Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-16 / 11. szám

183 DUNÁNTÚL PROTESTÁNS LÁP. 184 tét, hogy e fontos kérdést rendezze, illetőleg a vallás­iam kézikönyvek megbirálására küldjön ki egy bizott­ságot. Á conventtől approbált tankönyvek közül aztán a szokásos eljárás szerint az illető tanári karok ajánl­janak használatra. Fülöp József körmendi ev. ref. lelkész Bibliai is­mertetés e. művének Il ik kiadását főgymnasiumunk­­ban tankönyvül kéri használtatni. Igazgatőtanács a tan­könyvet a főgymn. tanári karnak adta ki, hogy a főgymn. vallástanár véleménye alapján használatára nézve tegyen javaslatot. Á leányiskola hivatalos óimét igy állapította meg az igazgatótanács: „A dunántúli ev. ref. egyházkerület nőnövelő intézete Pápán“ mellőzvén azon indítványt, hogy László József nevéről neveztessék el az intézet. Csizmadia Lajos és Thúry Etele theol. tanárok azért folyamodtak, hogy az egyházkerület kebelében eltöltött lelkészi szolgálatuk számíttassák be a tanári szolgálatnál, külömben ki vannak téve annak, hogy sem nyugdijat, sem ellátási dijat nem kapnak, ha t. i. öt esztendőn innen lennének szolgálatképtelenek. Igazgató­­tanács, tekintettel a nyugdíjintézet viszonyaira, úgy ha­tároz, hogy addig, mig az itteni szabályzat értelmében nem tarthatnak igényt nyugdíjra, illetőleg ellátási díjra, maradjanak bent az országos gyámoldában, a járuléko­kat fizeti helyettük a főiskolai pénztár. K. Tóth Pál főgymn. tornatanár részére három­­ízben luO korona ötödéves korpótlék megadását javasolja. Á természettani szertár fölszerelésére 3671 koro­nát szavazott meg az igazgatótanács, a megrendelések eszközlésével a főgymn igazgatót bízta meg. A főgymnasium három tanárának: Velencébe, Nápolyba, Pompélyibe, Flórenobe, Rómába leendő ta­nulmányi útra 600 korona segélyt ad a főiskola. A ta­nulmányi útról az illető tanároktól részletes jelentést vár. A főgymn. tanári karnak a tanulók fölvételét sza­bályozó javaslatát elfogadta, utasította azonban neve­zett tanári kart, hogy az esetleg szükséges párhuzamos osztályok fölállítására is tegyen javaslatot. A szabadkézi rajznak a főgymnasiutnban rendkí­vüli tárgyként való tanítását örömmel üdvözli; az évi dijat az önként vállalkozók részéről 6 koronában szabja meg. Miután iskolalátogatók nincsenek választva, főis­kolai gondnok ur, tekintettel azon körülményre, hogy a kerület iskolái megszaporodtak, intézkedést kért, hogy iskolalátogatásra, kivált az évvégi vizsgákra az igazgató­­tanács tagjai közül egyeseket fölkérhessen. A szüksé­gesnek és célszerűnek mutatkozó intézkedés megtételével főiskolai gondnok urat bizta meg igazgatótanács. Ezzel a gyűlés d. u. 1 órakor, az elnökség éltetésével véget ért. Az egyház tana a keresztyénségnek egymást követő s különböző alakulásai között. Az étet korszaka. Az ős, primitiv korszakhoz mi nem számítjuk az apostolok korát. Szerintünk ezt az időt külön kell tárgyalni. A primitiv korszak tehát vé­leményünk szerint az apostolok utódjaival kezdődik és tart Ariusig. E periódusnak főjellege az élet. Ez időkben a keresztyén igazságok még nem voltak szabatosan meg­állapítva és rendszerbe hozva. A keresztyének az Id­­vezitőért haltak meg az arénákban vagy a vérpadon. A nélkül, hogy sokat vitáztak volna az Idvezitő sze­mélye és munkája fölött. A keresztyénség megelégedett a létellel. Nem számlálták elő s nem osztályozták a lé­nyeges igazságokat; miként az emberiség is sokáig megelégedett a léttel a nélkül, hogy gondosan fürkészte, vizsgálta volna, a létnek, az életnek mivoltát. Néhány rationalista tudós (bizonyos mértékben félrevezetve a felületes tudás által) arra a furcsa következtetésre ju­tott az őskorszakot illetőleg, hogy abban a keresztyén igazságok még nem léteztek. Dogmák nem voltak, mi­vel dogmatismus sem volt. De a szabatos dogmák hiányából azt következtetni, hogy a keresztyén igazsá­gok sem létezhettek, ép oly különös és téves, mint mi­kor egy ügyetlen vitázó azt állítaná, hogy az egyes emberek sem léteztek életük azon szakában, melyről pontos értesítést adni nem tudtak ! A primitiv korszak e jellegéből következik, hogy a periódus vitázói ritkán voltak tekintettel a dogmákra. Inkább a tendentiájuk, mint a dogmáik különböztek. Inkább egyes különböző gondol kodásmód u családokra találunk közöttük, mint ellentétes dogmákat pártoló fe­lekezeteket. Ám nyomozzák a különböző családok né­zeteit, mielőtt kimondanék az egyháznak akkor hirde­tett tanát. Az apostoli atyák egyszerű keresztyénsége követ­kezett az apostolok isteni ihletése után. Úgy látszik itt, mintha a dolgok rendje fordult volna. Mintha a fel­nőtt ember érettségét a gyermek egyszerűsége követte volna. Az egyház, Ignácz, Polykarp és sok más hű ta­nítványok vezetése alatt, a Jézus Krisztus visszaté­rése nagy eszméjének befolyása alatt élt. Az üdvre vonatkozó lap, e hármas intézkedése van az Urnák — mondja Barnatus egyik apostoli atya — az élet reménye (az ó-testamentom); az élet kezdete (az űj-testamentom) és az élet teljessége (a mennyeknek országa).“ De las­sanként kihalt az egyházból a menny félé törekvő irányzat. Uj nemzedék foglalta el a régi helyét, mely nem tudott oly mélyen hatolni a Krisztus szellemébe. Krisztusnak a földön való megjelenéséről szóló hagyo­mányait összegyűjtötték. Testies gondolkodású zsidók az emberi messiás váradalomtól nem tudva megmene­külni, a keresztyén nevezet alatt is megőrizték durva nézeteiket. Ügy tetszik, mintha az egyház elfáradt volna a fölfelé röpülésben és vissza hullott volna a földre. Ne csodálkozzunk ezen. A lelkesedést rendesen bágyadás követi. Majd a keresztyénség határain új, vele homlok­­egyenest ellenkező irányzat merült föl. A keleti bölcse­let egyesíteni igyekezett a názáreti Jézus vallásával. — Megfosztotta gyakorlati jellegétől és a felhők közt járó rendszerré gyúrta át. A gnosticismus az egészséges tan helyébe fantastikus kosmogoniát csempészett. Ennek se­gélyével igyekezett megfejteni a megfejthetetlent. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom