hogy kerületünk a javaslat mellé csatolandó feliratában az illetékes helyen kérni fogja annak keresztülvitelét, hogy a lelkészi javadalom 2400 korona alapfizetésaen s 5 évenként 200—200 kor. korpótlékban állapíttassák meg, jól esik azt fölemlíthetnünk épen most, amidőn minden állás javadalmazásának emelésénél rólunk ref. lelkészekről magunk körén kívül alig emlékezik meg valaki. Április 16-án délelőtt bírósági ülések voltak. A bíróság egy része mint fegyelmi, a másik mint közigazgatási bíróság működött. A fegyelmi biróság Juhász Pál esperest az ellene emelt vádok alól felmentette, Faragó István hídvégi tanítóra vonatkozó ítéletét a mezőföldi egyházmegyének feloldotta és pótlás végett az egyházmegyének visszaadta. A főiskolai ügyek közül felemlitendőnek tartjuk, hogy a rajz és rajzoló geometriai tanszékre 5 pályázó közül ez idő szerint e tanszéken helyettesként működő Losonczi Jenő választatott meg egyhangúlag. Akadé
