Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-02 / 9. szám
Tizenharmadik évfolyam.9. szám. Pápa, 1902. március 2. .A. lap szellemi részét illető közlemények a ezerkesztőségliez Kis József felelős Bzerkesz t 6 cicimére lítiJdendols-Az egyház és iskola köréből. A duiÉiiíli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. A_z előfizetési dijali (egész évre 8 kor., félévre 4 kor.), liirdetéseli, reelamatiők Faragó János fómunkatárs czimér© Uuldendoli-Az egyházi adózásról. *) Reformált egyházunk pénzügyi viszonyainak gyökeres rendezesse lesz zsinatunk legelső rangú feladata. E tekintetben annyira eljött az idők teljessége, hogy ha e feladat megoldását elodázza, vagy új bort tölt ó tömlőbe, a sajgó sebre csak ideig óráig enyhítő balzsamot csepegtet: akkor igazán kár azért a 30—40 ezer forintért**), a melybe, — ha mindenki felveszi napi diját, az 1891 — 92 évi zsinat is belekerül. A régiek elmúltak, mindeneknek meg kell újulniok. Az adózás rendszerének a változott időhöz mért átalakítása: ez a kérdések kérdése, mert úgyszólván, a «lenni vagy nem lenni» kérdése. Kétségkívül fogas kérdés; de halálos vétek volna kitérni előle; kétségkívül kemény dió, de az elszánt jóakarat mégis feltörheti. / Es reméllnünk illik, hogy e jóakarat és elszántság meg fog lenni a zsinat tagjaiban. A ki akár struc-politikát követ, akár csak félrendszabályokkal, mint valami aether befecskendezéssel kíván a betegen segiteni: az ellen a hitehagyottak, a forradalmi lázban égő proletárok cselekedetei fognak tanúbizonyságot tenni. A ki azt vallja, hogy a belmissio nyomán támadó lelki megújhodás az anyagiak birtokába is eljuttat, az nem ismeri az életet a maga nyomorúságával, az nem tuaja, hogy pénz-segedelem nélkül belmissiót se lehet kezdeni, valamirevalót; a ki azt mondja: «Nemcsak kenyérrel él az ember,« az elfelejti, hogy ha mindennapi kenyér nem *) A pápai egyházmegye javaslata. Szerk. **) Csak bár lenne elég ennyi! A közelebbi zsinat — a conventi nagyobb költekezést nem számítva — nekünk dunántúliaknak 9077 forintunkba került, pedig mi legkisebb számban voltunk képviselve. Szerk. táplálhatja a testet, elköltözik belőle a lélek s nem lesz miért, kiért csinálni belmissiót. Nem tagadjuk, hogy a hitélet is meg van gyengülve, hogy a lélek is beteg, de határozottan állítjuk, mikép a testi nyomoron segítve, a külső szervezetet meggyógyítva, a benső, lelki élet is felüdül. «Mens Sana in corpore satio.» Nem tagadhatjuk, hogy az evangeliomi protestáns elv szinte megköveteli, hogy adózzunk; de félelem nélkül hirdetjük, miszerint se Krisztus parancsából, se a józan észből, se az emberi természetből ki nem magyarázható azon követelés,, melynél fogva az utolsó falatot is kivegyük szánkból, mert ezt bizonyos szent cél úgy kívánja.— Pedig csak a vak nem látja, csak a földsiket nem hallja, csak a kőszivek nem érzik, hogy épen a tős-gyökeres magyar kálvinista népre áll egy politikai írónknak ez a feljajdulása: az ínség miatt üzletből az élénkség, műhelyből a derű, mezőről a dal elköltözött. Az este nem hoz. megnyugvást, a hajnal nem hoz reményt! Egy évtized: s ha az egyháza adózás dolgát a zsinat helyesen nyélbe nem üti, a ref. egyház a sir párkányzatához jut. Eddigelé is óriási veszteségeket szenvedtünk s a rohanó idő meszszire elhagyott bennünket. Mi lesz velünk, ha századunk igényei még gyorsabb ütemben növekszenek! Mi lesz velünk a minden földi jóban dúskáló hatalmas ellenséggel, a r. katholicismussal szemben, melynek jut mindenre: polgári és felső leányiskolákra: tanító-, óvónőképzőkre, óvodákra, legény- s más egyletekre, tudományos- és népirodalomra, gazdasági szövetkezetekre, kórházakra, szegényházakra, lélek-9
