Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-30 / 48. szám
835 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 836 nálattal vette tudomásul Szabó János és Boné Géza konventi rendes tagok elhalálozását, s részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Hegedűs Sándornak dunántúli egyházkerületi főgondnokká történt megválasztását és ünnepies beiktatását tudomásul vették. Szász Károly dunamelléki püspök elnézést kért a konventtől, a miért gyöngélkedése miatt a tanácskozásokon meg nem jelenhetik; s értesiti a konventet, hogy Koncz Imre vértesaaljai esperest bízta meg helyettesítésével. Ezután az egyes bizottságokban halálozás folytán megüresedett helyeket töltötték be. Sass Béla konventi jegyző bemutatja a kultuszminister leiratát, a melyben a minister értesiti az elnökséget, hogy a református egyház közalapjának gyarapítására az 1902. évre kétszázezer koronát az állampénztárból kiutalványozott. A konvent a leiratot örömmel veszi tudomásul. Ugyancsak a kultuszminister értesiti az elnökséget, hogy az 1900. és 1901. évi segédlelkészi általány számadásait rendben találta és a 46.000 koronát a nyilvántartásból törölte. Tudomásul vette a konvent az orsz. ref. tanáregyesület alapszabályainak állami megerősítését is. Zsigmond Sándor előterjesztette a két protestáns egyház bizottságainak a tábori lelkészek szolgálati szabályzata ügyében hozott határozatot, a mely az 1848: XX. t.-cikk értelmében egyenlőséget és viszonosságot követel. A konvent a bizottság határozatát egész terjedelmében magáévá tette, s ily értelemben véleményes javaslatot terjeszt a kultuszministerhez. A második napon a tárgysorozat legfontosabb pontjai kerültek megvitatás alá. Ilyen az 1848. évi XX. törv. cikk végrehajtásának az ügye is. A konvent megbízást adott a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekben eljáró bizottságnak, hogy az 1848. évi XX. törvényeik végrehajtása érdekében, az evangélikusok hasonló célból kiküldött bizottságával az egyöntetű eljárás érdekében megállapodásra jusson, hogy igy az egész hazai protestantizmus tekintélyének teljes súlyával szálljon síkra végre nem hajtott törvényben biztosított jogainak a megóvása érdekében. Bánffy Dezső elévülhetlen érdeméből most már a hivatalos egyházak részéről is meg fog történni az állásfoglalás a magyar protestantizmus e nagy érdekét képező ügyben. Ez ügy tárgyalása alkalmával Bernáth Elemér nagyon szépen fejtette ki, hogy az 1848. évi XXm törvénycikk megvalósításának követelését semmiképen sem szabad az egyházi adózás kérdésének megoldásától függővé tenni. Az 1848. évi XX. törvénycikk ügye közös ügye a két protestáns egyháznak, de nem az az egyházadózás kérdése. A zsinat-előkészítő albizottságok előadói: Zsigmond Sándor, Sass Béla, Kenessey Béla, dr. Nagy Dezső, Radácsi György előterjesztették a [bizottságok előző napi üléseiről szóló jelentéseiket. Dr. Nagy Dezső „a konventi központi hely felálli tása“ iránt javasolja, hogy a konventi helyiség szerzése tárgyában az egyház nehéz pénzügyi viszonyaira való tekintettel rögtöni intézkedés ne tétessék, azonban maradjon a bizottság állandó készenlétben, hogy alkalomadtán, ha előnyös vételre kilátás nyílnék, ez iránt a szükséges lépéseket megtehesse. A gyűlés elfogadta a bizottság javaslatai. Dr. Nagy Dezső a konventi ügyvitel szervezése ügyében javasolja, hogy a konventi jegyző bizassék meg a konventi-ügymenet vezetésével az elnök felügyelete alatt. Ennek fejében az elnökség javára 1200 kor., a jegyző javára 1000 kor. tiszteletdij szavaztassák meg. A gyűlés ez előadói javaslatot megszavazza. A missiói bizottság Szabó János helyére az előadói tisztre Zsigmond Sándort választotta meg. Az egyházalkotmányi bizottság jelentése tárgyalásánál gróf Tisza István azt indítványozta, hogy a választógyülekezetek névsora minden év novemberében összeállittassék azon egyháztagokból, akik október l-éig egyházi adójukat kifizették és hogy a választók sorából a gazdai hatalom alatt álló cselédek, a kik egyházukért, a nagy adófizetéssel áldozatot hoznak, ne töröltessenek. A gyűlés az inditványt elfogadta. Radacsy György, Bernát Elemér, Zsigmond Sándor és Hegedűs Sándor hozzászólásai után elhatározták, hogy a tanítók fizetésének rendezését érintő pontokat a nevelésügyi albizottság megvitatása után fogják tárgyalás alá venni. Antal Gábor püspök indítványát, hogy az egyházi alkalmazottak fizetésére vonatkozó pontok, mint a törvénybe nem tartozók, a tervezetből hagyassanak ki, Hegedűs Sándor, Zsigmond Sándor, gróf Dégenfeld József hozzászólása után akként fogadták el, hogy a lelkészek fizetésére vonatkozó részek beveendők a törvénytervezetbe. Dóczy Imre hosszabb indokolás keretében azt az elvi jelentőségű inditványt terjeszti be, hogy az egyházi törvények kipótoltassanak a magasabb tanintézetzkre vonatkozó intézkedésekkel is, a mi az eddigi törvényekből érthetetlen okból mindig kimaradt. Gróf Tisza István ehez kiegészitőleg azt indítványozza, hogy a törvény előkészítő-bizottság mielőtt e tan, intézetekről szóló pontozatokat megszövegezné és a zsinat elé terjesztendő végleges javaslatba beillesztené, előbb az egyes tanintézeti csoportok által kijelölt tagokkal ma»át egészítse ki. Mindkét indítvány elfogadtatott. Az utolsó pont, a mely a romániai missziói egyházaknak az egyetemes magyar egyházakhoz tartozását mondja ki, elvettetett, mert a törvény nekő felsége által való megerősítés e pont bevétele által megnehezittetett volna. Lorántffy Zsuzsanna kör. Az egyházkerületi leánynevelő intézetben „Lorántffy Zsuzsán na-kör“ c. a. ünképzőkör alakult, mely első rendes gyűlését november 2-án d. u. 3 órakor tartotta ; jelen volt az intézet igazgatója dr. Horváth József az egész tanári karral. A programm ez volt: 1. „Te benned bíztunk ;u éneklik a képezdésznők. 2. Reformátió emlékünnepén; irta Medgyasszay Vince; szavalja Kakas Irén I-ső éves képezdész. 3. Elnöki székfoglaló, tartja Antal Margit, ifjúsági elnök, I-ső éves tan. képezdész.
