Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-29 / 13. szám
Tizennegyedik évfolyam.13. szám. Pápa, 1903. március 29. «----------------------------* A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Kis József felelős szerkesztő czlmére küldendők. 0------------------------------------0 0-----------------------------------------0 A.X. előfizetési dijak (egész évre 8 kor., félévre 4= kor.), hirdetések, reelain ati<5k Faragó János lom tnvkatárs ozimére küldendők. 0-----------------------------------------0 A proletár elem szaporodása és a gymnasiumok. ii. A chaos. Múltkori cikkünkben kifejtettük, hogy a jelenlegi életviszonyok és közállapotok mellett mivé alakult a gymnasiumi oktatás nálunk és hogy az idevonatkozó miniszteri rendeletek s qualifieationalis törvények kényszeritették a gymnasiumot abba a helyzetbe, a melyben eredeti céljától visszaszorítva, kénytelen rengeteg számú ifjúságot oktatni. Most azon szempontból nézzük fölvett kérdésünket: vájjon az utóbbi 20—25 év alatt az általános középiskolai, de kiváltkép a gymnasiumi oktatás terén olyan mozzanatok merültek-e föl, a melyek a középiskolai tanítás céljának megfelelőleg inkább szigorítok, semmint enyhítők lettek volna? Sajnos, de meg kell vallanunk, hogy egy negyed század óta egyebet sem látni a középiskolai oktatás terén, mint olyan törekvéseket, a melyekkel, úgyszólván, minden tehetségtelen, illetve minden gyönge szellemi képesség előtt is megnyílik a középiskolai élet sorompója. Más iskolákról most nem szólva, egyedül a gymnasiummal foglalkozunk s itt keressük ezeket a tanügyi mozzanatokat. Magának az 1883. évi XXX. t.-cikknek azt a pontját, a mely a középiskolai érettségi vizsgálatot szabályozza, inkább e vizsgálat megkönnyítésének érdeke, mint más hathatós tanügyi ok teremtette meg. A szellemi túltömöttség, a megterheltetés volt a hangoztatott érv s ebből kifolyólag a régi matúrák tárgyainak köre alaposan összesugorodott. Megmaradtak teljesen vizsgálati tárgyakul a gymnasiumban: a magyar irodalom, latin, magyar történet, természettan és mennyiségtan; a német és g ö r ög csak az Írásbelire szorittatott és hogy itt sem essék baj az esetleg elégtelen tanjegyet érdemelt dolgozat tulajdonosával, megengedtetett neki, hogy szóbeli vizsgálatra is állhat s kijavíthatja azt, a mit Írásbelije elrontott. Megengedjük, hogy jó adag jogosult humanismus is befolyt az érettségi vizsgálat ily módon való megváltoztatására, de az nem cáfolata annak, hogy ezáltal az új érettségi vizsgálat által megkönnyittetett az egész középiskolai, tehát a gymnasiumi tanulás is. Az érettséginél megjegyzendő, hogy 1883- tól fogva is enyhítve lett. Ugyanis, csak legújabban is oly változás lépett életbe, mely szerint a vizsgázó a latin nyelvi Írásbelinél magyarról latinra való fordítás helyett latinról magyarra fordítandó tételt kap. Hogy micsoda könnyítése ez az érettségi latin Írásbeli vizsgálatoknak, tudja minden tanár, a ki részt vett ilyen censusokon. S hogy e változtatásoknak is egyenesen a megkönnyebbítés volt a célja, az nyilvánvaló. Valóban, ha a régi középiskolák, illetve gymnasiumok, maturánsai összehasonlítják az ő vizsgálatuk körét a mai érettségivel, irigykedve gondolnak utódaikra, a kiknek sem a vallástanból, sem a bölcsészeiből, sem a világhistóriából nem kell matúrára készülniük; továbbá még attól sem remeghetnek, ha a német, görög 13 Az egyház és iskola köréből. A dunMiíli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. fflegjelenlk minden vasárnap.
